Kereső toggle

Persona non gárda

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő Traian Basescu kérésére a román ügyészség az alkotmányos rend elleni cselekmények gyanújával indított eljárást a Jobbik és három szélsőséges magyar szervezet, az Új Magyar Gárda, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) és a Betyársereg tagjai ellen. Az erdélyi közösségben elenyésző a magyar szélsőjobb népszerűsége, de az ügynek van román belpolitikai hozadéka is, tehát érdemes a kérdéssel foglalkozni Romániában.

Négy magyar állampolgár, köztük a Jobbik két országgyűlési képviselője, Szávay István és az egyben HVIM-es Zagyva György Gyula egy évig nem léphet be Romániába – jelentette be hétfőn Monica Dajbog, a belügyminisztérium szóvivője. Ugyancsak egy évre kitiltották Romániából Tyirityán Zsoltot, a Betyársereg tagját és Mikola Bélát, az Új Magyar Gárda tagját. A négy magyar állampolgárt azzal gyanúsítják, hogy szélsőségesen nacionalista tevékenységet folytató szervezetek tagjai, akik Románia nemzetbiztonságát és közrendjét veszélyeztetik.
Nemcsak az elnök, hanem a román politikusok többsége is a magyar szélsőjobb által kampánycélokra felhasznált szélsőséges megnyilvánulásnak minősítette a Székely Nemzeti Tanács marosvásárhelyi autonómiatüntetését, amelyen Vona Gábor, a Jobbik elnöke is jelen volt. A román hatóságok azonban már az elmúlt hetekben is figyelemmel kísérték a Jobbik-elnök és társai lakossági fórumait, és a vásárhelyi atrocitás után javasolták Basescu elnöknek, hogy kezdeményezze a magyar szélsőjobboldal szereplői elleni fellépést. A büntetőjogi eljárást a kiutasítás mellett tovább folytatja a szervezett bűnözés- és terrorizmusellenes ügyészség (DIICOT) mindazon személyek ellen, akik a Jobbikot népszerűsítették Romániában. A román hatóság erről hivatalosan is értesíti a magyarországi hatóságokat.
 „Alaposan gyanítható, hogy 2013–2014-ben a Jobbikot népszerűsítő több romániai rendezvényen revizionista, szeparatista, az alkotmányos rend elleni nyilatkozatok hangzottak el” – olvasható a DIICOT közleményében, amely megerősíti, hogy folyamatosan szemmel tartották az Erdélyben „haknizó” szélsőjobbos aktivistákat. Ferenczi Zsolt háromszéki szakújságíró hozzátette: a vádhatóság a büntető törvénykönyv 397. cikkelyére hivatkozik, amely az alkotmányos rend megdöntésre irányuló, a nemzetbiztonságot veszélyeztető erőszakos cselekményekért tíztől húsz évig terjedő börtönbüntetést ír elő büntetési tételként. A súlyos vádakat ugyan alá kell támasztani, de nyilván ehhez is szerzett bizonyítékot a román titkosszolgálat, mert a marosvásárhelyi apró incidens – egy kis lökdösődés volt a Jobbik és a biztosítást végző rendőrök között – nem támasztja alá az alkotmányos rend elleni szervezkedés vádját.
Az újságíró úgy véli, a román titkosszolgálatok felügyeletét ellátó Traian Basescu élénk érdeklődése az ügy iránt éppen a plusz információkkal magyarázható.  Ferenczi szerint az is az ügy komolyságát jelzi, hogy a román média nem a tüntetők által elfogadott, a Székelyföldnek autonómiát követelő kiáltványra, hanem „magyarországi szélsőséges csoportok” folyamatos uszítására és randalírozására helyezte a hangsúlyt a Székely Szabadság Napjáról szóló tudósításokban. A román lapok és hírtelevíziók hangsúlyozták, hogy a rendezvényen Vona Gábor, a Jobbik elnöke, valamint a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és a „Magyarországon betiltott Magyar Gárda” több képviselője is jelen volt, ez utóbbiakat téve felelőssé a csendőrökkel való dulakodásért.
Kolumbán Gábor politológus szerint is megkülönböztetett figyelem kíséri a román elnök részéről az ügyet, ami nem meglepő, hiszen a mandátuma lejárta utáni politikai jövőjét és pártjának népszerűségét tartja leginkább szem előtt. A határozott erő ugyanis, amellyel Basescu helyre teszi a dolgokat a magyar revizionistákkal szemben, igencsak szép eredményt hozhat majd a népszerűségi versenyben. Az is jelzi az elnök informáltságát, hogy a történtekért nem a vásárhelyi szervezőket, a Székely Nemzeti Tanácsot tette felelőssé, hanem már első lépésben a magyar szélsőségesek ellen indította meg az eljárást az ügyészség. A politológus szerint ugyanakkor nem túl bölcsen mérlegelt Basescu: a belpolitikai „nyereség” mellett mártírrá avathatja és így népszerűbbé teheti a szélsőjobb aktivistáit, kvázi támogatja őket az anyaországi választásokon.
Erdélyben és egész Romániában nincs bázisuk, és nem örvendenek nagy népszerűségnek a szélsőséges nacionalista pártok, legyenek azok magyarok vagy akár románok – hangsúlyozta Kolumbán Gábor. Ezek a pártok rendre eltűntek a politikai közélet süllyesztőjében Vadim Tudor Nagy-Romániájától kezdve a hírhedt Vasgárdáig bezárólag. Ennek az egyik oka a balkáni politikai kultúra, amely közel sem olyan végletekig kiélezett, mint mondjuk a magyar: itt mindig lehet még tárgyalni, semmi sem zárul le véglegesen – jegyezte meg a politológus. Egyébként is a román társadalom sokkal toleránsabb, mint mondjuk a nyugati, pláne, mint az anyaországi.
A másik magyarázat szerinte az, hogy a politikusok megítélése Romániában nagyon gyenge. A média szinte csak az ő ügyeik kiteregetésével foglalkozik, sok az oknyomozó újságíró, így nem csoda, ha a közvélemény nem veszi túl komolyan egy-egy politikus kijelentéseit. Ebbe a közegbe egy acsarkodó, Trianont számon kérő, nyíltan rasszista, antiszemita párt pláne nem illik bele, ezt a román, de az erdélyi közösség is elutasítja. A román társadalom túlnyomó többsége nem vevő az antiszemitizmusra, és pontosan tudják, mi áll az ilyen és hasonló gyűlöletbeszédek mögött – magyarázta Kolumbán Gábor.

Olvasson tovább: