Kereső toggle

Tudományos konferencia Nyíregyházán

Tiszaeszlári vérvádper

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A százhúsz évvel ezelőtti tiszaeszlári vérvádperről rendeztek tudományos konferenciát Nyíregyházán. A mintegy háromszáz résztvevő előtt zajlott tanácskozáson kilenc előadás hangzott el – tájékoztatta Gál Ottó, az Eötvös Károly Magyar–Izraeli Baráti Társaság elnöke az MTI-t.



Karsai László történész a konferencián Fotó: Sz?cs Gergely

Raj Tamás főrabbi a vér bibliai és a zsidó életben betöltött szerepéről szólt 

– mondta a szervezet vezetője. A vallási vezető azt hangsúlyozta, hogy a zsidó vallásban a Tóra alapján még a vér érintése is tilos. Gál Ottó hozzátette: így semmi alapja nem volt annak az egykori állításnak, hogy a Tiszaeszláron eltűnt Solymosi Esztert a zsidók ölték meg, vérét vallási szertartáshoz felhasználva. 

A Magyar–Izraeli Baráti Társaság vezetőjének tájékoztatása szerint Karsai László holokausztkutató az 1883-as per vizsgálóbírójának emlékiratairól szólt. Pelle János irodalomtörténész a tiszaeszlárihoz hasonló hajdúnánási vérvádpert idézte fel, amely ugyancsak az 1880-as évek végén zajlott le. A tiszaeszlári vérvád néven ismert per a maga idejében a nemzetközi sajtó figyelmét is kivívta. 1882. április 14-én a tizennégy éves Solymosi Eszter rejtélyes körülmények között tűnt el. Egy Móric nev? gyerek tanúvallomása szerint a lány rituális gyilkosság áldozata lett. A tiszaeszlári zsinagógában három sakter metszőkéssel elvágta a szűz lány nyakát, és edénybe gyűjtötte vérét. 

A korabeli leírások szerint a fiú ezt a zsinagóga kulcslyukán keresztül látta, s elmondása alapján tizenöt zsidó embert vontak bűnvádi eljárás alá. Az esetet az első fokon eljáró nyíregyházi bíróságon Kozma Sándor királyi főügyész vezetésével tárgyalták. A per 1883. június 19-én kezdődött, s harminchárom napig tartott. A bíróság 1883. augusztus 2-án hozta meg ítéletét, amely alapján a per valamennyi vádlottját felmentették. A döntést másnap, augusztus 3-án hirdették ki. A nyíregyházi tárgyaláson az akkori idők ellenzéki politikusa, az egykori vármegyei ügyész, majd országgyűlési képviselő Eötvös Károly védte a vádlottakat, aki az utolsó tárgyalási napon hétórás védőbeszédet mondott. 

Eötvös Károly azt igyekezett bebizonyítani, hogy Solymosi Eszter – akinek állítólagos holttestét Tiszadadánál találták meg a Tiszában – nem lett gyilkosság áldozata. A lány vízbe fulladt, s a vád antiszemitizmusra, koholt vádakra épült. Az egykori jogásztársadalmat is megosztó per legtöbbet támadott személyisége Kozma Sándor főügyész volt, akit még az akkori igazságügy-miniszternél is bepanaszoltak, és leváltását kérték. 

Koszorúk jobbról

Tiltakozásként tartott koszorúzást a Magyar Igazság és Élet Pártja csütörtökön a tiszaeszlári temetőben a százhúsz éve nyomtalanul eltűnt Solymosi Eszter síremlékénél – mondta Csurka István, a párt elnöke telefonon az MTI nyíregyházi munkatársának.

"A koszorúzással arra akartuk felhívni a figyelmet, hogy a tiszaeszlári vérvádper kapcsán a magyarságra rásütött antiszemitizmus bélyegét százhúsz évvel a történtek után sem mosta le senki" – közölte a pártvezető. Csurka István úgy vélte, hogy "a koncepciós vérvádper mérhetetlen károkat okozott a magyarságnak és Trianonba torkollott". A pártelnök arról is tájékoztatott, hogy a koszorúzást a MIÉP-en kívül a Magyar Út Körök is szervezték. Korábbi sajtóhírek szerint a falu temetőjében van egy jelképes sírhelye Solymosi Eszternek, amelyet egy Spanyolországban élő magyar állíttatott a saját költségén 1994-ben. A sírkövet azóta többször is megkoszorúzták Árpád-sávos zászlókkal felvonuló, nem helybéli fiatalok.

Olvasson tovább: