Kereső toggle

Halálos pirulák a netről

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Évről évre nő az egyre több gyógyszertípust érintő termékhamisítás: csak az EU-ban évente 77 millió fogyasztó kockáztatja életét azzal, hogy a legális gyógyszer-értékesítési csatornákat megkerülve vásárol gyógyhatásúnak remélt készítményeket. Idehaza – egy friss kutatás szerint – több mint félmillió ember fenntartás nélkül vásárolna bizonytalan forrásból származó pirulát.

Jelenleg a fővárosi Erzsébet Kórház toxikológiai intenzív osztályán fekszik egy olyan beteg, aki májtranszplantációra vár egy nem engedélyezett, hamis ígéretekkel kecsegtető „őssejtserkentő” termék tartós szedéséből származó súlyos májkárosodás miatt. A beteg interneten keresztül jutott hozzá az illegális gyógyszerhez.
„Míg a kábítószer-kereskedelemért börtön jár, és a rendőrség komoly erőket mozgat a felderítésére, addig a gyógyszerhamisítás éppen annyira jövedelmező, csak sokkal kevésbé rizikós »üzletág« – fejtette ki érdeklődésünkre a Pfizer Gyógyszer-kereskedelmi Kft. közkapcsolati igazgatója, Rékassy Balázs. – Pár kiló kétes anyagból és festékből egy illegális laborban minimális beruházással kotyvasztanak valamit, amit tablettáznak, becsomagolnak, és az eredeti árhoz hasonló áron, 99 százalékos profittal eladnak. Büntethetősége maximum 50 ezer forint pénzbírság, a lebukás esélye pedig minimális. Miközben jó esetben a felhasznált hatóanyag csak gipsz, de ha pechünk van, akár patkányméreg is lehet.” Rékassy Balázs elmondása szerint a gyógyszerhamisítók legszívesebben nagy tömegben keresett gyógyszereket „másolnak le”, elsősorban olyanokat, amelyek forgalmazása recepthez kötött, orvosi ajánlás nélkül is megvásárolhatóvá téve ezeket a termékeket.
Az igazgató szerint a hamis gyógyszerek döntő része a Távol-Keletről, illegális, koszos, sufnikban, pincékben található gyártásból kerül hozzánk. Ezen gyártók sajnos nem tisztelik az emberi méltóságot, és nem kímélnek semmit és senkit: könnyen alkalmaznak olyan anyagokat is, amelyek károsak a szervezetre. Angliában találtak már patkánymérget hamis potencianövelő tablettában, de közúti útfestéshez használt festéket is, míg nálunk kábítószerrel kevert hamis gyógyszer is felbukkant. Az Európai Bizottság adatai szerint évről évre nő az EU határain lefoglalt hamis gyógyszerek aránya. Friss becslések szerint az európai piacon ma már 2-3 százalékra tehető a potenciálisan halálos gyógyszerek aránya. Nem ritkán mészporral, ólomtartalmú míniummal vagy krétaporral dúsítják a főként Indiából, Pakisztánból, esetleg Kínából származó, mérgezést és halált is okozó készítményeket.
A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) tavalyi hazai felmérése alapján a felnőtt lakosság 1 százaléka bármikor venne bizonytalan forrásból gyógyszert, 6 százaléka pedig elgondolkodna az ajánlaton – számolt be lapunknak Tóth Zita, a HENT munkatársa. A testület 2010 folyamán elindította a hamis gyógyszerek veszélyeire figyelmeztető és a problémakörről informáló www.hamisgyogyszer.hu portált. Tájékoztatójuk szerint hazánkban világviszonylatban is nagyon szigorú a forgalmazás szabályozása, emiatt zárt és ellenőrzött kereskedelmi lánc van, ami kizárja az esélyét annak, hogy a legális árusítóhelyeken hamisítvány forduljon elő. Úgy becslik, hazánkban a gyógyszerhamisítás mértéke a teljes forgalom 3-5 százaléka. Egyes életmódgyógyszerek (potencianövelők, növekedésihormon-készítmények, izomtömeg-növelő szteroidok, nyugtatók, fogyasztószerek, antidepresszánsok) esetében azonban a hamisítványok aránya jóval magasabb.
„A hamis gyógyszerek elsősorban az interneten keresztül, olykor a piacokon terjednek. A fejlett országokban az úgynevezett »életmódjavító« gyógyszerek, míg a fejlődő államokban az antibiotikumok, maláriaellenes szerek, vakcinák, HIV-gyógyszerek a leggyakrabban hamisított készítmények – tájékoztatta lapunkat Szabó Franciska, az Országos Gyógyszerészeti Intézet kommunikációs szakreferense. – A hamis gyógyszerekben bármi előfordulhat: az egyikből hiányzik a hatóanyag, a másik éppenséggel többet vagy kevesebbet tartalmaz belőle a kelleténél. Minőségük, gyártási körülményeik teljesen ismeretlenek.”
„Az OGYI honlapján megtalálható valamennyi Magyarországon forgalmazott gyógyszer és gyógyhatású készítmény pontos leírása, a termékek fényképével együtt. Az OGYI ügyfélszolgálatát egyre gyakrabban hívják bizonytalan eredetű – általában nagyon drágán, interneten keresztül vásárolt – készítményekkel kapcsolatban. Ilyenkor egész biztosan hamis készítménnyel van dolgunk, interneten ugyanis nem lehet gyógyszereket forgalmazni, kivéve, ha a beteg valódi, engedélyezett gyógyszertárból rendeli meg a készítményt, ráadásul ezek az orvosságok szinte mind vénykötelesek” – tette hozzá Szabó Franciska.
„A hamisított pszichiátriai gyógyszerekkel elég sajátos a helyzet – fejtette ki a Hetek kérdésére Szendi Gábor klinikai szakpszichológus. – Ha maga a hamisított gyógyszer tartalmánál fogva nem okoz önmagában valami extra problémát, akkor az a furcsa helyzet áll elő, hogy esetleg még direkt használ is. Az antidepresszánsok esetén ugyanis bizonyított, hogy ezek a szerek depresszióra hatástalanok, mellékhatásaik viszont annál inkább vannak. Például fokozzák az öngyilkossági késztetést, a gyomorvérzés kockázatát. Mivel az antidepresszánsok depresszió- vagy pánikcsökkentő hatása valójában placebohatás, ezért a hamisított gyógyszerek ugyanezt a hatást váltják ki. Elgondolkodtató az is, hogy vajon egy hatástalan tabletta forgalmazása bizonyos értelemben nem ugyanúgy hamisítás-e, mint a gyógyszerhamisítók által elkövetett hamisítás” – fogalmazott a köztudottan tablettaellenes szakember.

Olvasson tovább: