Kereső toggle

Rejtelmes szigetek

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Seychelle-szigetek, édeni állapotok, luxusnyaralás – ez és ezekhez hasonló idilli képek juthatnak eszünkbe, ha e mesés szépség? szigetvilágról hallunk. Kevesen gondolják azonban, hogy e gyönyör? színfalak mögött valami egészen más világ húzódik meg: szocializmus, feketekereskedelem, pénzmosás. A szocialista egypártrendszer csak 1992-ben szűnt meg a szigetországban, azóta látszatdemokrácia működik, de a keménykez? France Albert René kormányfő pozícióját egyre jobban veszélyezteti a burjánzó feketegazdaság. 



Álompartok az Indiai-óceánon 

Az Indiai-óceán nyugati partján, az Egyenlítő alatt néhány fokra található álomszigeteket csak a 16. században fedezték fel az európaiak. Az első portugál utazókat franciák követték, akik 1742-ben megszállták a szigeteket, de 1811 után angolok vették át az uralmat. Még a franciák ideje alatt kezdődött el az ültetvények telepítése, s az 1770-es években már felvehették a versenyt a holland fűszerkereskedelemmel. Ezekben az időkben a rabszolga-kereskedelem állomásai voltak a szigetek, ide érkeztek az afrikai, indiai rabszolgák. De az angolok és a franciák börtönszigetként is használták az apró korallszigeteket. Az 1814-es párizsi egyezmény Mauritiusszal együtt formálisan angol tulajdonnak nyilvánította a szigetcsoportot, 1903-ban független angol koronagyarmat lett, a teljes függetlenséget pedig csak 1976-ban nyerte el. France Albert René 1977-ben egypártrendszerből álló köztársaságot szervezett, az első szabad választás 1993-ban volt. Vezetése alatt ma is a szocializmus, az állami kézben tartott gazdaság a jellemző, a magántulajdon olyan ritka, mint a fehér holló. 

Seychelle a változatos történelem folytán többnemzetiség? ország lett: európai, ázsiai, afrikai, kínai, arab ősökkel rendelkezők adják a 80 ezer fős lakosságot. Közös nyelvük a kreol, fizetőeszközük a rupia, legfontosabb kereskedelmi partnereik közé tartozik az Egyesült Királyság, Olasz-, Francia-, illetve Németország.

A színfalak mögött

A Seychelle-szigetek – Kubához, Kínához vagy éppen Vietnamhoz hasonlóan – különböző extraszolgáltatásokkal csábítja a pénzes turistákat, jó kapitalista módjára kihasználja a természet adta előnyeit, keményvaluta ellenében megnyitotta a kapuit az "idegenek" előtt. Ám az említett országok társadalmi berendezkedése távol áll a kapitalizmustól; többnyire egypártrendszer jellemző rájuk, ahol a gazdaság minden szektora állami tulajdonban van. Ho Si Minh vietnámi kommunista vezér mauzóleuma még ma is látogatható a fővárosban, Fidel Castro élő "legenda" a kommunizmus korából, Kínát ma is kommunista párt vezeti. Mégis ezen országok gazdaságuk egy részét – elsősorban az idegenforgalmat – legalább megnyitották, modern gondolkodást követve jelentős bevételre tesznek szert a turizmusból. A Seychelle-szigeteken jól megfér egymás mellett a szocialista és nacionalista René-kabinet a luxusszállodákkal, a búvárparadicsomokkal, a csillogó szórakozóhelyekkel, melyek azonban mind állami kézben vannak. A magánvállalkozás ritka kivételnek tekinthető. A szigetállam vezetői húsz évvel ezelőtt felismerték, hogy a globalizmus korában a hatalmas Indiai-óceán egy apró pontjaként az idegenforgalom az a pont, amely által az ország kitörhet az elzártságból és bekapcsolódhat a világ vérkeringésébe. Így mára az ország legnagyobb bevételét a világ különböző helyeiről érkező turisták hozzák el a gyakran borsos árú szolgáltatások ellenében. Kétségtelen, hogy páratlan élményt nyújt a fehér homokos, pálmafák által árnyékolt végtelen óceánpart, a tengerimádók számára pedig a búvárparadicsomok jelentenek igazi csemegét. A legtöbb szigetet buja zöld növényzet borítja, a korallszigetek szépsége a víz alatt és felett egyaránt kézzelfogható. A szakma az Indiai-óceán legmenőbb helyeként tartja számon a 115 kisebb-nagyobb szigetből álló országot. Kiváló klímával és páratlan szépség? természettel büszkélkedhet, ahol számtalan lehetőség nyílik a kikapcsolódásra. A 350-450 ezer forintos egyhetes nyaralás azonban – egyelőre legalább is – az átlag magyar dolgozó számára nehezen elérhető. Egy átlagos szálloda egy személy számára 160-190 ezer forint egyetlen hétre, de ehhez még hozzá kell számítani a repülőjegy, a transzfer és az egyéb fakultatív programok árait. Az üzlet tiszta haszna meghaladja a 70 százalékot. A 80 ezer fős lakosságnak mintegy 30 százaléka dolgozik az idegenforgalomban. A bevételekből sokat áldoznak a páratlan természeti kincsek megőrzésére, az oktatás, az egészségügy fejlesztésére. 

Gyenge pontok

Az elmúlt években több változás történt. René fokozatosan nyit egy demokratikus rendszer felé, engedélyezte más pártok működését is, az elmúlt évek gazdasági hanyatlása és a valutaátváltásokat uraló feketepiac burjánzása azonban a következő választásokkor, 2006-ban könnyen véget vethet a most 68 éves René hatalmának. Az International Herald Tribune szerint intő jel lehet, hogy az ellenzék a legutóbbi választásokon a szavazatok 45 százalékát kapta. A gazdasági problémákat jól mutatja, hogy az árak emelkednek, az ország költségvetési hiánya a GDP 18 százaléka, és a szállodáknak csak a fele működik telt házzal. Az ország problémáiért a SARS, a háború és a recesszió csak részben okolható. A külföldiek drágállják a szolgáltatásokat, és a 80 ezer lakosú szigetcsoport vezetése egyre kevésbé képes megvédeni az ország természeti csodáit. A lap úgy tudja, hogy a Seychelle-szigeteken a halászati jogok nem tisztázottak, és bár lenne esély a változásra, a gazdaság még mindig marxista alapokon nyugszik. A lakosság fele az állami szektorban dolgozik, még mindig nehéz magánüzletet nyitni, a valaha virágzó mezőgazdaság pedig gyakorlatilag tengődik. Az állampolgárok ugyan nem vándorolnak el az országból, de a feketepiac megerősödése intő jel az ország vezetői számára. 

A Seychelle-szigetek másik "gyenge pontja" a pénzmosás. Manapság – a terrorizmus elleni harc idején is – maffia- és terroristapénzek gyakran a hatóságok előtt rejtve off-shore cégeken keresztül szabadon mozognak. Így ma a világ bármely pontjáról ellenőrizhetetlenül áramolhatnak úgynevezett piszkos pénzek a Seychelle-szigeteken, ahol mintegy háromezer off-shore cég működik. A terrorizmus elleni harc részeként elengedhetetlen a piszkos pénzek csatornáinak elzárása, a terrorcsoportok anyagi bázisának megroppantása. Ennek érdekében az USA 70 ezer dolláros támogatást adott arra, hogy visszaszoruljon a kelet-afrikai pénzmosás. A Seychelle-szigetek egyik bevételi forrása tehát a közeljövőben minden bizonnyal elapadhat.

Olvasson tovább: