Kereső toggle

Tőkést felfelé buktatnák az erdélyi magyarok

Interjú Kolumbán Gábor erdélyi közgazdásszal

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„Erdélyben van egy olyan történelmi stratégia, hogy a kellemetlen embereket kihelyezik külföldi kiküldetésbe” – mondta a Heteknek Kolumbán Gábor közgazdász, aki szerint az erdélyi magyar pártok közötti kiegyezést nagyban segítené, ha Tőkés Lászlót a Fidesz színeiben az európai vagy magyar parlamentbe lehetne küldeni. A Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának tanárával, Hargita megye egykori tanácselnökével a román-magyar gyűlöletről, a határon túli politikáról, és a székelység jövőjéről beszélgettünk.

A román–magyar futballmeccs alapján felszínre törtek a két nemzet között feszülő ellentétek is. Megvannak ezek az ellentétek a hétköznapokban is Erdélyben?

– Ez egy olyan meglátás, amelyet tipikusan a média közvetít, és túl sok az egyszerűsítés benne. A román–magyar focimeccs jó példa volt erre a látásmódra, aminek hatását még önmagamon is tesztelhettem. Nem vagyok nacionalista, de megérintett a történet tálalása. Pont Budapesten voltam, és a Kossuth Rádió közvetítését hallgattam, ahol a szpíker arról beszélt, hogy Románia és Magyarország egymással küzdöttek. A valóságban nem erről volt szó: itt egy román nemzeti válogatott egy magyar nemzeti válogatottal küzdött a győzelemért. Tehát egy marék focista egy másik marék focistával. Nagy a felelőssége annak, aki átkölti ezt a történetet, és a nemzeti identitás elemévé teszi ezt a konfrontációt. Ez óriási tévedés, amire még jobban rávilágított a magyar szurkolók magatartása. A románok ezt a viselkedést úgy fordítják le, hogy lám-lám a magyarok így viselkednek – ami szintén olyan kijelentés, aminek kevés köze van a valósághoz. Hiszen egy csoport agresszív, őrjöngő szurkoló láttán nem lehet következtetni egy nemzet életvitelére vagy magatartási mintáira. A helyzetet a nacionalista politikusok azonnal ki is használják, mondván, „a magyarok agresszívak ugyan, de mi jól megvertük őket”. A román sajtóhírekben például ilyen szalagcímek jelentek meg a meccs és az azt követő szurkolói magatartás nyomán: Megtérdepeltettük a magyarokat!

A hétköznapokban ön találkozik magyarellenességgel?

– Nyoma sincsen, még Bukarestben sem, ahová elég sűrűn járok. Azt el tudom képzelni, hogy a futballmeccs miatt elég sok magyar és román ember között megromlott a kapcsolat egy időre, éppen azért, mert a médián keresztül folyamatosan a negatív üzeneteket kapták. Ennek az érzésnek a meccs végével együtt el kell tűnnie. Ne keverjük össze a nemzeti identitást a hőzöngő focihuligánok magatartásával. Ez ugyanúgy érvényes az angolokra, franciákra és más nemzetekre is. Úgy gondolom, hogy a nemzeti identitás sokkal szentebb és fontosabb dolog annál, hogy az így viselkedő emberek, magukat a nemzetük képviselőiként tüntethessék föl. Ezt nem szabad nekik megengedni, és főként átengedni. Ha ez a probléma felkerül a politika asztalára, nagyon súlyos gondok származhatnak belőle. Ne feledjük el, hogy választási év következik egyrészt Magyarországon, de európai parlamenti és elnökválasztások lesznek Romániában is. Ilyenkor nagyon fontos, hogy azoknak a nacionalista szavazóknak a voksát ki szerzi meg, akiket eddig Vadim Tudor és a Nagy-Románia Párt mozgattak. Ők most kiestek a parlamentből, de a szavazóik megszerzéséért nagy harc folyik a román politika színfalai mögött.

Az erdélyi magyarság egyes vélemények szerint végletekig megosztott lett a az anyaországi politikai minta szerint. Igaz ez a megállapítás?

– Van igazságtartalma, de meglátásom szerint az utóbbi időben történt egy elmozdulás a helyes irányba, a kapcsolatok normális mederbe terelése zajlik éppen. A legutolsó választási eredmények alapján megbizonyosodtak arról az erdélyi magyar politikai pártok, hogy bizonyos parlamenti és európai parlamenti pozíciókat külön-külön nem tudnak megszerezni. Azt gondolom, hogy a helyhatósági választásokon továbbra is erős verseny lesz az Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) között, de a parlamenti és európai parlamenti választásoknál együtt tudnak, együtt kell majd működnie a pártoknak. Ne felejtsük el, a tusnádi nyári egyetemen lezajlott egy találkozó Kelemen Hunor RMDSZ-elnök és Orbán Viktor között, és nemrég Magyarországon is találkoztak. Mindezek alapján úgy gondolom, hogy a megosztottság, ami erős volt a helyi választásokon, meg fog szűnni. Az Erdélyi Magyar Néppárt és az RMDSZ valamiféle együttműködést fog alakítani egymással, még ha nem is jutnak el egy közös listáig. Azoknak a jelölteknek, akik ki akarnak jutni Brüsszelbe, össze kell tudniuk gyűjteni az Erdélyi Magyar Néppárt szavazatait is.

Egyre nagyobb létszámban vannak kettősállampolgárok, akik magyar és román állampolgársággal rendelkeznek. Ők lehetőséget kaptak arra, hogy beleszóljanak az anyaországi politikába, ami azt jelenti, hogy a magyar pártok kampányolni fognak Erdélyben. Milyen kampányra számíthat az erdélyi magyarság?

– Az adott helyzetben kampányolni két irányba lehet. Az egyik irány egy távolságtartó kampány, ami arról szól, hogy aki jogosult szavazni, az menjen el, és döntsön a saját belátása szerint. Az RMDSZ részéről valószínűleg ez a mentalitás várható. Az RMDSZ évtizedek óta az egyenlő távolság politikáját gyakorolja a magyar pártokkal szemben, legalábbis retorika szintjén, így valószínűleg nem fog kiállni egyik fél mellett sem. Úgy gondolom – részben a fentebb említett találkozók alapján –, hogy bojkottáltatni sem fogják a választást. Ezzel szemben az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt nyíltan kiáll a jobboldal mellett, hiszen ők ideológiailag és személyi kapcsolataikat illetően is közel állnak a Fideszhez. Az egyelőre nem világos, hogy az MSZP-nek és általában a baloldalnak ki fog kampányolni Erdélyben, de valószínűleg ezt ők személyesen fogják megoldani, ahogy eddig is tették. Az RMDSZ ugyan folyamatosan tartotta velük a kapcsolatot, de nem hiszem, hogy most nyíltan fölvállalnának egy baloldali kampányt.

Magyarországon erősen tartja magát az a politikai pletyka, hogy Tőkés László tagja lesz az újonnan választott magyar parlamentnek, mint határon túli magyar képviselő. Ön el tudja ezt képzelni?

– Ha vicces akarok lenni, akkor azt mondom: Erdélyben van egy ilyen történelmi stratégia, hogy a kellemetlen embereket kihelyezik külföldi kiküldetésbe. Ugye Tőkés László a legutóbbi nyilatkozataival elég sok borsot tört a román politikusok és az RMDSZ orra alá is, akiket megnyilvánulásaival bizony igen nehéz helyzetbe hozott. A sorok közt olvasva ez a megoldás mindenkinek jó lenne, mert gyakorlatilag eltávolítaná az együttműködési akadályt az RMDSZ és az EMNP között. Azt be kell látni, hogy Tőkés László személyeskedései, támadásai az RMDSZ-szel szemben olyan személyes ellentéteket szültek, amelyeket már nem lehet helyreállítani. Hogyha Tőkés László úgy dönt, hogy Fidesz színekben megy vissza az Európai Parlamentbe, vagy az anyaországiba, akkor ezek az akadályok elhárulnak, és szerintem Kelemen Hunor meg tudna egyezni az EMNP vezetőségével egyfajta együttműködésben. Ez egy kényes diplomáciai kérdés a Néppárt és az RMDSZ között, ahol a magyar miniszterelnök lehet az egyetlen elfogadható közvetítő.

Mi várható, ha hozzányúl az alkotmányhoz a jelenlegi román kormány, és elkezdi átrendezni a közigazgatási határokat, aminek a legnagyobb vesztesei a magyarlakta területek és megyék lennének?

– Az erdélyi magyarok számára az elmúlt évtizedekben kialakult egyfajta érinthetetlenség a területi közigazgatás ügyében, amit senki sem mert felrúgni, még Ceaușescu sem, amióta 1968-ban a jelenlegi megyéket létrehozták. Ez a védettség gyakorlatilag arról szólt, hogy a magyarlakta megyék részt vesznek az országos politikai vezetésben a saját joguk alapján és saját képviselőiken keresztül. Emlékezzünk vissza, hogy Fazekas János és még más domináns erdélyi magyar kommunista vezetők ott voltak évtizedeken keresztül a vezetésben, sőt a román kormányban is. Ők vezették le a közigazgatási átszervezést is 1968-ban, és el tudták érni, hogy kisebb technikai módosítások legyenek csak egy többségi beolvasztás helyett.

A székelyföldi közigazgatás a többségi magyarság kezében van jelenleg is, ez nem bomlott meg évtizedeken keresztül. Ezt a hallgatólagos egyezményt próbálja meg most Liviu Dragnea, a regionalizálásért felelős miniszterelnök-helyettes megváltoztatni, az uniós régiók úgynevezett nem etnikai szempontú kialakításának elve mögé bújva.  Bárki nyúl hozzá a jelenlegi közigazgatási határokhoz, javítani nem tud rajta – legfeljebb csak egy autonóm Székelyföld létrehozásával, de ez nyilván a románok számára elfogadhatatlan egyoldalú megoldás lenne.

Az erdélyi magyarok számára a legjobb stratégia az, hogy maradjon a jelenlegi helyzet, és ne jöjjenek létre az új közigazgatási régiók.

Olvasson tovább: