Kereső toggle

Hal helyett hálót

Gazdálkodásra tanít a magvetés

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Idén is elkezdődött a Minden Gyerek Lakjon Jól! Alapítvány akciója, melynek során 20 ezer család kap vetőmagcsomagot, 1700 pedig haszonállatot: malacot, csirkét és kacsát. Az alapítvány egyik fő partnere a Hit Gyülekezete Szeretetszolgálata (HISZ), ennek aktivistái négy év óta rendszeresen segítenek a magánadományokból származó segélyek kiosztásában.

„A szegénység problémája nem romakérdés. Ugyanolyan gondban vannak a szegény magyarok is, mint a cigányság nagy része” – mondta lapunknak Poór József, Beszterec polgármestere. A Nyíregyháza közeli településen tavaly a családoknak több mint az egyharmada (280 családból 96) részesedett a Minden Gyerek Lakjon Jól! Alapítvány által kiosztott vetőmagvakból és naposcsibékből. Idén is mindnyájan kapnak vetőmagcsomagot, amely 15-20 féle magvat tartalmaz, vetési táblázattal és tájékoztatóval ellátva. Nincs tehát kifogás, ha valaki véletlenül nem tudná, hogyan kell gondozni a kiültetett paprikát, paradicsomot, borsót, babot, spenótot, céklát meg a többi zöldséget, hiszen ott van mellette a „kezelési útmutató”. Az alapítvány azt a már ismert koncepciót szeretné megvalósítani, hogy hal helyett hálót adjanak az embereknek, „halászati ismeretekkel” ellátva – mondta lapunknak Agyaki Mónika, aki maga is agrármérnöki képzettséggel rendelkezik, és a HISZ pécsi szervezetének vezetőjeként kezdetektől segíti a program megvalósítását.

Csirkekoncepció

Hegedüs Zsuzsa mint szociológus szembesült azzal a ténnyel, hogy vannak éhező gyermekek az országban, s négy évvel ezelőtt, még a választások előtt létrehozta a Minden Gyerek Lakjon Jól! Alapítványt. Maurer Zoltán, a HISZ országos programkoordinátora úgy emlékszik vissza, hogy az alapító több cég támogatását megnyerve az iskolákon keresztül osztott fehérjedús ételeket 1990 elején. „Amikor Hegedüs Zsuzsával a környéket meglátogattuk, mindenkinek feltűnt, hogy mekkora gaz veri fel a szegények házainak portáját, és az is, hogy nincs egyetlen háziállat sem” – emlékszik vissza. Ebből fakadt az az ötlet, hogy az embereknek ne készételt adjanak, hanem olyan haszonállatokhoz juttassák őket, amelyek hosszabb távon is képesek ellátni őket. Mint például a kapirgálós csirke, „amely a gazon is jól eléldegél, s csak minimális mennyiségű kukoricával kell kiegészíteni a táplálékát. Karbantartják a portát, s ha megnőnek, tojással is ellátják a gazdát, sőt szaporíthatóak” – egészítette ki Mau-rer. A koncepció szerint 40 darab csirkével már a siker reményében el lehet kezdeni a munkát, mert ha naposcsibével kezdik, akkor a nyár végére kifejlődött példányokból akár minden héten levághatnak egyet, így is marad néhány a következő évre. Ezt pedig lehet szaporítani.

 Az elképzelés jó volt, a gyakorlatban azonban nem mindig működött. „Tápot is kaptunk a csibékhez, azok szépen növekedtek, azonban időközben le kellett vágnunk, részben megbetegedés miatt” – meséli Bódi Józsefné Judit Beszterecről, akik tizenegyen vannak egy családban. Igaz, hogy férjének és lányának is van munkája, azonban lányának egy lakás- és egy OTP-hitelt is törlesztenie kell, így minden segítség elkel – magyarázza az okokat. Nógrád megyében azonban több pozitív példa azt mutatta, hogy a modell működik.

Magvetések

A segélyek szétosztásának megszervezésénél fontos szempont volt, hogy biztosan megkapják a rászorulók. Ezért az önkormányzatok, polgármesterek bevonása mellett fontos szerepet kaptak más aktivisták is. „Idén három csapat segíti az alapítványt: Északon a csengeri gazdák, délen a gyulai alpolgármester és csapata, az ország többi területén pedig a HISZ aktivistái. Ebben az évben 20 ezer »magvetésből« 17 ezer csomag kiosztását a HISZ-esek végzik” – mondta Mau-rer Zoltán. Márciusban már 672 mag-összeállítás talált gazdára a Nyíregyháza közeli Beszterecen, Gávavencsellőn, Paszabon, Tiszarádon és Vasmegyeren, ezekben a hetekben pedig tovább folytatódik a munka.

Hegedüsné Barna Annamária Gávavencsellőn gondoskodik négytagú családjáról. „Falun nőttem fel, belém nevelték, hogy kell gazdálkodni. Mind elvetettük, amit kaptunk, még kevés is volt” – mondja nevetve, közben barátnői, Lakatos Ilona és Horváthné Rózsa Mariann bólogatnak hozzá. Lakatosné havi 22 ezer forint FHT-ből (Foglalkozást Helyettesítő Támogatás) él, szerinte „az embernek az van, amit megtermel. Télen pedig az, amit nyáron összegyűjt, ha bír”. A családban vannak persze gyerekek is, ez fontos feltétele a támogatás elnyerésének, valamint az, hogy az egy főre eső jövedelem ne legyen nagyobb a mintegy 24 ezer forintos gyermekvédelmi támogatásnál.

„Már negyedik éve visszük a vetőmagot a családoknak” – feleli érdeklődésünkre Agyaki Mónika, akihez négy kistérség – a barcsi, szigetvári, sellyei és sásdi – tartozik. Mintegy 1700 családról gondoskodnak ily módon, s munkájuk nyomán virágzó kertek jönnek létre, tekintve, hogy az Ormánságban egyébként is rendkívül jó a talaj. „Az ajándékba kiosztott magvak is igen jó minőségűek, magyar földről származnak, és a magyar földben igen jó hozamot érnek el. Részben kíváncsiságból, részben a visszajelzések érdekében időnként meglátogatjuk ezeket a falvakat, a virágzó kerteket. Volt olyan család, ahol büszkén mutatták a hűtőládában lefagyasztott cukorborsót, mert annyira jó volt a termés” – meséli Mónika. Maurer Zoltán szerint az is a program mellett szól, hogy so-kaknak kedvet csinál a gazdálkodáshoz: a jó példa hatására az emberek gazdálkodni kezdtek. Persze olyan is előfordul, hogy valaki lustaságból nem veti el a magvakat vagy nem öntözi a palántákat, paprikát, zöldséget, ilyenkor nyilván nincs eredmény. Önkormányzati szinten végzett felmérések szerint a program 80-87 százalékos hatékonyságot ért el. 

Malacuk lett

Menet közben felmerült az igény – vagyis az emberek azért könyörögtek, hogy ne csak csirkét, hanem malacot is kaphassanak – mondta lapunknak Kovács Sándor, a HISZ ügyvezető igazgatója. Halló fülekre találtak: az alapítvány idén már három kistérségben – balmaz-újvárosi, szikszói és edelényi – osztott malacokat, valamint ezzel együtt takarmányt. Újszentmargitán 38, Monajon 16, Damakon 2, Jósvafőn pedig 4 családnak lett így malaca márciusban, s az akció az elkövetkezendő hetekben is folytatódik. „Rendszeresen monitorozom a Nógrád megyei segítségben részesülteket, és túlnyomó részben nagyon jó a tapasztalatom. A magvakat elvetik, az állatokat nevelik. Természetesen, ha valaki éhezik, akkor nem várhatjuk el, hogy a csirkékben csupán a majdani tojás előállítóit lássa” – mondta Kovács Sándor.

Pappné Judit, az Újszentmargitai Roma Egyesület elnöke szerint minden család, akiket ő ismer, oda fog figyelni a jószágra, s amíg tudja, hizlalni fogja az állatokat. Olyanok, mint például Burka Jánosék, akik 3 gyermeket nevelnek, az anya gyesen van, az apa közmunkából él. Az adományok kiosztása nem faji alapon történt, hanem minden olyan család kapott malacot – sokan közülük nem romák –, amelyik gyermekvédelmi támogatásban részesül.

Egy szélsőséges hírportál azzal támadta az akciót, hogy a kiosztott vető-krumplit rögtön megették az emberek, majd rohantak a mellékhelyiségre. Kovács Sándor azonban lapunknak megerősítette, hogy krumplit sem ők, sem az alapítvány egyáltalán nem is osztott.

Olvasson tovább: