Az egykori sztárnyomozó, Kumbor Tibor és két arab bűntársa. Csaltak és zsaroltak Fotó: Z. P.
A Budai Központi Kerületi Bíróság első fokon hat év letöltendő szabadságvesztésre ítélte a szegedi főnyomozót bűnszövetségben, hivatalos személyként, folytatólagosan, társtettesként elkövetett zsarolásért, valamint csalásért.
A másodrend? vádlottat, dr. H. T. egyiptomi orvost kilenc év börtönnel és félmillió forint pénzbüntetéssel sújtották, a harmadrend? vádlott szír M. R. hat év börtönt kapott.
A másik három vádlottnak felfüggesztett szabadságvesztés és pénzbüntetés jutott.
Az ítélet szerint az egykori sztárrendőr, Kumbor Tibor és társai zsarolással, fenyegetéssel, illetve megtévesztéssel százmillió forintot jócskán meghaladó összeget csaltak ki több sértettől. (A büntetőperben csak a kihelyezett tárgyalások száma meghaladta a húszat, melyek során több mint száz tanút hallgattak meg.)
A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozati osztályának egykori vezetője végig tagadta bűnösségét, és az utolsó szó jogán azt a körülményt ajánlotta a bíróság figyelmébe, hogy személyes ellentét feszül közte és a vádat képviselő ügyészségi nyomozóhivatal vezetője között, aki így nem lehet elfogulatlan. Az ügyész mindenesetre vádiratában is jelezte a bíróság felé, hogy a felsorolt bizonyítékok alapján a vádlottak bűnössége "megnyugtatóan bizonyítható".
Többszörösen elégedetlen az ítélettel Bálint Gyula ügyvéd, Kumbor védője, aki a Heteknek megerősítette fellebbezési szándékát. Megítélése szerint az ítéletek mértéke aránytalan, hiszen az "araboknak sokkal többet kellett volna kapni", mint védencének, még akkor is, ha az exnyomozó éppenséggel rendőri mivoltával élt vissza. Bálint úr biztosra veszi, hogy az ügyész szándékosan nem értesítette őt, amikor az elkövetők felismertetése okán fényképeket mutogattak az áldozatoknak. "Semmi akadálya nem volt annak, hogy személyesen mutassák meg a sértetteknek az elkövetőket, mégis fotókat tettek eléjük. Ha öt kép közül egyet fel kell ismerni, és azokból az egyiknek az orra alá filctollal odafirkálnak egy bajuszt, akkor melyiket fogja kiválasztani?" – teszi fel jogos kérdését az ügyvéd, és kiemeli, hogy ez az ominózus fénykép azóta elveszett, amiért is az ügyészség a bíróságra, a bíróság pedig az ügyészségre mutogat.
Az ügyvéd nem cáfolta meg azt a híresztelést, miszerint Kumbornak féktelen játékszenvedélye miatt volt szüksége folyamatosan nagy mennyiség? készpénz előteremtésére, azt azonban elismerte, hogy védencére párszor elég erőteljesen rákacsintott a szerencse.
Egy ilyen alkalommal ismerte meg a másik nyerőgépen próbálkozó Cs. Lászlót, aki pechszériát foghatott ki, hiszen néhány év leforgása alatt két családi háza ment rá a játékra. "Én haverilag mentem oda hozzá, hogy segítsen jogi úton, az összeköttetésein keresztül megszabadulni a játéktermes hitelezőmtől, erre nemhogy segített volna, hanem teljesen padlóra tett"
– mesélte el lapunknak az ügy egyik sértettje. Elmondása szerint Kumbor kis Polskival vitte el egy koromsötét mellékutcába, ahol egy Mercedesben már várták az arabok. Motozás után a hátsó ülésre került, majd géppisztolyt nyomtak a bordái közé, azzal a felszólítással, hogy életéért cserébe másnap délig fizessen 300 ezer forintot. Mikor ezt megtette, a bűnbanda vérszemet kapott, és egy hónap leforgása alatt további 4 millió forinttal rövidítették meg, aminek folytán ingatlanjának eladására is kényszerült. "Teljesen be voltam stresszelve, úgyhogy tejeltem. Amikor már nem bírtam többet fizetni, akkor a végén már a kocsimat is zálogba akarták adatni. Arra mondtam, hogy azt már nem, hiszen azzal keresem a betevőmet" – emlékszik vissza a szerencsétlenül járt fuvaros.
A rémálom egy hónapig tartott, melynek során megrablói folyamatosan hívták telefonon, és hol követelőztek, hol pedig fenyegetőztek.
Ezt követően Cs. úr három hónapig nem mert hazamenni, így egyik barátjának háza előtt, a teherautó "kuckójában" vészelte át az éjszakákat. Helyzete groteszk voltát mutatja, hogy az egyetlen szerv, ahová segítségért fordulhatott volna, az a rendőrség volt, melynek helyi vezetője éppen életveszélyesen fenyegette. Ráadásul – mint mondja – "ezeknek mindenki a zsebében volt".
Kumbor elfogása után Cs. László kollégái hosszas unszolására szánta csak rá magát, hogy feljelentést tegyen, és mint azt az illetékes ügyésztől később megtudta, nagyon jól tette, hogy nem a rendőrségre ment a problémájával. Itt tájékoztatták arról is, hogy pénzének búcsút inthet, mert az elkövetők vagyonából nem tudják kárpótolni. "Nagyjából már kihevertem, de nem nagyon ugrálok, mert Kumbor emberei még kint vannak, és már a szembesítéskor is megfenyegetett, hogy jobban járok, ha visszavonom a feljelentést. Pedig ott volt két rendőr, az ügyvéd és a titkárnő is, csak az ügyész ment ki egy percre" – teszi hozzá az áldozat, aki ennek a "kalandnak" köszönheti, hogy elvesztette iparengedélyét, ugyanis zsarolói aktuális APEH-tartozására sem voltak tekintettel. A jelenleg alkalmi fuvarokból és rakodásból élő férfi nem érti azt, hogy ha valaki akár öt évet is kaphat azért, mert engedély nélkül rak le valahol szemetet, akkor hogy létezik az, hogy élete megrontója hat évvel megússza a százmilliós tételt.
A nyomozati anyagok szerint a pénzszerzés eme törvénytelen módját az egyiptomi és a szír elkövetők találták ki, akikhez aztán 2002 nyarán Kumbor is betársult. Feladata elsősorban pozíciójához kötődött, vagyis hivatali rangjával és befolyásával visszaélve a sértettekre nehezedő pressziót erősítette, illetve helyzetük reménytelen voltát sugallta. Arab barátai kiszemelték az amúgy közeli ismeretségi körükbe tartozó áldozatokat, akikről valószínűsíthető volt, hogy a fenyegetést követően hozzájuk és nem a rendőrséghez fordulnak segítségért, majd megkeresték azt a sebezhető felületet az illető életén, amelyen keresztül több alkalommal "zavarmentesen" zsarolható volt. Ez a gyenge pont legtöbb esetben a család volt, hiszen egy szülő minden anyagi áldozatra képes, ha gyermekéről van szó. Így jött az ötlet, hogy az egyiptomi származású elkövető évtizedes barátságaiból végre pénzt csiholjanak.
Az egyik "barátot" egy Mohamedként bemutatkozó férfi arról faggatta telefonon, hogy mit szólna autója felrobbantásához, illetőleg kislánya elrablásához. A riadt férfi felhívta arab ismerősét – aki történetesen megegyezett a fenyegetés értelmi szerzőjével –, és az ígéretet tett neki, hogy felkutatja Mohamedet, és szót ért vele. Ez első körben 8 millió forintjába került a vállalkozónak, majd kisebb szünetekkel két év alatt további 47 millióba. Az összegeket banki és baráti kölcsönökből sikerült előteremteni, ami anyagilag lenullázta a sértettet, családi helyzetét pedig az élettársával közös kiskorú gyermekük miatti állandó rettegés mételyezte meg. Hogy a fenyegetettséget fenntartsa, Kumbor álnéven, de mint rendőr mutatkozott be a vállalkozónak, és azt hazudta, hogy egy folyamatban lévő ügyben érintett lehet, tanúként ki is akarják hallgatni, ezért ne hagyja el Magyarországot.
Az arab fiatalemberek másik "szoros barátja" ugyancsak 2001-ben kapott egy telefonhívást, melyet egy boríték követett. Benne nyomtatott betűkből összeragasztott levél a család kiirtását helyezte kilátásba a követelt 60 millió forint elmaradása esetére. A szándéknak a házaspár gyerekeiről készült, digitális dátumkijelzéssel ellátott fényképek adtak nyomatékot, melyeken a gyerekek bekarikázott feje mellett kereszt volt látható. Ismét jött az arab barátok segítsége, akik vállalták a "közvetítést" – nem is egyszer – összesen potom 65 millióért, melyhez a vállalkozónak már banki hitelt és baráti kölcsönt kellett igénybe vennie, sőt autóját és ingatlanjait is értékesítette. Nemsokára neki is meggyűlt a baja a "rendőrséggel", mivel Kumbor felkereste, és emberöléssel gyanúsította meg. A sztárnyomozó szerint a hulla zsebében az ő mobiltelefonszámát találták meg, tehát az ügyben ki fogják hallgatni. Szorult helyzetében a vállalkozó ismét az arabokhoz fordult segítségért, akik 20 millióért találtak egy embert, aki "elviszi a balhét", és további nyolcért Kumbor hajlandó volt eltüntetni a terhelő bizonyítékokat. A gyötrés és megalázó zsarolás ezúttal is két évig tartott, mígnem dr. H. T. és M. R. személyes jó barátja közel 130 millióval lett rövidebb.
A sikereken felbuzdulva a bűnbanda hasonló aljas módszerekkel "bekóstolta"
a vállalkozók könyvelőjét, egyik adósukat, akinek 30 százalékos kamatra adtak kölcsönt, és további közeli ismerőseiket, olykor kreált szituációban álnéven vagy más nevében tárgyalva, olykor fogva tartással, ütlegeléssel, késeléssel csikarva ki a több tízmilliós követeléseket. Bukásukat két sértett egymásra találása, és kálváriájuk megtárgyalása során Kumbor személyének beazonosítása idézte elő.
2005. 10. 07. (IX/40)
