Kereső toggle

Tájkép árvíz után

Indul a nagy házalakítás show

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az árvíz sújtotta hazai településeken még nem indult meg az újjáépítés, jóllehet Pintér Sándor belügyminiszter megígérte, hogy október 31-ére senki sem marad fedél nélkül. A 316 érintett család mintegy fele elfogadott cserelakást, másik fele új háza felépítésére vár, miközben sokan sátrakban, lakókocsikban húzzák meg magukat. Ideiglenes elhelyezésük megoldásra vár, hiszen könnyen ott érheti őket a tél, ha netán mégsem sikerülne az októberi határidőt tartani.

Az idei árvizekben 41 településen, összesen 316 család háza veszett oda, főképpen Borsod- ban. A kormány összesen 3,17 milliárd forintot szán a 316 család lakhatásának megoldására, a négy legnagyobb segélyszervezet pedig mintegy 2 milliárd forintot gyűjtött össze – tájékoztatta lapunkat Petróczi Tímea, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szóvivője. A vonatkozó kormányrendelet szerint az államnak a helyi önkormányzatokon keresztül az elemi lakhatási feltételeket kell biztosítania minden érintett családnak október 31-éig, elsősorban lakásvásárlás révén, s ha nem áll rendelkezésre megfelelő ingatlan, építkezés vagy bérlés révén. Az önkormányzatok még nem jutottak túl a szerződéskötéseken, az építkezések nagy része még nem indult meg. Ennek ellenére a szóvivő biztos abban, hogy tartható lesz a belügyminiszter által beígért október 31-ei határidő, ezért a hajléktalanná vált családok ideiglenes elhelyezését nem a kormány, hanem legfeljebb a segélyszervezetek szervezgetik. Az építkezések illetékmentes, gyorsított eljárás után záros határidőn belül megindulnak, a munkamenetet az OKF hivatalos szervei hetente ellenőrizni fogják.
Becslések szerint a károsodott magánépületek 80 százaléka nem volt biztosítva. A házak helyreállítására nem jár állami támogatás. A közintézmények helyreállítására 5 milliárd forintos keretet biztosít a kormány, ami közel 100 intézményt érint, és fejlesztést-bővítést is előirányoz. A kormány az idei árvizek és belvizek okozta összes kárt mint-egy 200 milliárd forintra becsüli, amelybe beletartozik a mezőgazdaság 100 milliárdosra becsült kára is.
Egy évtizedek óta a szakmában dolgozó építési vállalkozó kérdésünkre elmondta: kizártnak tartja, hogy alig 2 hónap alatt felépüljön és beköltözhető legyen egy mégoly egyszerű ház is. Ezt legfeljebb olyan szituációban tartaná elképzelhetőnek, mint a „Nagy házalakítás show”, amikor emberek sokasága aprólékosan kidolgozott forgatókönyv szerint húz fel egyetlen könnyűszerkezetes házat. A vállalkozó szerint az sem véletlen, hogy az önkormányzati választások jóval a határidő előtt, október 3-án lesznek megtartva.

Szigorúan ellenőrzött terület

Sem a segélyszervezetek, sem az önkormányzatok nem tudnak a segélyfolyósítással kapcsolatos bármilyen visszaélésről. Bazsó János, Ónod polgármestere szerint a károsultak mindig az állami segélyek elsikkasztásával vádaskodnak, miközben minden szervezet kiemelt gondot fordít a teljes átláthatóságra. A haszonlesés inkább a károsultak körében jellemző, akik aránytalan jóvátételeket követelnek. Sokan rögtön eladják az adományba kapott mosógépet, porszívót, vagy tüzelőnek vágják fel a bútort. Másnak 600 ezres háza veszett oda, de nem elégszik meg a 2,5 milliós csereingatlannal mondván: neki 9 millió forint állami támogatás jár. Holott a kormányrendelet szerint az árvíz előtti helyzet visszaállítása a cél, s a rendelkezésre álló keretek nagyjából erre elegendőek. „Nemrég a viharkárosultaknak felajánlottunk néhány zsák cementet, ami pár házat érintett csak, ámde az egész falu sorban állt cementért. Egy önkormányzati adományosztónk idegösszeomlással kórházba került, mert sokan rendkívül kemény vitákat, vádaskodásokat folytatnak a lehető legtöbb támogatás megszerzéséért. Ez a sajátos haszonszerző magyar mentalitás az, ami rendkívül akadályozza a helyreállítás menetét” – jegyzi meg a polgármester, aki szerint az adományosztásokat többszörösen ellenőrizni kell, ami rengeteg pénzt és időt visz el.
A kormányzati pénzeket még várják ugyan, de a fejenkénti maximum 9 milliós keret elegendő lesz, a polgármester biztos abban, hogy októberre mindenkinek megoldódik a lakhatása. Nagy előny, hogy Ónodon nem kell új házakat felhúzni: 11 ház veszett oda, de legalább 26 cserelakás vagy -ház áll helyben rendelkezésre. Egyetlen új ház épül majd náluk, méghozzá 3 hazai tévétársaság élőshowja keretében.
A polgármester az egyik legnagyobb problémának azt tartja, hogy azoknak a károsultaknak, akiknek nem volt lakásbiztosításuk, többnyire olcsó ingatlanaik vesztek oda, ők jobban járnak. Ellenben azoknak a helyzete, akik gondoskodtak magukról, fizették a biztosítást, rosszabb lesz, mert a biztosítók többnyire a károk 60-70 százalékát térítik csak meg. Az állam legfeljebb 9 millió forintig nyújt támogatást családonként.

Idősek veszélyben

Az árvízek által leginkább sújtott Felsőzsolca szinte minden ingatlana érintett: 201 házat nyilvánítottak lakhatatlanná, 1500 további ingatlant helyre kell állítani. A kormány közel 2 milliárd forintot szavazott meg a hajléktalan családok lakhatásának megoldására, amelynek a fele már megérkezett. A lakhatatlan házaknak a harmada volt csak biztosítva Német Csaba önkormányzati szóvivő szerint.
A legnehezebb helyzetbe került, biztosítással többnyire nem rendelkező 250 család házfelújítása karitatív szervezetek segítségével, közmunkások bevonásával két héten belül fog csak elkezdődni, ami Boros Csaba helyi koordinátor beszámolója szerint azért indokolt, mert a felújítással mindenképp meg kellene várni, amíg a házak teljesen kiszáradnak, ami még nem történt meg.
A legnehezebb kérdés a hajléktalanná vált több mint 200 család ideiglenes elhelyezése, legtöbbjük helyzete mindmáig rendezetlen, miután 150 család új ház építtetése mellett döntött. „Vannak, akik sátrakban laknak, vagy egy lakókocsit kaptak kölcsön, mások rokonoknál, albérletben húzták meg magukat, többeket a jószívű szomszédaik fogadtak be” – sorolja Alexainé dr. Oláh Annamária, a helyi takarékszövetkezet elnök-ügyvezetője. A cég üresen álló épületében 4 szükséglakást alakítottak ki, ahol 4 családot sikerült átmenetileg elhelyezni. Felsőzsolcán a bontások el sem indultak, még az alapok kiásása sem zajlik, 2-3 ház épül mindössze, sokan attól tartanak, hogy a sátorban ülve szakad nyakukba a tél. Az újjáépítési program csak most kezdődik el, hogy az állami pénzek megérkeztek Zsolcára, a tervek pedig elkészültek.
„Az idős, hajléktalanná vált embereket viseli meg legjobban a katasztrófa, az árvíz óta hetente 2-3 temetésünk van” – teszi hozzá Alexainé, aki szerint Felsőzsolca esete azt mutatja, hogy a vészhelyzetekre az ország nincs felkészülve. Sokak szerint az sem javított a szervezettségen, hogy az árvíz a hatalomváltás káoszában lepett meg bennünket. Mindenesetre Illés Zoltán környezetvédelmi- és vízügyi miniszter ígérete szerint az uniós alapokból megigényelt támogatások révén egyrészt némi kártérítéshez juthatunk, másrészt hosszú távon kialakíthatjuk a térség megfelelő árvízvédelmét.

Olvasson tovább: