Kereső toggle

Magzati sejtek újratöltve

Oltóanyagokhoz is használnak abortuszból származó sejtvonalakat

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Nem csak élelmiszerek és kozmetikai termékek előállításához használnak abortált magzatokból származó sejtvonalakat a fejlesztő cégek. A Magyarországon is forgalomban lévő védőoltások közül többet is ezzel a technológiával állítottak elő – hívta fel figyelmünket múlt heti cikkünk kapcsán egy gyógyszerkutatásban dolgozó olvasónk. Szántai-Kis Csaba szerint a téma etikai vonatkozásai legalább annyira érdekesek, mint maga a tudományos teljesítmény.

Múlt heti cikkünkben arról írtunk, hogy Szabó Marcel zöldombudsman vizsgálatot indított az emberi embriószövetek kozmetikai és élelmiszer-ipari felhasználásával kapcsolatban. Bár szó sincs arról, hogy az abortált embriók (pontosabban magzatok – ugyanis a terhességmegszakítások a 8. hét után következtek be) bizonyos sejtjei belekerülnének ezekbe a termékekbe, a szóban forgó technológia mégis bőven vet fel etikai és fogyasztóvédelmi kérdéseket. A módszer lényege, hogy az abortált magzatokból kinyert sejteket halhatatlanná teszik és tovább szaporítják, majd ezt a sejtvonalat egyfajta fehérjegyárként használva olyan receptorokat állítanak elő, amelyeken az élelmiszeriparban kifejlesztett molekulákat tesztelik (például, hogy mennyire intenzív ízhatást fognak kiváltani a fogyasztókban). A kozmetikai termékek esetében pedig az emberi bőr „fiatalságáért” felelős kollagént is termeltetnek az ilyen sejtvonalakon keresztül.

Egy olvasónk, a gyógyszerkutatóként dolgozó Szántai-Kis Csaba a cikk megjelenését követően arra hívta fel a figyelmünket, hogy az általunk említett sejtvonalon túl (HEK293) legalább húsz olyan sejtvonalat használnak a tudományos világban, amelyek abortált magzatokból származnak (az embrionális őssejtvonalakat nem számítva, amelyekből több mint 200 létezik, és amelyeknél az embrió célzott elpusztítása többnyire a technológia része). Ezeket védőoltások előállításához is használják. Például a Magyarországon is forgalomban lévő, Priorix nevű, rubeola elleni oltás egy MRC-5 nevű sejttenyészetben szaporított, gyengített rubeóla-vírustörzset tartalmaz. Ezt a technológiát használják a hepatitis A és a bárányhimlő elleni – Európában kapható – oltásoknál is. A sejtvonalak előállításánál – a rendelkezésre álló információk alapján – a magzat abortálása nem tudományos célból történt, hanem az anya döntése nyomán, vagy egészségügyi okokból.

A kutató arra is felhívta a figyelmünket, hogy a Vatikán 2005-ben, XVI. Benedek pápa idején tudományos és etikai alapon készített állásfoglalást adott ki a témában. A dokumentum egy amerikai katolikus közösség vezetőjének levelére született válasz, aki azt kérdezte, hogy a pápa szerint megtagadható-e a kötelező gyermekoltás, amennyiben az oltóanyag előállítása abortumokhoz köthető. 

A vatikáni állásfoglalás egyenesen a gonosszal való együttműködésként értékeli azt az eljárást, amelynek során vakcinákat abortált magzatokból származó sejtvonalak segítségével állítanak elő. Mi több, a katolikus magyarázat szerint azok is részesei az abortusz erkölcsi bűnének, akik forgalmazzák vagy használják az ilyen védőoltásokat (vagyis maguk a szülők is). Ezek használatától csak abban az esetben lehet eltérni – hangsúlyozzák –, ha a lakosság egésze jelentős egészségügyi veszélynek van kitéve, amennyiben a kötelező oltás elmarad. Érvelésük szerint ezeknek a vakcináknak a használata elősegítheti újabb önkéntes abortuszok végrehajtását. Ugyanakkor az állásfoglalás figyelmen kívül hagyja azt a körülményt, hogy az abortuszok nem a sejtvonalak létrehozása érdekében történtek, hanem attól függetlenül.

„Amennyiben nem a sejtvonalak létrehozása érdekében abortálták a szóban forgó magzatokat, hanem ettől a művelettől teljesen függetlenül, úgy etikai szempontból védhetőnek gondolom az eljárást, illetve a sejtvonalak tudományos célra történő felhasználását” – mondta a Heteknek Németh Zoltán orvos-teológus. Hangsúlyozta: minden férfi és női ivarsejt egyesüléséből egy teljesen egyedi genetikai információval rendelkező embrió jön létre, amely azonnal elindul az emberré fejlődés útján, ezért egyetlen ilyen életkezdeményt sem lehet feláldozni a tudományos fejlődés érdekében. Ugyanakkor, amennyiben a magzatot nem tudományos célból abortálják (mint ahogyan azt az embrionális őssejtek esetében az embriókkal teszik), akkor annak sejtjei a szakértő álláspontja szerint etikai szempontból is tovább szaporíthatók. Analógiaként említette, hogy az orvosképzés során olyan emberek tartósított tetemein végeznek beavatkozásokat, akiknél a halál okát nem vizsgálják. „Adott esetben akár gyilkosság áldozata is lehetett az illető, de ezért nem tehetőek felelőssé azok, akik később felhasználják a testrészeit, hiszen a gyilkosság nem az ő tudományos céljaik miatt történt” – fogalmazott Németh Zoltán. Az orvos-teológus felvetett egy másik összehasonlítást is, miszerint a balesetben vagy egyéb okból elhalálozott donorok szerveit szintén felhasználják transzplantációhoz. Ez az eljárás össze sem mérhető a szervkereskedelemmel, amelynek során a gyógyulás érdekében erőszakkal vagy anyagi haszon ellenében jutnak beültethető emberi szervhez az erre szakosodott bűnözői csoportok.

Ugyanakkor a szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy az emberi méltóság szempontjából már bonyolultabb a kérdés. „Azt gondolom, hogy az emberi sejtekkel éppen olyan körültekintően kell bánni, mint az egyéb szervekkel, vagy magával az emberi tetemmel. Amikor nem tudományos célra vagy a gyógyítás érdekében, hanem fogyasztási cikkek előállításához használnak fel magzati sejtvonalakat, az legalábbis súrolja a jóérzés határait” – fogalmazott Németh Zoltán.

Olvasson tovább: