Kereső toggle

Rendkívüli helyzet van

Gyorsinterjú Fekete János közgazdásszal a bankválságról

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Valóban a csőd szélén áll a világgazdaság?
– Bush elnök nyolc éve vezeti Amerikát. Előtte egy Clinton nevű férfiú volt
az elnök, aki egy kiváló politikus és közgazdász. Átadott egy országot aktív
mérlegekkel, költségvetési plusszal. Amit viszont a mostani vezetés tesz, az
helytelen. Még az az ember, akit az amerikai közgazdászok között a legtöbbre
becsültem, Alan Green-span is hibázott: levitték a kamatot egy százalékra.
Amerika nagyon érzékeny a kamatra, a jelentős csökkentés azt üzente a
lakosságnak, hogy most kell hitelt fölvenni, most kell nagyobb házat, nagyobb
telket vásárolni. De ha nagyobb házam, nagyobb lakásom van, akkor abba nagyobb
bútor is kell. Vagyis: egyszer csak megindult a nagy vásárlási láz.



Fotó: Somorjai L.

Ez miért volt baj? Ha az emberek vásárolnak, az jót tesz a gazdaságnak.

– Azért, mert ez inflációs hatást gyakorolt. Ha mindenki vevő, akkor az árak
fölmennek. Ez történt Amerikában. S ettől megijedtek, mert az amerikaiak úgy
félnek az inflációtól, mint ördög a tömjénfüsttől, legalábbis azok, akiknek
bankbetétjeik vannak. Két év alatt 17 alkalommal emelték fel a kamatot, mindig
egy negyedszázalékkal: 1 százalékról fölvitték 5,25 százalékra. Akik nagy
ingatlanokat és hiteleket vettek igénybe, azok abban hittek, hogy 2-3 százalék
kamattal megússzák. Ez a kamatszint most 9-10 százalék, és miután mindenki meg
akar szabadulni az ingatlanától, ezért az ingatlanárak lefelé mennek.

A bankok a nagy versenyben hajlandók voltak 100 százalékban megfinanszírozni egy
ingatlanvételt, hiszen minden évben 10-15 százalékkal nőtt az ingatlanok ára
Amerikában. Aki belevágott egy ilyen üzletbe, fölvett egymillió dollár hitelt 3
százalék kamattal számolva, most 10 százalék kamatot kénytelen fizetni. Azt
hihette, két év múlva másfél millió dollárért fogja eladni a házát, ám mára
kiderült, legfeljebb 6-700 ezer dollárt kap érte.

Ráadásul gyenge dollárt…

– Az egy következő történet. Most még csak ott tartunk, hogy az az ember,
aki egymillió dollárral beszállt egy ilyen üzletbe, az két okból is rosszul jár:
a kamatok sokszorosak, és az ingatlanok ára lefelé megy. Ezért ott hagyja a bank
nyakán az ingatlant, amivel rontja a bankok likviditását, mivel nekik készpénz
kell, nem lakás meg ház. Tömegesen ott maradnak a bankoknál ezek az ingatlanok,
amelyeknek az eladásából annyi pénz se jön be, hogy az adósságukat kifizessék.


De hogyan lesz egy amerikai jelzálogválságból globális gazdasági válság?

– Aki azt hinné, hogy ez csak az amerikaiak problémája, az nagyot téved.
Mert mi történt? Az amerikai bankok ezzel az óriási igénnyel, hogy mindenki
hitelt és ingatlant akart venni, nem tudtak lépést tartani. Ezért a
jelzáloghitelek fedezete mellett a bankok kötvényeket bocsátottak ki. Ezeket a
kötvényeket elhelyezték a nemzetközi pénzpiacon. Akik látták, hogy amerikai
jelzálog-hitelpapírokat lehet vásárolni 7-8 százalékos kamatnyereség mellett,
miközben Európában a kamat 2-3 százalék volt, rájöttek, hogy ez bomba üzlet, így
mindenki beszállt. Angliában, Franciaországban is mindenki vette ezeket a
kötvényeket, mint a cukrot. És itt nagy számokról van szó: Amerikának 300 millió
lakosa van, ebből 15 millió ember vett ilyen ingatlant. És most szinte mind
otthagyta. Amerikában két vállalat van, amelyik a jelzáloghiteleket
központosítja. Ezt a két vállalatot az állam javaslatára hozták létre, de
magántulajdonban vannak, részvényeket adtak el, és a részvények tulajdonosai az
igazi tulajdonosok. Adtak nekik két furcsa nevet (Freddie Mac és Fannie Mae – a
szerk.). Ezek birtokolják ma az Egyesült Államok jelzáloghitel-állományának több
mint felét. Ez a jelzáloghitel-állomány ma 11 billió, azaz 11 ezer milliárd
dollár. Amikor a bankoknál előjött ez a likviditási válság, hogy sehol nem volt
pénz, mert mindenki csak az ingatlant hagyta a nyakukon, egy bank csődbe ment.
Úgy hívják, hogy Bear Stearns, ami egy nagybank. Ekkor történt egy nagy
változás. Korábban soha nem fordult elő, hogy az Egyesült Államok Központi
Bankja (Federal Reserve – Fed – a szerk.) hitellel kisegített volna valakit, aki
bajba került. Most megijedtek, mert ez egy jó nevű bank. És utasították az egyik
nagybankot, hogy vegye meg ezt a Bear Stearnst azzal, hogy vállalják, hogy ha
ebből veszteségük lesz, azt a központi jegybank fedezi.

Ez egy jelzés volt, hogy egyrészt van egy nagybank, ami csődbe megy Amerikában,
másrészt, hogy a Központi Bank beszállt. De a rohamot nem lehetett leállítani.
Mikor látták, hogy baj van, a betétesek megrohanták ezt a két vállalatot,
amelyik az összes jelzáloghitel felét birtokolja. Akkor már az Amerikai Központi
Bank nem tudott nemet mondani, mert ha egy bankot kimentett, akkor ez már
precedens. Pláne két olyan cégnek, amelyet állami javaslatra hoztak létre.
Szeptember elején az amerikai kormány bejelentette, hogy ezt a két bankot állami
ellenőrzés alá vonják. A pénz, amiről szó van, az egész jelzáloghitel-állomány
fele, vagyis közel 5000 milliárd dollár. És ennek a fedezete azok a hitelek
voltak, amelyeket jelzáloghitel formájában az amerikaiaknak adtak azért, mert
olcsó volt a pénz, és azt hitték, hogy most ilyen világ jön. Végső soron azonban
az Amerikai Kincstár az, amelyik fizet, hiszen a Fed nem tudja a saját zsebéből
fizetni, hanem ő kifizeti, és aztán leírja a költségvetésből. De ez még előttünk
van, most nem tudja senki, hogy mekkora ez az összeg. Az európaiak, akik
megvették ezeket a papírokat, már látták, hogy baj van, hiszen a tőzsdén ezeknek
a papíroknak az árfolyama lement. Az európai bankrendszer, amelyik ebből
bevásárolt, most hatalmas veszteségeket szenved el. Na, ennek aztán lesz hatása.


Milyen hatásokra gondol?

– Amit Bush elnök ígért, hogy adócsökkentés lesz (és ezt meg is csinálta),
azt nem fogják tudni megtartani. Azt mondták, hogy ebben az évben 200-300
milliárd dollár lesz Amerikában a költségvetési deficit. Szerintem az inkább 400
lesz. Ez csak szep-tember végén fog kiderülni. A külkereskedelmi mérleg
deficitje 800 milliárd dollár körül lesz. Ezek megint csak az én számaim, nem
állítom biztosra. Hogy a hiányzó idei 800 milliárdot hajlandó-e a Nyugat, Kína,
India, a nagyvállalatok, nagybankok finanszírozni – nem tudom. Ennek azonban az
lesz a következménye, hogy nem adócsökkentés lesz, hanem adóemelés. Kérdés,
hogyan fogja ezt a lakosság elviselni.

Milyen hatással lehet ez az amerikai választásra?

– Az én prognózisom szerint novem-berig nem fog történni semmi. Ez a kormány
nem tud mást tenni, hiszen azt ígérte, hogy adót fog csökkenteni. Meg is tette,
és már látszik, hogy ez mekkora probléma. 150 milliárd körüli összeget adtak
vissza az adófizető polgároknak – készpénzben. Ilyen még a világon nem volt: a
kincstár visszaadja a befizetett adó egy részét. Az emberek megörültek, és
rohannak bevásárolni ebből a nem várt összegből. Ugyanakkor ez tovább növeli a
másik oldalon a költségvetés hiányát.

Beleroppanhat ebbe az Egyesült Államok?

– Amerika azért egy borzasztó nagy ország, amely a világ teljes GDP-jének a
25 százalékát termeli. Nem állítom, hogy csődbe fog menni. De azt igen, hogy
most egy egész rendkívüli helyzet van. Az új amerikai elnöknek – nem tudom, hogy
kit fognak választani – döntenie kell, hogy hogyan oldja meg ezt az
ikerdeficitet, hogy 400 milliárd a hiány a költségvetésben, amit az amerikai nép
finanszíroz, és 800 milliárd a fizetési mérlegben, amit a külföld finanszíroz.
Ezek nagyon nagy számok.

(A most 90 éves Fekete Jánossal készült életműinterjú lapunk következő
számában jelenik meg.)

Olvasson tovább: