Kereső toggle

Vindornyalaktól az Adriáig

Idén többen terveznek nyaralást, hódít a belföldi turizmus

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A magyar háztartások közel 40 százaléka tervez utazást idén július-augusztusban, s a háromnegyedük belföldön pihen, átlag 4-5 éjszakás időtartamot. Továbbra is a Balaton az első számú kedvenc, utána Észak-Magyarország következik, Horvátország pedig a harmadik helyre szorult. A belföldi turizmus tartóoszlopát a SZÉP-kártya rendszere jelenti.

„A július elvileg a táborozásoké, az augusztus a családi nyaralásé – csak győzzük mindezt pénzzel és szabadsággal. A húgom, aki pedagógus, be szokta vállalni időszakonként a mi gyerekeinket is, mert a szüleink idősek, nem terhelhetők ennyi gyerekkel. Kollégám pedig odaadja nekünk 2 hétre a Velencei-tónál lévő házát napi 5 ezerért. Az a legnagyobb probléma, hogy férjemnek is, nekem is nehéz 2 hét szabadságot egyben kivennünk” – mondja egy budapesti anyuka, 8, 9 és 13 éves gyermekeivel a háttérben. Megjegyzi: a gyerekes családoknak a nyári hónapok és a szeptemberi iskolakezdés jelentik az év legköltségesebb időszakát.
Idén a háztartások 38 százaléka – 4 százalékkal több, mint tavaly –, elsősorban a városi, ezen belül is a fővárosi, átlagos vagy afölötti jövedelemmel rendelkezők terveznek nyaralást. A legnépszerűbb úticél továbbra is a Balaton, ezt követi az észak-magyarországi régió, és harmadik helyre került Horvátország. Főként a gyermekes és a kétfős, valamint a nyaralóval rendelkező családok (8 százalék) erednek útnak, és a pihenők kétharmada vesz igénybe kereskedelmi szálláshelyet.
4-5 százalék még nem döntött ez ügyben, az elsődleges szempontok általában az anyagiak, a szabadság és a nyaraláshoz való hozzáállás. Mindez a Magyar Turizmus Zrt. (MT Zrt.) idei adataiból derül ki, a turisztikai szervezet ugyanis nyolc éve minden főszezon elején felméri a magyar lakosság május–szeptemberi időszakra vonatkozó utazási terveit. Idén a belföldi nyaralások zömét július-augusztusra időzítik az érintettek, átlag 5 éjszakás időtartamra terveznek, és átlag 87 ezer forintot szánnak a családi nyaralásra.
A fő cél az üdülés-pihenés (60 százalék), ezt követi a látogatás (18 százalék) és a gyógyfürdő, wellness (16 százalék). Az utazást tervezők 59 százaléka csak belföldi utazást, 29 százaléka csak külföldi utat tervez, míg 12 százalékuk mindkettőt. A legnépszerűbb külföldi célpontokat Horvátország után Románia, Olaszország és Görögország jelentik.
A legtöbben hagyományosan a Balatonra vagy az Adriára mennek nyaralni, melyek fej fej mellett, hasonló árakkal küzdenek a turisták kegyeiért – erősítették meg lapunknak több utazási irodában is. A magyar tenger előnye a közelsége, valamint a SZÉP-kártya (Széchenyi Pihenőkártya) elfogadása, Horvátországé pedig például az, hogy nagyobb az esélye a jó időnek. Továbbra is tendencia, hogy inkább rövidebb időtartamokra utazunk el, ki-ki lehetőségihez képest több pihenést, hosszú hétvégét is betervez. Mint megtudtuk, egyre többen fedezik fel szomszédainkat vagy a távolabbi Fekete-tengert is.  
Egy megkérdezett harmincas házaspár például egy éve gyűjt a nyaralásra: idén Bulgáriába mennek all inclusive ellátással fejenként 90 ezerért egy hétre, ehhez jön még a benzinköltség. Ezen kívül másra nem nagyon kell költeniük. Motorral mennek, 4 csillagos hotelben szállnak meg, az útbaeső látványosságokat is megnézik. Még olcsóbb lenne mindez, ha önellátók lennének egy kempingben, de inkább a „valódi pihenést” választották.
Anna, a kétgyermekes családanya azt meséli, hogy ők évek óta Ausztriában üdülnek, mivel a család az aktív pihenés (hegymászás) híve, és a versenyképes árak miatt is kedvezőnek tartják kedvelt üdülőhelyüket. A Planai-hegyen és környékén számos olyan rövid sétaútvonalat alakítottak ki, amelyek akár babakocsival is könnyen teljesíthetők. Errefelé a szálláshely mellé ingyenes Sommercard (kedvezménykártya) is jár a vendégek számára, amely számos kedvezményre jogosít, például ingyenes élményfürdőre, gleccserlift- és buszhasználatra.
Erdei Judith, a TravelSmart budapesti utazási iroda ügyvezetője a Heteknek arról számolt be, hogy tapasztalataik szerint a legnépszerűbb külföldi úticélok változatlanul a mediterrán országok: Horvátország, Bulgária és Észak-Görögország. Utóbbi kettő számít egyúttal a legolcsóbb nyaralásnak (10 nap szállással ellátás nélkül átlagosan 40 ezer forint körül mozog). A legolcsóbb repülős nyaralást pedig Korfu szigetére tudjuk foglalni, míg egyéni utazással Ausztriába juthatnunk el a legkevesebből.
„Nálunk évek óta emelkedik a Bécsből induló nyaralóprogramok száma. Bécsi indulással ugyanis sok esetben lényegesen olcsóbbak a szállások, illetve a komplett csomagok, repülőjegyek árai is. Ennek az is az oka, hogy a magyar utazásszervezők kisebb kapacitást foglalnak, mint a gazdasági válság előtt” – magyarázta Erdei Judith.

SZÉP Magyarország

Mind a belföldre, mind a külföldre irányuló turizmus tekintetében emelkedő tendencia érvényesül. Csizmadia Norbert, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára nemrég az Utazás 2013 nemzetközi idegenforgalmi szakkiállításon áttörésként értékelte a 2012-es évet a magyar turizmus szempontjából, mert annak volumene tavaly érte el a válság, azaz a 2009-es év előtti szintet. Ezt erősítette meg Varga Mihály miniszter is, aki szerint a 2009-es mélypont után újra növekszik a foglalkoztatottak száma az ágazatban. A belföldi turizmus fő tartóoszlopa a Széchenyi Pihenőkártya, azaz a SZÉP-kártya rendszere, amely 2011-ben váltotta fel a korábbi üdülési csekket. Az NGM tájékoztatása szerint a 840 ezer munkavállalóra és 46 ezer elfogadóhelyre kiterjedő pihenőkártya-rendszerre 2011 ősze óta 106 milliárd forint feltöltés érkezett, s ebből 67 milliárd forint áramlott ki eddig a gazdaságba. A szociális és gazdaságélénkítő céllal bevezetett SZÉP-kártyát béren kívüli juttatásként, kiemelt járulékkedvezménnyel adhatják a munkaadók az alkalmazottaik részére.  
Az Új Széchenyi Tervre alapuló turizmuspolitika az egészségipart, s ezen belül az egészség-, illetve gyógyturizmust favorizálja, azt Magyarország kitörési lehetőségeként határozva meg. Az egészségipari szolgáltatásokra épülő turizmus fejlesztése eddig több ázsiai és európai országban is igen sikeresnek bizonyult. Az e címen elnyert régiófejlesztési támogatások mellett perspektívát jelent az is, hogy ez év októberétől minden uniós tagországban életbe lép az a jogszabály, amely a határon átnyúló egészségügyi szolgáltatások igénybevételét lehetővé teszi az anyaországi egészségbiztosítás finanszírozásával. A magyarországi gyógyfürdőknek Európa-szerte jó hírük van, a hazai egészségturizmus Németország mellett különösen Oroszországból vonzza hozzánk egyre nagyobb tömegben a turistákat. A Svájci Hozzájárulási Alap nem véletlenül támogatja 1,1 millió svájci frankkal hazánk északi régióit a „Gyógyító régiók” nevű gyógyturisztikai fejlesztési projektjének terhére. Amikor Bánki Erik, az Európai Parlament fideszes képviselője bejelentette az erről szóló döntést, hozzátette azt is: a fogászati kezelések szempontjából Magyarország piacvezetőnek számít Európában.
Tavaly július-augusztusban a Balaton turisztikai régióban tartózkodó magyar és külföldi turisták körében is vizsgálódott az MT Zrt., és úgy találta, hogy a megkérdezettek több mint 90 százaléka elégedett volt a balatoni nyaralásával. A tihanyi Tourinform iroda vezetője, Máté Marietta szerint például Tihany évente közel egymillió turistát vonz, mivel ez a tó egyetlen félszigete, festői a fekvése, valamint vannak földtani érdekességei, történelmi műemlékei, továbbá növény- és állatritkaságai. Mint elmondta, a hazai vendégek dominanciája mellett nő a külföldi látogatók száma is: a német nyelvterületről érkezők mellett a környező országokból, Oroszországból és Ukrajnából is sokan jönnek, sőt a kedvezőbb klíma miatt nő a mediterrán országokból (Spanyolország, Olaszország) érkezők száma is.
Az egész balatoni régió számára jó hír, hogy a Balaton vízminősége továbbra is nagyon jó, a tó egész területén alkalmas fürdőzésre. Ezt Vörös Lajos, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos tanácsadója mondta el, hozzátéve, hogy idén szokatlanul magas lesz a vízszint, 50 centiméterrel magasabb, mint tavaly, és elmarad a zöldalga-invázió is.
„Most voltam Siófokon, és szétnéztem kicsit, mert tavaly arrafelé nyaraltunk. Az árak, így a szállásárak is enyhén, legfeljebb az elkerülhetetlen mértékben – mintegy 10 százalékkal – nőttek tavaly óta. Bár némi ártöbblet továbbra is megvan más régiókhoz képest, de az volt a benyomásom, hogy a különböző szolgáltatók többsége próbál minél kisebb mértékben emelni” – mondta lapunknak egy építési vállalkozó. A különböző prospektusok alapján komfortfokozattól és szálláshelytípustól függően a Balatonon – mint ahogyan országszerte is – fejenként 2 ezertől 20 ezer forintig találhatunk szállást naponta.

Kispénzűek nyara

A KSH kimutatása szerint tavaly még a megkérdezett háztartások több mint kétharmada nyilatkozott úgy, hogy pénzhiány miatt nem tud évente legalább egy hétre nyaralni menni. A nyaralás költségeit még a kereső háztartások 62 százaléka sem tudta kigazdálkodni. Viszonyításképpen: a román háztartásoknak kevesebb mint az egyharmada tud idén elmenni nyaralni.
„Ha sokat akarunk spórolni a nyaralási költségeken, akkor a last minute helyett érdemes inkább már az év elején vagy tavasszal szállást foglalni” – véli Kádár Tímea idegenforgalmi szakértő, a www.szallasmaskepp.hu weboldal alapítója. Kérdésünkre elmondta: alternatív megoldásként itthon is kezd elterjedni a külföldön már igen népszerű „önkéntesként nyaralás” gyakorlata: néhány órás kerti munkáért vagy ház körüli felújítási munkáért cserébe ingyen szállást és ellátást kaphatunk csodálatos környezetben lévő helyeken. (Adatbázisok: www.helpx.net, www.workaway.info, www.wwoof.hu.) A következő adatbázisokban olyan egyedi, sokszor magánemberek által kiadott nyaralók, lakások között lehet keresni, amelyek jó színvonalúak, nem drágák, és otthon érezhetjük magunkat bennük: www.airbnb.hu, www.wimdu.hu, www.homeaway.co.uk.
„Nem kell az országot elhagyni ahhoz, hogy csodaszép falvakat, tanyákat lássunk: ilyen például Vindornyalak, Petrikeresztúr a Zalában; Lovasberény, Csákberény Budapesthez közel; az Őrségben a „szerek” és hosszan sorolhatnám. Ezek hangulata, környezete és az ott élő emberek mind-mind nagyon különlegesek. Gyerekeknek sok színvonalas tábor áll rendelkezésre: van családi tábor is, ahol a gyerekek programjával párhuzamosan a szülőknek is szerveznek külön programokat. Ilyen például a Tengerecki természettudományos tábor is Tatán” – tette hozzá Kádár Tímea.

Turista from Hungary

Turista from Hungary – A magyar, ha megindul… című, idén tavasszal megjelent könyvében a külföldre utazó magyar turistákat mutatja be Kordos Szabolcs. A kötetből megtudhatjuk, hogyan mulat a magyar Dubaiban, Zanzibáron fillérekért, és miként szórja a pénzt egy last minute tunéziai nyaraláson. Honfitársainkat külföldön szemlézve a hajnali nyugágyfoglalóktól a botcsinálta bazártolvajokon át a notórius műtárgylopókig bezárólag a legújabb kori magyar portyázók színe-javával találkozhatunk a könyvben. Hány ezer kilométert utazik egy szalámis szendvics? Hogyan jutunk be mi, leleményes magyarok a WC-n keresztül a híres párizsi képtárba? Hogyan rabolunk, fosztogatunk, csenünk, „kölcsönzünk” turistaként külföldön (is)? Milyen különleges kívánságainkkal, hóbortjainkkal megyünk utastársaink vagy éppen vendéglátóink idegeire? Hogyan flörtölünk, mivel vagyunk képesek hódítani egy nyaraláson? Hogyan viselkednek hírességeink, színészeink, tévésztárjaink, politikusaink is ott, ahol azt hiszik, senki sem ismeri fel őket? „A Turista from Hungaryben idegenvezetők mesélnek a szerzőnek arról, hogy mivé válunk mi, magyarok, amikor minden értelemben átlépjük a határokat” – szól a Turizmus Online recenziója.

Jönnek a kínaiak és az oroszok

A folytatódó gazdasági bizonytalanság ellenére a turisták száma 2012-ben világviszonylatban meghaladta az egymilliárdot, ami közel 4 százalékos emelkedést jelent 2011-hez képest – derül ki a Turisztikai Világszervezet (UNWTO) idei, 149 ország adataira épülő előzetes jelentése alapján. A növekedés megegyezik a szervezetnek a 2010–2020 közötti időszak évi átlagnövekedésére vonatkozó előrejelzéseivel, így hasonló tendenciát várnak 2013-ra is. Számos jelentős desztináció a nemzetközi turisztikai bevételek kétszámjegyű százalékos növekedéséről adott hírt 2012-ben. Ami pedig a nemzetközi turisztikai kiadásokat illeti, a jelentés kiemeli a két legnagyobb feltörekvő küldő ország, Kína és Oroszország 41, illetve 31 százalékos növekedését. A turistaérkezések szempontjából tavaly a legnagyobb, 6-7 százalékos növekedést Ázsiában és Afrikában jelezték, míg a Közel-Keleten 5 százalékos csökkenést regisztráltak. Európában, amely hagyományosan a világ legjelentősebb turisztikai desztinációjának számít (turistaérkezések 52 százaléka), 3 százalékos növekedést mértek 2012-ben. Az európai érkezések 21 százaléka Közép- és Kelet-Európát érintette, amely 8 százalékos növekedést produkált.

Olvasson tovább: