Kereső toggle

Üzleti jelenés

Tízmilliók látogatnak a „balkáni csoda” helyszínére

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Elképzelhetőnek tartják a medjugorjeiek, hogy a katolikus egyház hosszas kötélhúzás után hajlandó lesz elismerni a városukat híressé tevő látomásokat. A Bosznia-Hercegovinában található, túlnyomórészt horvátok által lakott településre minden évben legalább 1,5 millió zarándok látogat el, ám a Szentszék sokáig hallani sem akart arról, hogy hivatalosan is felvállalja az állítólagos Mária-jelenéseket. A város gazdasága elképesztő módon fejlődik a katolikus zarándokok tömegei miatt, akik azon nyomban újabb inspirációkra számíthatnak a „hiteles szemtanúktól”, ha meglankadnának az ájtatos zarándoklatokban. Ez történt az elmúlt hónapban is.

A medjugorjei jelenések a katolikus egyházat is megosztják, s mivel a helyszín még nem nyert hivatalos elismerést, gyakorlatilag tilos egyházi zarándoklatot indítani a térségbe – mondta lapunknak Jovan Dimitrovic újvidéki online szerkesztő. Pedig a városka sorsában radikális változást hozott a harminckét évvel ezelőtti misztikus megtapasztalás.

1981. június 24-én este hat óra körül jelent meg hat ifjú gyermeknek a „Szűzanya”, vagy ahogy a helybéliek nevezik: „Gospa”. A fiatalok gyönyörű ifjú nőt láttak, aki a „Kisdedet” tartotta a kezében, s rögtön tudták, hogy az a „Mária” áll velük szemben. Ekkor még semmit sem mondott a gyermekeknek, másnap azonban már beszélgetett is velük. Azóta rendszeresen üzen a világnak a „kiválasztottakon” keresztül (világbéke, az evangélium szerinti élet stb.), és hívei szerint pontosan megjövendölte a balkáni háború kirobbanását is – meséli a jelenés történetét Zoran Lukić belgrádi történelem szakos egyetemi hallgató, a téma szakavatott ismerője, mellesleg egykori medjugorjei lakos. A város megszenvedte a második világháborút is (ahol a szerb lakosokat halomra ölték az usztasák), majd egy újabb emberiség elleni bűntett helyszíne lett a kilencvenes évek elején: 1992-ben a Horvát Védelmi Tanács etnikai tisztogatást hajtott végre és lerombolták a žitomislići szerb-ortodox kolostort.

A daytoni békeszerződés révén Medjugorje 1995-ben Bosznia-Hercegovina része lett. Lukić szerint nem véletlen, hogy ez a hely lett a vallási turizmus balkáni központja, hiszen az egymást követő háborúkban, az etnikai konfliktusok tengelyében mindig is a vallás állt. A Vatikán azonban kételkedik a medjugorjei jelenések hitelességében. Ennek az az oka, hogy Boszniában, a katolikus egyházon belül egyfajta kettős hatalom létezik. Ratko Perić mostari katolikus érsek egyértelműen a Szentszék útmutatását követi és mindmáig elutasította a medjugorjei „látókkal” való találkozást, akik a ferences rendhez tartozóknak vallják magukat.

A boszniai ferencesek ugyanis már nem egyszer tértek el az egyház hivatalos álláspontjától, és nem állnak távol tőlük a horvát nacionalista nézetek sem. Többször élesen bírálták az egyház vezetését, illetve a mostari érsekséget például amiatt, hogy több boszniai plébánia vezetésével nem szerzeteseket, hanem világi papokat bíztak meg. Talán nem véletlen, hogy a „Szűzanyát” megpillantó gyermekek pártfogói épp boszniai ferencesek voltak. Ez eleve kétkedéssel töltötte el a Vatikán főpapjait, akik közül többen úgy vélték: a ferencesek befolyásolták a gyermekeket, és a saját tekintélyük növelésére használták fel történetüket.

A boszniai nem katolikus közvélemény azonban inkább a Szentszék oldalára áll. Pontosabban némi iróniával szemléli a történéseket. Az országban sokan úgy foglalnak állást, hogy a medjugorjei események „Pavle Uanic és Jozo Zovko ferences atyák ügyes üzleti vállalkozásának tekinthetőek” – mondta lapunknak Jovan Dimitrovic. Medjugorje a nyolcvanas évek elejéig szegény boszniai település volt, azóta azonban márkamilliók áramlottak a térségbe (a boszniai fizetőeszköz a konvertibilis márka). Egyes kereskedők például 250-600 eurót is elkérnek egy Jézust vagy Szűz Máriát ábrázoló szoborért – meséli az egykor helybéli Zoran Lukić. A hegy tövében üzletek tucatjai várják a zarándokokat, a templomban ferences papok sora áll a hívek rendelkezésére (minden nyelven lehet gyónni). Becslések szerint Medjugorje a jelenések kezdete óta több tízmillió turistát fogadott. Nem ritka az olyan hét sem – elsősorban a nyári hónapokban –, amikor a zarándokok száma a 100 ezret is meghaladja.

Medjugorje az elmúlt hónapokban ismét a figyelem középpontjába került, ugyanis „Vicka látnok”, polgári nevén Vicka Ivanković-Mijatović, a harminckét évvel ezelőtt megjelenő „Szűz Máriát” látó gyerekek egyikének házában tartott Mária-szobor különös, zöldes fényt kezdett kisugározni. A szkeptikusok szerint mindez olcsó átverés; trükkös, foszforos festékkel kenték le a világító szobrot. A ma már negyvenkilenc éves asszony egyébként a hat, egykor jelenést látó gyerekek azon feléhez tartozik, akiknek állítólag azóta is látomásai vannak. Ők az emberiségnek továbbítják Szűz Mária, avagy éppen a kis Jézus üzeneteit – legalábbis ezt állítják magukról és róluk a ferences atyák. Tény, hogy a zöldesen fénylő szobor történetéről értesülve, az elmúlt hónapokban – a zarándokszezonon kívül – több ezer hívő árasztotta el Medjugorjet.

Mára a város termeli ki Bosznia-Hercegovina legnagyobb turisztikai bevételét. Míg a szocialista rendszerben a hatóságok üldözésének voltak kitéve a zarándokokat élelmező és elszállásoló helybéliek, addig leszármazottaik milliókat keresnek a jelenségen. Manapság is a hitről és az ájtatatosságról beszélnek, ám most már nem a politikai rendőrségtől rettegnek, hanem az adóhatóságtól, mert több tízezer vendégéjszakát nem jelentenek be – fedi fel a helybéliek félelmeit lapunknak Lukić. Továbbra is élelmezik a zarándokokat, de már nem szerényen kenyérrel és vékonyra szelt sonkával kínálják őket, hanem zöldborsos hátszínszelettel, adagonként akár ötezer forintért. A „Zimmer Ferik” mellett pedig gombamód szaporodnak a hatalmas hotelek…

Olvasson tovább: