Magyarország legismertebb tapasztalati szakértője Balog Gyula, aki 2011-ben fél éven át volt a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (ma EMMI) hajléktalanügyi tanácsadója. Maga is hajléktalan lévén, jókora adag küldetéstudattal megáldva, szívesen dolgozott is volna a fizetéséért, ha adtak volna neki feladatot. Ám a havi negyvenezer forintos bérért legfeljebb minisztériumi PR-tevékenységet vártak el tőle, hiszen két hónap leforgása alatt több mint hetven alkalommal mondhatta el a médiában, hogy ő is részt vesz majd a kormány hajléktalanügyi stratégiájának kidolgozásában. Ám nem konzultáltak vele semmiről, s amikor A Város Mindenkié (AVM) nevű hajléktalan érdekvédelmi szervezet rendezvényén felszólalt, a minisztériumbeliek megrótták, majd rövid időn belül kirúgták, mert nem átallotta a hajléktalanok érdekeit védelmezni a minisztériumé helyett.
Balog Gyula esete maximálisan meggyőzte a hazai tapasztalatiszakértő-képzések vezetőjét, Gosztonyi Gézát a képzésük fontosságáról. „A tapasztalatiszakértő-képzés alapgondolata, hogy minden problémakör esetében vonjuk be a döntésekbe az érintetteket, akiknek a sorsán változtatni akarunk. Óriásiak a társadalmi különbségek, nagyon más nyelvet beszélünk, másként gondolkodunk, ezért rettenetesen fontosak az ilyen összekötő emberek, akik saját tapasztalataik révén jól ismerik a mélyszegénységben élők helyzetét, és megfelelően tudnak közvetíteni köztük és a szakemberek között. Mondhatni magyarról magyarra tolmácsolnak” – mondja a Budapesti Szociális Forrásközpont (BSZF) vezetője, aki belga mintára indította el hazánkban is (először egy norvég pályázat, másodszor egy szlovák–magyar együttműködési TÁMOP-projekt keretében) a tapasztalatiszakértő-tanfolyamot. Júniusban ért véget az első, majd nemrég indult el a második évfolyam, melynek végeztével 2013-ban ismét tizenöt hallgató szerezhet majd bizonyítványt.
A tapasztalati szakértők hatékonyan segítik a szociálpolitika minden területén – gyermekvédelem, hajléktalan-, családgondozás, büntetés-végrehajtási intézmények s a többi – a szakemberek munkáját, az önkormányzatok, a civil szervezetek, a minisztériumok munkatársaiként, vagy például kérdezőbiztosok segítőiként is. Nyolc hónapos képzésükben – melynek során negyvenezer forint ösztöndíjat kapnak havonta – önismereti képzés, kommunikációs tréning, szociális szakmai ismeretek elsajátítása, hivatalos szövegek értelmezése, mentorált terepgyakorlat egyaránt szerepel, és többnyire maguk is szakosodnak egy-egy területre. Kiválasztásuk elsősorban a családsegítők javaslata alapján történik.
2013. 01. 11. (XVII/2)
