Kereső toggle

Kim, a kém

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Húsz évvel ezelőtt, 1988. május 11-én egy másfél szobás moszkvai
panellakásban csendesen elhunyt az egyik idős lakó. Még a szomszédjai sem
sejtették, hogy az öregember, akit csak akkor láttak, amikor bevásárolni indult
a közeli ABC-be,

a világ egyik leghíresebb kettős ügynöke volt.

1963 január 12-én a The Economist című brit gazdasági hetilap
közel-keleti tudósítója, Kim Philby azzal búcsúzott feleségétől, hogy aznap ne
várja korán haza, mert este együtt fog vacsorázni néhány diplomatával. Amikor
azonban Eleanor másnap felébredt, ijedten tapasztalta, hogy férje még mindig nem
tért haza bejrúti otthonukba. Néhány nappal később Moszkvában egy nemzetközi
sajtótájékoztatón bejelentették, hogy a szovjet kormány politikai menedékjogot
adott Philbynek, aki a Dolmatova nevű szovjet teherhajón érkezett az országba.


Két évvel később a híres kém ugyan megkapta az állam egyik legfontosabb
kitüntetését, 1979-ben a KGB főnöke tábornokká léptette elő, ettől kezdve
azonban haláláig visszahúzódva élt a kommunista párt által biztosított fővárosi
lakásán, és alig néhány interjút adott csak. Azt azonban büszkén vallotta, hogy
nem pénzért, hanem meggyőződésből kémkedett választott hazájának, és nem bánta
meg tettét. Utolsó kívánságának megfelelően Moszkvában is temették el az
enyhülés légkörében, de még mindig teljes katonai pompával. De ki is volt ez a
rejtélyes múltú, rendkívül tehetséges férfi, akit talán minden kém a
példaképének tekinthet?

Harold Adrian Russell Kim Philby egy előkelő indiai brit családban született
1912-ben, amikor a nagy múltú állam még angol gyarmat volt. Az elvárásoknak
megfelelően az angliai Cambridge-ben járt egyetemre. Itt titkos összejöveteleken
ismerkedett meg a kommunizmus ideológiájával, melynek azonnal meggyőződéses híve
lett. 1933-ban Bécsbe ment, hogy a náci Németországból elszökött zsidó
menekülteken segítsen. Ebben az időszakban szervezte be őt a szovjet
titkosszolgálat. Philby a hírhedt „cambridge-i ötök” egyik tagjaként, Stanley
fedőnéven szolgáltatott titkos katonai és nemzetbiztonsági információkat. A
csoport valamennyi tagja a brit társadalom magasan kvalifikált, megbecsült,
privilegizált rétegéből származott, és Philbyn kívül mindannyian
homoszexuálisok voltak.

Így amikor kitört a spanyol polgárháború, és Philby a The Times tudósítójaként
odautazott, egyszerre tett jelentéseket a szovjeteknek, és szolgálta saját
hazáját. Egyes állítások szerint a kommunisták őt bízták meg azzal, hogy
kerüljön közelébe, és végezzen a falangista Franco tábornokkal, később azonban
visszavonták ezt a megbízatást.

Miután hazatért, egyik diáktársa beszervezte őt az angol MI-6 nevű
titkosszolgálatba. Ettől kezdve kettős ügynökként olyan információkhoz jutott
hozzá, amelyet a szovjeteknek addig esélyük sem volt megszerezni. Kiemelkedő
tehetsége révén hamarosan a kémelhárítás főnökének pozíciójába került, és éppen
a szovjetek európai felforgató tevékenységének meghiúsításáért volt felelős.
1949-ben Washingtonba helyezték át, és összekötő tisztként szolgált a brit és
amerikai titkosszolgálatoknál. Ennek a posztnak a révén a szovjet kémszolgálat
egyszerre kapott füleseket az MI-6-ról és a CIA-ról.

Philby karrierje 1945 végén került először veszélybe, amikor egy szovjet
hírszerző tiszt, Konsztantyin Volkov felajánlotta, hogy átáll a nyugatiakhoz, és
azzal akarta meggyőzni a brit szervezetet, hogy felajánlotta két kettős ügynök
leleplezését. Ám mielőtt átadhatta volna a neveket – köztük Philbyét –, a terv
magának az érintettnek a kezébe jutott, aki figyelmeztetést küldött a KGB-nek.
Volkovot elrabolták, és miután megkínozták, a moszkvai Ljubljankában főbe lőtték.
De ekkor a brit hírszerzés már a cambridgei-i ötök nyomában volt, és éppen
Philby figyelmeztette társait, akik 1953-ban a Szovjetunióba menekültek.

Szökésük ügye nagy port vert föl a nemzetközi sajtóban. A nyomozók előtt azonnal
nyilvánvalóvá vált, hogy kijátszották őket. Hamarosan Philbyre terelődött a
gyanú, ám semmilyen olyan bizonyíték nem merült fel, amely alapján vádat
emelhettek volna ellene. Ő maga sajtókonferencián tagadta a vádakat, és Harold
Macmillan külügyminiszter is kiállt mellette: „Amíg Mr. Philby a kormány
szolgálatában lelkiismeretesen végrehajtja a kötelességeit, nekem nincs okom
arra, hogy árulással vádoljam őt.” Mindazonáltal vissza kellett vonulnia az
állami szolgálatból. Elhagyta a titkosszolgálatot, és újságíróként kezdett
dolgozni a Közel-Keleten. Amikor aztán 1961-ben egy újabb szovjet hírszerző állt
át, ő már egyértelmű bizonyítékokat szolgáltatott Philby ellen. Az MI-6 Bejrútba
küldte egyik ügynökét, hogy rabolja el az árulót, aki azonban időben kiszagolta
a veszélyt, és elszökött.

A 10 leghíresebb 007-es

NÉV TEVÉKENYSÉG SORS
Mata Hari

(1876–1917)

holland
Táncosnői karrierje során Mata Hari  kapcsolatba került a francia
politikai elittel, ezért a német titkosszolgálat H21 néven beszervezte. Az
első világháború alatt kettős ügynök lett, de csak a franciáknak szolgált
információkkal.
A franciák mégis kémkedéssel vádolták meg, és 1917. október 15-én
kivégzőosztag elé állították.
Ian Fleming

(1908–1964)

brit
Az ismert playboy a második világháború alatt csatlakozott a brit
titkosszolgálathoz, és egyesek szerint szerepe volt abban, hogy Hitler
helyettese, Rudolf Hess Angliába repült.
Leszerelése után saját tapasztalatai alapján megírta a James
Bond-regényeket.
Richard Sorge

(1895–1944)

német–ukrán
Kommunista újságíróként szervezte be a KGB. 1933-ban Japánba küldték
kémkedni. Ô figyelmeztette Sztálint a nácik 1941-es támadására a
Szovjetunió ellen.
Miután 1944-ben leleplezték, november 7-én felakasztották.
Julius Rosenberg

(1918–1953)

amerikai
A zsidó férfi 1942-től kémkedett a Szovjetuniónak meggyőződésből.
Állítólag ő adta át az atombomba titkát. 1950-ben letartóztatták.
1953. június 19-én ártatlan feleségével együtt villamosszékbe ültették.
Klaus Fuchs

(1911–1988)

német
Meggyőződéses kommunistaként a náci rezsim elől Angliába menekült, ahol
csatlakozott az atomprogramhoz. Miután a KGB beszervezte, 1950-es
lebukásáig nekik kémkedett.
9 éves börtönbüntetése letöltése után az NDK-ban telepedett le.
Oleg Penkovszkij

(1919–1963)

orosz
A szovjet katonai hírszerzés volt ezredeseként adott el katonai titkokat
nyugatra az 1960-as években. 1962. október 22-én tartóztatták le.
1963. május 16-án tárgyalás nélkül tarkón lőtték. Egyesek szerint viszont
lassan, élve elégették.
Kim Philby

(1912–1988)

brit
A világ talán leghíresebb kettős ügynöke, aki az úgynevezett „cambridge-i
ötök” egyik tagjaként felbecsülhetetlen károkat okozott a brit
titkosszolgálatnak.
1963-ban a Szovjetunióba szökött, ahol 1988-ban bekövetkezett haláláig
visszavonultan élt.
Markus Wolf

(1923–2006)

német
A Szovjetunióban nevelkedett, majd 1945-ben Németországba költözött, ahol
1950 körül kezdett dolgozni a hírszolgálatnak. A Stasi főnökeként a
legeredményesebb kommunista kémközpontot építette ki.
1987-ben a változások hírére nyugdíjaztatta magát, majd önéletrajzot írt.
Aldrich Ames

(1941–)

amerikai
A CIA-nál dolgozott, amikor 1985-ben a KGB beszervezte. 1994-es lebukásáig
számtalan kettős ügynököt leplezett le, és komoly fejtörést okozott a
CIA-nak.
Életfogytiglani büntetését tölti.
Alexander Litvinyenko

(1962–2006)

orosz
1986-ban szervezte be a KGB. 1998-ban elárulta a szervezetet, ezért
letartóztatták, majd 2000-ben Angliába menekült.
2006-ban polónium 210-es izotóppal mérgezte meg a gyanú szerint az orosz
titkosszolgálat.

 

Olvasson tovább: