Kereső toggle

Báthory véres legendája

Ellenreformátorok áldozata lett a Fejedelemasszony?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Juraj Jakubisko Báthory című mozija a legújabb kísérlet gróf Nádasdy Ferencné, Ecsedi Báthory Erzsébet „horrorisztikus elemekkel tarkított” életének bemutatására. 1971-ben Harry Kümmel Vér az ajakon és 1974-ben Walerian Borowczyk Erkölcstelen mesék című alkotásai voltak filmes előhírnökei a „kelet-európai Fellini” által újrafeldolgozott „vérgrófnőlegendának”.

Különböző számítógépes játékok, horrorfilmek és heavy metal zenekarok merítettek ihletett a külföldön nagy népszerűségnek örvendő 17. századi úriasszony alakjából. Benni Bodler skandináv szerző Vampyrfesten című könyvében romániai vámpírkirálynőként, „a Sötétség fejedelemasszonyaként" említi Báthory Erzsébetet, aki a Kárpátokban lakik. Gróf Nádasdy Ferencnét a magyar történetírás és irodalom is De Sade márki hazai változataként, egyfajta szadista-perverz hungarikumként tartotta számon.

„A lányok közül legalább Erzsébet, ki Nádasdy Ferenc neje lőn, nem járt az anyja nyomában. Ez volt a csejtei vári szörny, ki ha vérrel nem mosdott is, mint a hagyomány állítja, de bizonyos, hogy számtalan ártatlan nőt legyilkoltatott, és ezeknek kínzásában különös kedvét lelte, míg 1610-ben tettei kitudódván, elzáratott, és börtönében 1614. augusztus 21-én valószínűleg méreg által undok életének véget vetett" - írja Nagy Iván családtörténeti munkájában 1868-ban.

Elgondolkodtató, hogy az Ecsedi Báthory Erzsébetről szóló horrorlegenda első írásos forrása Turóczi László jezsuita páter munkája. Turóczi 1729-ben adta ki tanmeséjét, melynek központjában a protestáns grófnő állt, aki szép, ártatlan leányok vérében fürdött, hogy így őrizze meg fiatalságát. Gonosz, betegesen szadista és leszbikus hajlamaival szolgálói kínzásában és öldöklésében is gyönyörködött. Ebben a bűnös öldöklésben érte őt tetten Thurzó György nádor, és vetette örökös börtönre a csejtei várba. A jezsuita elbeszélésének fő célja a protestáns hittől való elrettentés volt. Nem véletlenül használta fel a magyarországi reformáció vezéralakjainak, a Nádasdyaknak torzított családtörténeti momentumait. Ez az ellenreformációs vámpírlegenda vált később a közkeletű rémtörténet alapjává, és szolgált számtalan bizarr vers, regény, film alapjául. Még 20. századi írók fantáziáját is megmozgatták Turóczi sorai. A Báthory Erzsébet titkos naplója című kiadvány például egy cirkalmasra sikeredett, a 17. századi magyar nyelvet imitáló szöveg, tele túlfűtött erotikával és szexuális aberrációkkal.

Dr. Szádeczky Kardos Irma történész, Báthory-kutató a koncepciós perek tipikus jegyeit tárta fel tanulmányában a szerencsétlen Nádasdynéval kapcsolatban. Hamis bizonyítékok konstruálása, hazug hírverések, a tanúk megfélemlítése, kínvallatása képezték a Báthory Erzsébet ellen indított eljárás jelentős részét. Nádasdy Ferenc volt Magyarország leggazdagabb és legtekintélyesebb főura. 1604-ben bekövetkezett halála után özvegye, Báthory Erzsébet lett vagyonának örököse. 1610-ben Thurzó György, Magyarország teljes hatalmú nádora pert indított a dúsgazdag özvegy ellen. Kegyetlenkedéssel, gyilkossággal vádolta. Nádasdy özvegyének birtokait és jószágát elkobozták, őt a csejtei várba záratták.

Milyen tévhit szolgáltatta a vád okát? Báthory Erzsébet, mint minden művelt protestáns nagyasszony, a jobbágyai és a szolganép gyógyításáról borbélyoknak és udvarhölgyeinek segítségével gondoskodott. Birtokain füves és gyógyító asszonyok segítették munkáját. Abban a korban a főúri leányoknak meg kellett tanulniuk az orvoslás ismereteit, hogy uradalmaik népének gyógyítását irányítani tudják. Nádasdyné mint jó erkölcsű kálvinista asszony pontosan azért bízta a gyógyítást nőkre, hogy az uradalomban szolgáló cselédlányok és asszonyok számára a vizsgálatok és az orvosi beavatkozás ne járjon megalázónak tűnő, kellemetlen dolgokkal. Az uradalomban automatikusan beindult az újtól, a még ismeretlentől való félelem jegyében született babonás rágalmazás. Báthory Erzsébet leveleiben, gazdálkodási intézkedéseiben számos jelét tapasztaljuk a gyógyító tevékenységnek. Ezek főleg a járványok idején voltak hasznosak. Ami pedig a szadizmust és a kegyetlenkedést illeti, némely orvosi beavatkozás fájdalommal és vérrel jár. A tanúvallomásokban ismertetett kínzási módokban rendszerint a korabeli orvosi és receptkönyvek fájdalmas gyógymódjai vagy műtéti kezelései köszönnek vissza.

Gróf Nádasdy Ferencné, Ecsedi Báthory Erzsébet 1614. augusztus 21-én halt meg csejtei várbörtönében. „Reggel csak halva találták. De azt mondják, hogy igen imádkozott, és szép isteni dicséreteket énekelt" - olvashatjuk egy korabeli visszaemlékezésben.

Olvasson tovább: