Kereső toggle

Közel-keleti nyitás

Cséfalvay: Start-up–központ lehet Budapest

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Múlt héten került sor az első Izraeli–Magyar Innovációs Nap elnevezésű rendezvényre, melynek célja, hogy magyar vállalkozók számára bemutassák az Izraelben régóta jól működő start-up vállalatok működését.A Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai államtitkára az izraeli minta lemásolása mellett arra is ösztökélte az egybegyűlteket, hogy valami kifejezetten „pestit” is létrehozzanak. Ehhez 700 billiárdos befektetési alapot helyezett kilátásba a K+F számára, illetve a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szélesebb lehetőségtárát.

A rendezvényre Izrael Állam Nagykövetsége és a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) szervezésében került sor. Budapest egyik leginnovatívabb kutatás-fejlesztési központjában, a Graphisoft Parkban gyűltek össze a vendégek, akiket az izraeli nagykövet, Ilan Mor köszöntött nyitóbeszédében. A nagykövet kijelentette, hogy a nap célja a magyar–izraeli együttműködés mélyebb kiépítése innováció és technológia terén. Inspirációt kíván adni az ifjú magyar vállalkozóknak, és szeretné megmutatni, miért hasznos a két ország közötti kapcsolat. Ilan Mor beszédében kitért arra, hogy Izraelben a fejlődés fő forrása és mozgatórugója kezdetektől fogva a szükség volt – nehéz helyzetében a kicsiny állam rákényszerült, hogy valami egyedit és nagyot alkosson. „Ilyen körülmények között megtanulja az ember, hogy ne fogadjon el »nemet« válaszul.”

A nyitány magyar oldalán Korányi László, a NIH elnöke tartott beszédet, aki maga is öt évet dolgozott Tel-Avivban, mely a Szilícium-völgy után a világ legnagyobb start-up központjának számít. A nagykövethez hasonlóan fontosnak tartja, hogy a két ország között kooperációt hozzanak létre, elsősorban a kutatás-fejlesztés (K+F) terén.

Korányi felvázolta, hogy a harminc éve még szuperinflációtól, súlyos költségvetési hiánytól szenvedő és államosított ipari vállalatokkal rendelkező zsidó állam ma az egyik legsikeresebb és legélénkebb gazdasággal rendelkező ország. „Izraelhez hasonlóan Magyarországnak is át kell alakulni modern piacgazdasággá” – jelentette ki az elnök, amelyhez szerinte egy start-up hullámra, sok-sok kezdeményezésre volna szükség hazánkban is. A siker kulcsát a magyar mentalitás megváltoztatásában látja: „Hinnünk kell magunkban!”.

Prof. Dr. Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai államtitkára a Patmos kiadó gondozásában magyarul is nemrég megjelent Startra kész nemzet című könyvet méltatta, és kifejezte abbéli reményét, hogy egyszer talán Magyarország is kiad majd egy hasonló könyvet a sikereiről. Felhívta a figyelmet arra, hogy fontos tanulni a barátainktól, így az Izraelben nagy sikerre vitt Yozma program Magyarország számára is példaértékű. Sajnálatát fejezte ki, hogy bár hazánkban huszonnyolc kockázati tőkebefektető program létezik, magyar start-upot eddig nem futtattak világsikerre. Szintén mintaszerűnek tartja az Izraelben burjánzó technológiai inkubátorokat is, mely téren magyar sikerek is felmutathatók: húsz jelentkező jutott be négy ilyen műhelybe.

Az államtitkár szerint a jelenkor nagy kihívása, hogy a fiatal vállalkozók kezdeményezései szinte azonnal a globális piac részeivé válnak. Ez pedig agyelszívást eredményez a fejlettebb országokba, holott inkább körforgásnak kellene kialakulnia. Cséfalvay szép jövőt festett Budapestnek: start-up-központot szeretne a magyar fővárosból. De ugyanakkor rámutatott, hogy számos ehhez szükséges tényező még hiányzik a magyar gazdaságpolitikai porondról. Éppen ezért ilyen üzleti ismeretekre szakosodott oktatási programokat javasol. Az államtitkár véleménye szerint sokkal nagyobb összegeket kellene az oktatásba pumpálni, emellett pedig az ilyen vállalkozásokra vonatkozó adópolitikán enyhíteni kellene.

„Meg kell mutatni a magyar fiataloknak, hogy igenis lehetséges itthon üzletet építeni!” – hangsúlyozta az államtitkár, és felhívta a figyelmet, hogy az ökoszisztéma organikus fejlődésében az államnak csak annyi szerepe lehet, hogy segít a folyamatokat beindítani. Ugyanakkor azt is szorgalmazta, hogy Budapest bekapcsolódjon a globális piacba: az információs technológia mellett a magyar biotechnológiának is be kell illeszkednie a világpiacra – mondta. Mindehhez pedig támogatói kultúrát kell Magyarországon kialakítani, melyben az államtitkár szerint fontos szerepe van a médiának. Az izraeli minta lemásolása mellett arra is ösztökélte az egybegyűlteket, hogy valami kifejezetten „pestit” is létrehozzanak. Ehhez 700 billiárdos befektetési alapot helyezett kilátásba a K+F számára, illetve a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szélesebb lehetőségtárát.

Az expón négy izraeli, világsikerre jutott start-up cég mutatkozott be. Az NNG Kft. elnöke és társalapítója, David Wiernik a GPS navigációban hozott forradalmi újításokat ismertette, és kifejezte, hogy a technika kialakításában magyar mérnököknek döntő szerepe volt. Shmuel Wasserman, a LiveU vezérigazgatója az élő videóközvetítés csúcstechnológiájának megalkotását tárta a hallgatóság elé, mely több évi munka után végül annyira sikeres lett, hogy a legtöbb televízió már alkalmazza a LiveU szolgáltatásait.

Az Argo orvostechnikai cég elnöke, Jeff Dykan a ReWalk programot szemléltette élő példával – egy szerkezet segítségével mozgássérült emberek is újra járhatnak. David Heller, a Vertex kockázati tőkebefektető vállalat képviseletében mutatta be, miként történik a start-up cégekhez szükséges financiális alapok beszerzése. Levezette, hogy az ilyen vállalatok nem csupán befektetők, hanem együtt is munkálkodnak a nyertes pályázókkal a találmányuk fejlesztésében és a cégük felfuttatásában. A kockázati tőkeberuházó (VC – venture capital) -ipar a már említett 1993-as Yozma programmal vette kezdetét Izraelben: külföldi befektetőket hívtak Izraelbe, hogy helyi vállalkozásokba fektessenek be. A sikert látva azóta is dollármilliárdok folynak a high-tech iparba. Ennek eredményeképpen ma Izraelben évente 600 új start-up vállalkozás indul, és immár 250 K+F központ működik az országban.

Az egész napos rendezvény után annyian érdeklődtek, hogy a konferenciaterem kapacitása kevésnek bizonyult. A résztvevő országok egy-egy képviselője elsősorban üzleti szempontból mutatta be Budapest, illetve Tel-Aviv városát. A magyar oldalon Böszörményi-Nagy Gergely, a népszerű Design Terminál stratégiai igazgatója beszélt fővárosunk éledezéséről, egyre több újításáról és jövőbeli terveket is felvázolt. Avner Warner Tel-Aviv toleráns és globalizált felfogását emelte ki a város sikereként, illetve röviden bemutatta, miként változtatta a pionír nemzedék virágzó várossá a kő és homok pusztaságát. Mihók Ildikó a 46 ezer főt foglalkoztató izraeli cég, a Teva hazai leányvállalatának sikereit ismertette.

A tanácskozásokon részt vettek még – a teljesség igénye nélkül – Rina Pridor (az izraeli technológiai inkubátorprogram alapítója), Bruckner Zoltán (a Primus Capitaltól) és Valner Szabolcs (a Vatera alapítója) is.

Olvasson tovább: