Kereső toggle

Holiday Alcatraz

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az Egyesült Államok egyes államaiban halálbüntetés, hazánkban életfogytig tartó börtön várna rá, Norvégiában maximálisan 21 évet kaphat a tömeggyilkos Anders Behring Breivik - mégpedig igazi luxusbörtönben.

Breivik perét nagyon sokan kísérik figyelemmel, és rengetegen háborodtak fel azon, hogy milyen körülmények között tartják az előzetes letartóztatásban lévő férfit. 86 négyzetméteres magánzárkájában edzhet, játszhat a számítógépen, vagy akár televíziót is nézhet. Ha elítélik, még ennél is jobb körülmények közé kerülhet.

Norvégiában, ahol az életszínvonal Európában a legmagasabbak között van, létezik ugyanis egy börtön, ahol az elítéltek nem hordanak rabruhát, nem vigyáznak rájuk fegyveres őrök, és rácsokkal sem találkoznak. A CNN-nek nyilatkozó elítélt, Jan Petter Vala emberölésért ül. Részegen, puszta kézzel fojtotta meg barátnőjét néhány évvel ezelőtt. A 42 éves gyilkos ma teheneket gondoz, és még egy borjút is világra segített. „Elmeséltem a családomnak, hogy apa lettem" - újságolta büszkén, miután felhívta édesanyját.

A különleges hely neve Bastoy börtön, amelyet 1982-ben alapítottak egy négyzetmérföldnyi kiterjedésű szigeten. A kilátás pazar, a fenyőerdők és az óceán látványa alapján akár egy felkapott üdülőhelyen is lehetnénk. A tengerparton nyáron napozni lehet, sok jó horgászhely is van, és a szauna és a teniszpályák sem hiányozhatnak. 115 fogvatartott él itt, valamennyien férfiak: elítélésük oka az emberöléstől a heroincsempészésig terjed. Van egy központi épület, amely egy kollégiumra emlékeztet, és több önálló kis ház, ahová szabad a ki- és bejárás. A menü is változatos, többféle ételből lehet választani, a csirkétől a halig.

Hazánkban a börtönviszonyokat ismerve szinte elképzelhetetlen egy hasonló intézmény létezése, nem is beszélve arról, hogy a közvélemény legnagyobb része úgy tartja, hogy minél szigorúbb intézkedésekkel kell rávenni az elkövetőket arra, hogy ha egyszer kiszabadulnak, akkor soha ne akarjanak visszakerülni a rácsok mögé. Viszont úgy tűnik, hogy a norvég rendszer jobban működik, mint a miénk. Amíg Magyarországon a jelenleg börtönben ülők több mint fele visszaeső vagy többszörös visszaeső, addig Norvégiában átlagosan 20 százalék ez az arány, Bastoyban pedig 16.

A börtön módszere megosztja a tudomány képviselőit is. Irvin Waller, az Áldozatokat Segítő Nemzetközi Szervezet elnöke, az ottawai egyetem professzora szerint az enyhe bánásmódnak nincs köze ahhoz, hogy a szabadlábra helyezettek követnek-e el újabb bűncselekményeket. „A kulcs nem az, hogy mi történik a börtönben, hanem az, hogy mi történik, amikor kiengedik őket." Azonban Arne Kvernvik Nilsen, a börtön igazgatója, korábbi miniszter és pszichológus szerint a lényeg az, hogy Bastoyban nem büntetni vagy bosszút állni akarnak. Az egyetlen büntetés, hogy elveszik az elítéltek jogát attól, hogy a társadalom szabad tagjai legyenek.

Bastoyban mindenki olyan ruhát hord, amilyet szeretne, saját tévéjét nézheti, amit kintről hozhat. Az őröknek sincsen egyenruhájuk, fegyvert sem hordanak. Mindenkinek dolgoznia kell reggel fél kilenctől délután fél négyig: vannak, akik kertészkednek, mások állatokkal foglalkoznak vagy fát vágnak, illetve a kivágott fákat transzportálják a sziget egyik végéből a másikba. Az őrök vagy figyelnek rájuk, vagy nem. A börtön önfenntartó faluként működik.

Nilsen szerint a hagyományos börtönökben az elítélteket állatokként vagy robotokként kezelik, az ottani fogvatartottakat nem veszik emberszámba és ők sem tartják semmire magukat. Bastoyban máshogy van: „Ez a börtön megadja nekik az esélyt, hogy felfedezzék, nem is olyan rossz emberek."

Tom Remi Berg, egy 22 éves fiatal férfi harmadjára került börtönbe, mert egy kocsmai verekedés során majdnem agyonvert egy embert. Azt állítja, hogy Bastoyban végre megtanulja a leckét. A konyhán dolgozik és szakács akar lenni, ha elengedik. „Jó, hogy van ilyen börtön. Megtanulhatod, hogyan kell újrakezdeni."

Az elítélteknek naponta többször be kell jelentkezniük, hogy az őrök meggyőződhessenek róla, hogy még a szigeten vannak. A szárazföldtől őket elválasztó távolság alig fél mérföld, mégis kevesen próbálkoznak a távozással. Volt, aki úszva indult neki, őt félúton egy bójára kapaszkodva találták meg, egy másik férfi csónakot lopott, de a szárazföldön már várták. Sokan meg sem próbálnak távozni, ugyanis akit elkapnak, az sokkal szigorúbb körülmények közé kerül vissza. Ha új elítélt érkezik, Nilsen elbeszélget vele, és megkéri arra is, hogy ha sikerül eljutnia a szárazföldre, akkor hívja fel őket, hogy rendben van, és hogy „ne kelljen a parti őrséget a keresésére küldenünk". Ez a bizalom egyébként Bastoy működési elve: éjszakánként összesen a négy őrből egyetlen egy marad a szigeten, és azért nincs nála fegyver, hogy az ne jelentsen kísértést a raboknak. Akik a büntetésük vége felé járnak, akár a szárazföldre is kijárhatnak dolgozni vagy iskolába, és szabad döntésükre van bízva, hogy visszatérnek-e.

„Van esély - még ha minimális is -, hogy Anders Behring Breivik, aki bevallottan elkövette azokat a bűncselekményeket, Bastoyban kössön ki, Norvégia »nyitott börtöneinek« egyikében" -  véli Nielsen. Azért ennél sokkal valószínűbb, hogy Breivik az ország klasszikus „zárt" börtöneinek egyikébe kerüljön, amelyek nagyban hasonlítanak az amerikaiakhoz. Szabadon is engedhetik 21 év múlva (54 éves korában), mert jelenleg ennyi a maximálisan kiszabható börtönbüntetés hossza, amely csak abban az esetben hosszabbítható meg, ha az elítélt valódi és közvetlen veszélyt jelent a társadalomra.

Olvasson tovább: