Kereső toggle

Lakáshitel – mozgó célpont

Mindenkit sújt a változás

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Interjú Varga Dénessel, a DEM Információs és Gazdaságkutató Iroda ügyvezető elnökével.
– A múlt héten született meg az a döntés, miszerint jövőre a jelenlegi felére csökken a lakáshitel-törlesztés után visszaigényelhető adókedvezmény. Számításai szerint ez pozitív vagy negatív irányba mozdítja el a hitelt igénylők számát?



Álomlakás. Marad Fotó: mti

– Soha senki nem ígérte, hogy nem lesz módosítás a szabályozásban, és a mostani változások – a költségvetés oldaláról nézve – több szempontból indokoltak, mégis minden hitelfelvevőt sújtanak. A változás szükségességét alátámasztja, hogy
amennyiben a jelenlegi rendszer maradna, tíz év múlva már 600 milliárd forint fölé
emelné a költségvetés kiadásait, amelyből az adókedvezmény önmagában 300 milliárdot jelentene, ez pedig nyilvánvalóan finanszírozhatatlan. Nem- csak a visszaigényelhető keret megfelezése jelent érvágást, hanem az is, hogy ez az
összeg is csak öt évig vehető igénybe. Ezen azok is buknak, akik jelenleg 120 ezernél kevesebbet igényelnek vissza. Új lakás esetén egy 2 milliós, 15 éves futamidej? hitelnél például több mint 800 ezer, egy 3 milliós hitelnél viszont már közel 1,3 milliós a
veszteség. Ezekkel a változásokkal egyébként egyetértünk. Más a helyzet azonban azzal a tervvel, hogy a jövőben durván megkülönböztetik a használt és az új lakások vásárlóit. 

A tervezett változás értelmében ugyanis az új ingatlant vásárlók – 15 milliós hitelig – a törlesztőrészletnek 40 százalékáig igényelhetnek vissza adót, míg a használt lakásokat vásárlók – maximum 8 millióig – csupán 30 százalékig. Ezt a döntést semmilyen szakmai vagy etikai szempont nem indokolja, ez szakmai tévedés. Valószínűleg nem mérték fel, milyen hatása lehet mindennek a lakáspiacra.

– Meglátása szerint milyen hátrány származhat ebből a döntésből?

– Most egy átlagos, 7 milliós hitel esetében lehet maximálisan kihasználni a 240 ezer forintos adókedvezményt. Használt lakás esetében – a maximális kihasználást szem előtt tartva – az "optimális" hitel nagysága 6,5 millió forint, tehát ekkora hitel gyakorlatilag ingyen van, így aztán nem véletlen, hogy gyakran azok is felveszik a hiteleket, akik egyébként nem szorulnak rá. Tehát a költségvetési szempontok mellett morális okok is a változás irányába hatnak. 

A tervezet szerint a 8 milliónál nagyobb használt lakásokra felvett hiteleket ugyanakkor ki akarják zárni a visszatérítés lehetőségéből. Az ennél alacsonyabb összeget felvevők is rosszabbul járnak, mintha új lakáshoz vennék fel a hitelt. Aki 3 milliós hitelt vesz fel, az például 100-110 ezer forinttal kevesebbet igényelhet vissza öt év alatt annál, aki új lakáshoz kér ugyanekkora hitelt. 

– Mi indokolhatja a két "tábor" közötti diszkriminációt?

– Feltételezhetően azok a lobbicsoportok vannak a háttérben, akik azt hiszik, hogy verseny alakult ki a használt és az új lakások között. Azt gondolhatják, hogy a változások révén több új lakás épül majd (amiből ők is hasznot húznak), érdemes a módosabbaknak – akik képesek új lakás vásárlásába fogni – több támogatást adni. Az elképzelés azért sántít, mert az új lakások forgalma szorosan összefügg a használtlakás-piaccal. A legtöbben ugyanis nem tudják a kellő önerőt felmutatni, ha nem értékesítik a meglevő ingatlanukat. Ennek a piacnak egy esetleges "beállása" pedig senkinek sem érdeke. Ezért 

a felújításhoz, korszerűsítéshez, bővítéshez, használt lakás vásárlásához hitelt felvevők diszkriminációja minden szempontból ellentétes a lakáspolitikai célokkal. De vitatható változás még az is, hogy az adó-visszaigénylés csak a hitelfelvétel évében és az azt követő négy évben igényelhető. A rendszer igazságtalansága abban áll, hogy hátrányba kerülhetnek azok, akik az adott év vége felé veszik fel a hitelt, mert ők csak arra a néhány hónapra eső visszaigénylésre jogosultak, míg azok, akik az év elején, az év hátra levő részére is. Ez sokaknak komoly érvágás lehet. Ezért aztán mesterségesen az év elejére tornyosulhatnak a hitelkihelyezések. Tanácsos lenne úgy módosítani ezt az elképzelést, hogy az indulástól számított x hónapig lehessen érvényesíteni a kedvezményt. 

– Olyan hírek is lábra kaptak, hogy bizonyos szociális rászorultság esetén mégis csak maradna a 240 ezer forintos adókedvezmény.

– Ez az ötlet szintén nem támasztható alá szakmai indokkal. Véleményem szerint ezzel az összeggel inkább az önkormányzatok bérlakás-építési projektjét kellene támogatni, és így a rászorultak kedvezőbb feltétellel igényelhetnek lakhatást. Ez a felvetés sem más, mint politikai szólam, úgy gondolhatják, az emberekben az rögzül, hogy mégiscsak megmarad a 240 ezer forint. És itt jegyezném meg, éppen azért, mert a lakáshitelezés rendkívül átpolitizált ügy, nem zárható ki, hogy nem értünk a végére a változtatásoknak.

Olvasson tovább: