Kereső toggle

Piramisok itt is, ott is

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Bár tízből kilenc embernek a piramis hívószóra egyértelműen és kizárólagosan
az egyiptomi sivatagban látható, óriási, gúla alakú építmények jutnak eszébe,
nem árt, ha tudjuk: nem csak a fáraók építtettek ilyesmit.



A Visocica "hegy"

Talán még az azték lépcsős piramisszentélyek ismertek valamelyest, az utóbbi
években azonban a legváratlanabb országokból hallani, hogy a sivatagi társaikhoz
hasonló építményekre bukkantak – melyek közül egypár még állítólag felül is
múlja azokat mind méretben, mind korban.

A legfrissebb ilyen híradás Oroszországból származik, melynek messzi, északi
vidékén, a Kolszkij-félszigeten fedezték fel egy rég letűnt civilizáció nyomait,
köztük két olyan piramist, melyek a kutatók szerint legalább öt-ezer évvel
korábban épültek, mint a gízaiak. Az első expedíció egyébként elég régen,
1921-ben járt ezen a teljesen lakatlan helyen, méghozzá a szovjet
nemzetbiztonsági szervek szponzorálásával, ígyhát arról, hogy mit is találtak
itt, a nagyközönség hosszú évtizedekig semmit sem tudhatott.

1997-ben járt ott újra tudósember, a neves orosz kutató, Vlagyimir Gyemin. Meg
is találta a piramisokat, az expedíción szerzett teljes információ azonban újból
homályban maradt – a tudós ugyanis rövid időn belül meghalt. Az érdeklődés
azonban ekkor már kellőképpen felerősödött, és azóta egy harmadik expedíció is
lezajlott. A különféle tudósokból álló csapatnak nem kevés nehézséggel kellett
megküzdenie, mivel a célterületük körülbelül 150 kilométeres körzetében még
ösvény sem volt, a kísérőként alkalmazott lapp nyomolvasók pedig – félve az ősök
szellemeitől – egyre kelletlenebbül álltak rendelkezésre, végül pedig el is
maradoztak. A helikopter sem jelentett segítséget az építmények megtalálásában –
idővel ugyanis teljesen befedte őket a moha és az egyéb növényzet, így felülről
észrevehetetlenné váltak.

Az expedícó ennek ellenére sikerrel zárult: megtalálták és georadarral meg is
vizsgálták a szabályos gúla alakú halmokat, melyekről bebizonyosodott, hogy
valóban emberi kéz alkotta, nyugat-kelet tájolású piramisokról van szó, melyek
legalább kilencezer évesek, vagyis jóval előbb keletkeztek egyiptomi
hasonmásaiknál. A tudósok szerint ez alátámasztani látszik azt a feltételezést,
miszerint a piramisépítés kultúrája északról jött.

Nem kevésbé meglepő helyszín a piramisok számára Ukrajna sem – egy-két évvel
ezelőtt itt is ilyenekre bukkantak egy régészeti kör tanulói. Bár még csak
a csúcsokig ástak le, annyi már megállapítható, hogy az egyiptomi piramisokhoz
hasonló méretű és szerkezetű építmények, de jóval előbb épültek. Arra
természetesen még nem tudják a választ, milyen körülmények között keletkeztek
itt, a mai Luhanszk megye területén.

A szakértők akkoriban azt is kijelentették, hogy ez az egyetlen ilyen jellegű
építmény egész Európában, ebben azonban, úgy tűnik, tévedtek. 2006-ban ugyanis
már folytak az ásatások Boszniában, ahol egy helyi származású, Amerikában élő
üzletember, Semir Osmanagic fedezte fel műholdfelvételek alapján, hogy a Viszoka
városka környékén található halmok – nevezetesen a 650 méter magas Visocica
(képünkön) és további négy hegy – szabályos gúla alakúak, és a többi hegytől
eltérő a hőkibocsátásuk: ebből született az a feltételezés, hogy a földréteg
alatt piramisok rejtőznek. Az ásatások a mai napig folynak: eddig hatalmas, nem
helyi kőzetből való kőlapok bukkantak elő a föld alól, az egyik hegyen pedig
spirálban körbevezető út, amely egy zikkurat jellegű épületet sejtet.

A környező hegyektől eltérő hőtérkép Osmanagic szerint azt bizonyítja, hogy
a piramisok belül üregesek. Az érdeklődés mindmáig óriási: rengetegen látni
akarják a „boszniai piramisokat”, sokan a munkába is besegítenek, a tudományos
világ jelentős része azonban meglehetősen lekezelően viszonyul az amatőrként
régészkedő (egyesek szerint csak kontárkodó) „Indiana Joneshoz”. Ő kitart
álláspontja mellett: támadóinak csak annyit üzent, hogy „ma mi nevetünk azokon,
akik egykor a Földet laposnak tartották, és kinevették Galilei felfedezéseit”.


A környék az itt lakó ősi népek számára mindig is szent helynek számított, az
egyik hegyen a bosnyák királyok székhelye és vára állt. A dél-amerikai indián
kultúrák is jó pár hasonló emlékkel ejtik gondolkodóba a tudósokat: Bolíviában
La Paz közelében például 3900 méter magasan a hegyekben találkozunk lépcsős
piramisokkal. Kevésbé ismert hír, hogy Kuba nyugati partjainál is találtak egy
ősi várost 2001-ben, mélyen az óceán felszíne alatt. A robot
mini-tengeralattjáró felvételei kőépítményeket, többek között két piramisszerű
építményt is mutattak.

Olvasson tovább: