Kereső toggle

Üzletnek nem rossz

Fiú legyen a baba vagy lány?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Fontos-e a születendő gyermek neme, s ha igen, akkor kockázatmentesen
beavatkozhatunk-e a megtermékenyülés folyamatába? A szocialista indítvány, amely
Magyarországon is lehetővé tenné a születendő gyermek nemének előre
meghatározását, egyelőre jogi, etikai és szakmai szempontból egyaránt éles
elutasításban részesül.

Valóban több gyerek születne-e Magyarországon, ha a baba nemét a szülők előre
megválaszthatnák? Nem először merül fel a téma a hazai közéletben. Nemrég Török
Zsolt szocialista képviselő dobta be a javaslatot a nyári uborkaszezon közepén,
miszerint törvényileg lehetővé kellene tenni, hogy a második vagy többedik
gyermek a szülők szándéka szerint a meglévő csemetékkel ellentétes nemű
lehessen. Létezik ugyanis egy meglehetősen vitatott orvosi módszer a spermák
nemi kromoszómák szerinti szétválasztására, melyet követően a megfelelő
hímivarsejteket egy mesterséges ondóbevitel során az anyaméhbe juttatják, ahol a
megtermékenyülés esetén a kívánt nemű embrió jön létre. Török Zsolt a hazai
népességfogyás ellenszerének tartja a lehetőséget, melynek következtében évi
tízezerrel több gyermek születne kezdetben, majd évi ezerrel több később. Török
állítja: azokban az országokban, ahol a módszert engedélyezik – Ausztráliában,
Hollandiában, Kanadában –, évi húsz százalékkal növekedett a születések száma.
Hazai és külföldi felmérésekre hivatkozva hangsúlyozza: sok pár vállalna
többedik gyermeket, ha megválaszthatná annak nemét. Másik, védhetőbb érve,
miszerint ezzel az eljárással a genetikailag öröklődő, nemhez kötött betegségek
is eleve kiszűrhetők lennének, nem pedig abortusszal szelektálnánk, ahogy eddig.
A javaslat fő támogatója Czeizel Endre genetikus orvosprofesszor, aki már több
ízben kezdeményezte a módszer hazai legalizálását, mivel ma Magyarországon az
ilyen jellegű beavatkozás öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Az
ellenzéki pártok morális és szakmai szempontból egyaránt elutasítják a
javaslatot.



Török Zsolt

Falus András, az SE Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet vezetője
kérdésünkre megerősítette: rendkívül megbízhatatlan módszerről van szó, amely
teljességgel alkalmatlan a családtervezésre, és népességnövelő hatása sincs.
Természetes körülmények között 50-50 százalék annak az esélye, hogy egy petesejt
megtermékenyülése során fiú vagy lány embrió jön-e létre. A mesterséges
beavatkozás révén annak valószínűsége, hogy az embrió a kívánt nemű lesz, csupán
60-65 százalékra növelhető. Egyelőre nem létezik biztos módszer, s a kérdés nem
is annyira családtervezési okból, hanem az örökletes betegségek gyógyítása és
elkerülése végett foglalkoztatja a kutatókat világszerte. Ráadásul az eljárás
legnagyobb problémája az, hogy a spermiumok centrifugálása, majd elektromos
erőtérben való szétválasztása során genetikai hibákat is létrehozhatnak a
hímivarsejtekben. A kockázatos módszer egy belga professzor találmánya, ám
súlyos egészségügyi, etikai és jogi aggályok miatt Belgiumban időközben
betiltották a családtervezési céllal való alkalmazását.

Pongrácz Tiborné demográfus sem osztja az évi tízezres gyarapodás vízióját.
Önmagában az ausztráliai népszaporulat sem bizonyítja, hogy kizárólagos
összefüggés lenne az említett eljárás és a születésszám kedvező alakulása
között, hiszen a családalapítási kedv alakulása ennél sokkal összetettebb és
kiszámíthatatlanabb jelenség. A szakember lapunknak elmondta: nem lehet
megjósolni, hogy egy ilyen lehetőség – a többedik gyermek nemének előzetes
megválasztása – hogyan és mennyire lenne képes tartósan befolyásolni a hazai
születésszámot. Régebbi, családtervezéssel kapcsolatos hazai kutatások
mindenesetre arra utalnak, hogy a magyarok elsődleges kívánalma a gyermek
egészsége vagy a megfelelő anyagiak, és nem a baba neme. A legfőbb probléma
ráadásul az, hogy ma nem a többedik, hanem az első gyermekek azok, akik „nem
akarnak” megszületni: még soha nem volt ilyen magas a harminc év alattiak
gyermektelensége. A társadalom értékrendje ma még gyermekközpontú, azaz nem
születik annyi gyermek, amennyit szeretnénk – de ha idővel tartóssá válik a
tömeges gyermektelenség, az óhatatlanul visszahat az értékrendünkre, s akkor
eltűnik ez az „eszmei tartalék”. Az elképzelhető, hogy egy ilyen genetikai
beavatkozás idővel egy szűkebb réteg számára elérhető lesz, már akinek ez
egészségügyi okokból, netán anyagilag és erkölcsileg elfogadható választást
jelent.

Török Zsolt törvénymódosítási javaslata várhatóan ősszel kerül a parlament elé,
a felvetés korábbi változatait az egészségügyi tárca eddig mindig elutasította.

Olvasson tovább: