Kereső toggle

Mi lesz veled, Afrika?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Elképesztő szegénység, etnikai, vallási háborúk, éhínség, AIDS, járványok, menekülttáborok: Afrika sötét oldala. A fekete kontinens újabb problémával kénytelen szembenézni: úgy tűnik, a globális felmelegedés hatásai is hatványozottan érintik az afrikai országokat. 

James Morris, a Világélelmezési Program (WFP) vezetője szerint a globális felmelegedés negatív hatással van az esős évszakok váltakozására, ami végzetes következményekkel járhat Afrika vízben szegény területein. A csapadék mennyiségében bekövetkező szerény visszaesések is 80 százalékos csökkenést okozhatnak a folyók vízállásában – ami azok számára, akik eddig napi öt kilométert tettek meg, hogy vízhez jussanak, azt jelenti, hogy ezután naponta harminc kilométert kell megtenniük az életükért. 



Az AIDS Afrikában

Morris Kelet-Afrikában tett körútja után nyilatkozott, ahol az ENSZ a legutóbbi szárazság óta 20 millió embert lát el élelemmel. Kenya, ahol az évtized legnagyobb szárazságával küzdenek, a tradicionális állattartás halálát éli át – az emberek életben maradását garantáló csordák tömegével pusztulnak éhen a szárazság miatt. 

Douglas Keatinge szerint, aki az Oxfam segélyszervezetnek dolgozik Kenyában, az adományozó országok tisztában vannak azzal, hogy olyan pénzügyi alapokra volna szükség, amelyekben hosszú távon gyűlnek az adományok és amelyek ilyen krízishelyzetekben azonnal nagy összegeket képesek a megfelelő területre csoportosítani – viszont ilyen törekvések nem valósulnak meg. 

A WFP-nek is azonnal szüksége volna 189 millió dollárra Kenyában, ahol 3,5 millió ember szorul segítségre. Szomáliában a szervezet az elmúlt évben 1,7 millió embert élelmezett pár hónapig, és a jelenlegi helyzetben már látszik, hogy idén ugyanekkora tömeg szorul majd segítségre, viszont sokkal hosszabb ideig. 

A rendelkezésre álló – csökkenő mennyiségű – adományösszeg egyre kevésbé a korábbi bázistól, a nyugati országoktól érkezik. A szervezet növekvő mértékben von be muzulmán államokat a finanszírozásba, hogy a WFP programjaihoz a jelenlegi
1 százalék helyett legalább 10 százalékban járuljanak hozzá, mivel a programok legalább fele olyan országokban valósul meg, amelyek tagjai az Iszlám Konferenciának. 

Az időjárás más módon is sújtja az afrikai kontinenst. A monszunesők és az ezt követő nagy meleg megfelelő körülményeket teremtenek a moszkitók szaporodása számára, s ezek a vérszívók terjesztik a maláriát, a trópusi náthalázat, a sárgalázat és az álomkórt. Az olyan jelenségek pedig, mint az El Niño, létrehozhatnak áradásokat, amelyek nyomán rendszerint kolerajárvány tör ki, ahogy 1997–1998-ban Dzsibutiban, Szomáliában, Kenyában, Tanzániában és Mozambikban történt. A legnagyobb problémát egészségügyi területen azonban mégis az AIDS okozza. 2005 végén 25,8 millió regisztrált fertőzött beteg élt a Szaharától délre, és 2005-ben legalább 3,1 millióan fertőződtek meg az AVERT brit segélyszervezet kutatásai szerint. Az elmúlt évben 2,4 millió ember esett áldozatul a betegségnek, és több mint 12 millió gyermek lett árva. 

A betegség hatalmas kiterjedtsége most kezd egyre inkább látszani a kontinensen, amikor is egyre több ember válik vírushordozóból beteggé. A kezelés és a megelőzés hiánya miatt a halálozási arány az évtized végéig exponenciális növekedés előtt áll. A járvány tetőzése körülbelül a következő tíz évben várható, tehát a jelenlegi aggasztó helyzet még csak a kezdet.

A vírus éppen azt a népréteget tizedeli leginkább, amely képes volna az aktív munkavégzésre, a 15–49 éves korosztályt. Az átlagéletkor 47 év ezekben az országokban – AIDS nélkül 62 év lehetne. Rengeteg család veszíti el keresőképes tagjait, sok házasságban az egyik fél életben marad, s ha ő is fertőzött és kezelésre szorul, a temetés mellett mindez újabb terheket ró az egészséges családtagokra. A gyermekek, akiket az elhunytak hátrahagynak, szülői segítség nélkül kénytelenek küzdeni az élet rájuk szakadt kihívásaival. 

A felnőttek mellett azonban a gyermekek halálozási aránya is kiugróan magas más országokhoz, illetve kontinensekhez képest. Egy Sierra Leonéban született gyermeknek például három és félszer akkora esélye van arra, hogy meghal az ötödik születésnapja előtt, mint egy Indiában születettnek, és több mint százszor nagyobb annál a gyermeknél, aki Szingapúrban vagy Izlandon születik. 

Az UNICEF jelentése szerint Zimbabwéban nyolc gyermek közül egy hal meg, mielőtt megérné az 5 éves kort. A halál oka az esetek 70 százalékában az AIDS. Az országban a beteg gyerekeken kívül 1 millió gyermek van, akiket a halálos kór tett árvává – minden ötödik.

Muszlimok muszlimok ellen

Afrika ásványokban és drágakövekben gazdag földjét évtizedek óta vér áztatja. Az alábbiakban néhány fegyveres konfliktusról ejtünk szót – a teljesség igénye nélkül. 

Kongóban tavaly november óta a kongói renegát hadsereg és a kormány milíciája közötti harcok miatt több tízezer ember kényszerült menekülttáborokba, ahol viszont az élelem és a megfelelő higiénia hiánya miatt egy hét alatt akár húsz ember is meghal. A katangai harcok azért törtek ki, hogy Kongó negyven év óta az első szabad választásokat tarthassa júniusban – ez reménységet ad a háborúk, a diktatúrák és a káosz évtizedeiből való szabadulásra. 1998 óta a fegyveres harcok 4 millió ember életét követelték Kongóban – leginkább éhínség és járványok által. Hasonló a helyzet a Közép-Afrikai Köztársaságban is, ahonnan a civil lakosság a fegyveres bandák elől a szomszédos Csádba menekül. 

Az ENSZ által Csádban fenntartott táborok túlzsúfoltak, és legalább 4,5 millió dolláros tőkeinjekcióra volna szükség, hogy a helyzet tartható legyen. A konfliktus oka, hogy 2003-ban a hadsereg korábbi vezetője, Francois Bozize magához ragadta a hatalmat csádi zsoldosok segítségével. Miután tavaly májusban megnyerte a választásokat, és véget vetett a katonai uralomnak, sokan ezek közül a katonák közül fegyvert fogtak, és a határok mentén támadják a civil lakosságot. A menekülttáborokat is támadják, ezért sokan visszatértek a teljes létbizonytalanságba, és mivel az otthonaikba félnek visszamenni, ezért az erdőben bujkálnak. Kelet-Csádban több mint 200 ezer szudáni menekültet lát el az ENSZ, akik az országukat támadó arab milícia, a Dzsandzsavíd elől menekültek Csádba. 

Pusztító kór

A HIV-fertőzés Afrika országaiban közösségek teljes kipusztulásával fenyeget, évtizedekre visszavetve ezeket a társadalmakat a növekedésben. Ám a kontinens országait nem egyforma mértékben sújtja az AIDS. Egyes országokban a járvány áldozatainak száma folyamatosan növekszik – például a kameruni terhes nők körében a megbetegedések megugró száma megmutatta, hogy milyen hirtelen kiterjedhet a járvány –, más közösségek pedig hirtelen kirobbanó növekedésre számíthatnak. 

Szomáliában és Gambiában a felnőtt lakosság megbetegedési gyakorisága
2 százalék alatt van, míg Dél-Afrikában és Zambiában ennek a rétegnek 20 százaléka fertőzött. Négy dél-afrikai országban nőtt a megbetegedések száma az eddig prognosztizált arány (24 százalék) fölé: Botswanában 37,3 százalék, Lesothóban 28,9 százalék, Szváziföldön 38,8 százalék, Zimbabwéban 24,6 százalék a tényleges adat. 

Nyugat-Afrika országaiban a fertőzések mértékét 5 százalékra becsülték, de ez az arány: Kamerunban 6,9 százalék, a Közép-Afrikai Köztársaságban 13,5, Elefántcsontparton 7, Nigériában 5,4 százalék. 

A fiatalok között végzett rendszeres mérés is jó képet adhat, mivel a legtöbb új fertőzés közöttük fordul elő. Az utóbbi években a fertőzés előfordulásának mértéke folyamatos visszaesést mutat azonban Ugandában a 15–19 éves korú lakosság körében – ez igazolja a fiatalok közötti megelőzés hatékonyságát.

Olvasson tovább: