Kereső toggle

Elég a kamu adatokból

Éhínséghez vezethet a globális felmelegedés

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Nem csendesedik a hosszú évek óta tartó vita a klímaváltozással kapcsolatosan. Hiába ábrándítják ki a tudósok a közvéleményt a pontatlan adatokkal, vagy adnak muníciót az ellentábor kezébe téves információkkal, vannak olyan vetületei a kérdésnek, amelyeket nem lehet megkérdőjelezni. A brit kormány vezető tudományos tanácsadója most fegyverszünetet hirdetett - felszólított, hogy a tudósok korrekt módon tájékoztassanak, a politikusok pedig tűzzék napirendre a kérdést, ami az egyik legérzékenyebb pontunkon, a hasunkon éreztetheti magát a legfájdalmasabban.

Arról lehet ugyan vitatkozni, hogy a Himalája gleccserei eltűnnek-e teljesen 2035-re, vagy nem, arról viszont nincs vita, hogy a globális felmelegedés nem állt le, és nem is fordult vissza a folyamat. A NASA New York-i Goddard Űrkutatási Intézete (GISS) egy tanulmányt tett közzé, amely szerint az elmúlt évtized volt a legmelegebb azóta, hogy 1880-ban mérni kezdték a hőmérsékleti adatokat. Ettől az időponttól kezdve 0,8 Celsiust emelkedett a Föld átlaghőmérséklete, ami nem tűnhet soknak, mégis jelentős változásokat indított el. A GISS szerint az elmúlt három évtizedben 0,2 Celsius növekedés volt megfigyelhető évtizedenként, ami jelentős gyorsulást mutat a jelenségben.

Amikor a témáról hallunk, természetesen érdekel bennünket a klímaváltozás minden vetülete, így a tengerszint emelkedése a sarki jégtakaró felolvadása miatt, vagy az, hogy esetlegesen egész állatfajok tűnhetnek el, ha nem tudnak alkalmazkodni a megváltozott életkörülményekhez. Nem elhanyagolható az extrém időjárás, az egyre gyakoribb viharok és a tornádók okozta anyagi kár sem, még akkor is, ha minket éppen nem annyira érintenek ezek a kérdések Európa szívében.

A tudósok szerint viszont a folyamat hatásai számunkra is igen fájdalmas területen, a mezőgazdaságban, az immár több mint 7 milliárd ember ellátásában fogják éreztetni magukat a legerősebben. Éppen ezért Sir John Beddington, a brit kormány fő tudományos tanácsadója a Science tudományos magazin hasábjain több tudóstársával együtt felszólította a politikusokat, hogy tűzzék a zászlójukra azokat a programokat, amelyek egyrészt csökkentik a káros gázkibocsátást, amely a tudósok szerint nagyban gerjeszti a melegedési folyamatot, másrészt elősegítik, hogy a mezőgazdaság alkalmazkodni tudjon a megváltozott viszonyokhoz. Ezek természetesen minden térségben máshogy jelentkeznek, és hosszú távon hatalmas anyagi befektetést igényelnek még a modern országokban is, viszont mindenekelőtt a leginkább érintett egyenlítői térségben, Afrikában kell majd hatalmas összegeket áldozni a mezőgazdasági fejlesztésekre. Ennek már most itt volna az ideje, mivel Afrikában most sem ritkaság a hatalmas szárazság. Amennyiben nem sikerül megoldást találni az egyre magasabb hőmérsékletre, ezek az országok még kevésbé tudják majd megtermelni a saját élelemszükségletüket, ami azért aggasztó, mert Kelet-Afrikában már így is éhínség tört ki az elszáradt termés miatt, így egyértelmű, hogy azonnali cselekvésre van szükség.

A globális problémát viszont nemcsak a szárazság okozza, hanem az is, ha a csapadék nem a megfelelő időben esik. A 2010-es pakisztáni árvíz nemcsak emberáldozatokat követelt, hanem a gabonatermés legnagyobb részét is elmosta. Ez a veszteség olyan magasságokba tornászta fel a gabonaárakat, ahonnan még csak most kezdenek visszaesni. Ha melegebb az atmoszféra, akkor több nedvességet is képes tárolni - így ha egyszer elkezd esni az eső, sokkal súlyosabb mennyiségek hullhatnak le, mint az eddig megszokott.

A népesség növekedése is indokolja, hogy egyre nagyobb mennyiségű élelmiszert termeljen meg a mezőgazdaság, amelyet Afrikában gyakran a polgárháborús helyzet is akadályoz. Éppen ezért szólítanak fel a tudósok arra minden politikust, hogy működjenek együtt, és integrált kutatásokat végezzenek a kérdésben, hogy ha nem is százszázalékos pontossággal, de nagyjából meg tudják határozni, hogy mi várható a jövőben, hogy arra a farmerek is fel tudjanak készülni a világ minden részében.

A politika azonban nehezen meggyőzhető, és más érdekek is motiválják, mint a világ népességének élelemellátása, így bizonyos esetekben az ellentábornak kapóra jön, hogy ha a klímaváltozás tényét nem is lehet megkérdőjelezni, a sebességét mindenképpen. Sir Beddington azzal érvel ebben a kérdésben, hogy a tudósok kötelessége jelezni, ha egy adat nem határozható meg százszázalékos pontossággal, hogy a közvélemény megfelelő alapossággal kapjon tájékoztatást. „Az viszont megkérdőjelezhetetlen, hogy a széndioxid megköti a hőt, amely felmelegíti a Földet, és hogy a fosszilis energiaforrások égetésével több milliárd tonna széndioxid kerül az atmoszférába" - mondta el Beddington a The Time magazinnak. Így ha nem sikerül megállítani a folyamatot, a kaliforniai Stanford Egyetem kutatásai szerint 2030-ra Afrika 30 százalékkal kevesebb kukoricát lesz képes megtermelni, és Dél-Ázsiában is 10 százalékkal kevesebb rizs, kukorica vagy köles fog teremni.

Mivel a nagy mezőgazdasági beruházásokhoz legalább 15, de inkább 30 év szükséges, hogy a befektetés teljesen megvalósuljon, így nem ártana már most átgondolni, hogy milyen más terményekre váltsanak a gazdálkodók, illetve hogyan növeljék a termésátlagot egy megváltozott környezetben. Ehhez pedig pénz kell. Lehet ugyan rövid távon eredményeket elérni a vetésszerkezet vagy a vetési idő megváltoztatásával, az igazi garanciát azonban az olyan nagy pénzbefektetést igénylő beruházások adhatják, mint az öntözőrendszer átalakítása vagy új gabonafajok kifejlesztése.

Olvasson tovább: