Műsorvezető: Kezdjük azzal, hogy ma megint hozott a bíróság egy ítéletet a Tocsik-ügyben. 96 óta ez már nem is tudom, hányadik, és ma egy felülvizsgálati eljárás keretében azt kellett a bíróságnak megállapítania, hogy ha törvényt nem is sértettek azok a szerződések, amiket Tocsik kötött, hogy sikerdíjért lealkuszik bizonyos pénzeket, vajon a jó erkölcsbe ütköznek-e. És a Legfelsőbb Bíróság helybenhagyta a korábbi bírósági ítéletet, amely szerint igen. Érdekes módon ennek a pernek az elindítója éppen az ügyészség volt.
Avar János: Én nagyon örülök, hogy az ügyészség ezt elindította, és merem remélni, hogy más ügyekben is hasonlóképpen fog dönteni. Valamilyen jogegységre kellene jutni ebben az országban, mert képtelenség, hogy szinte csak Tocsik Márta esetében jutnak el a minősítésig, és a Legfelsőbb Bíróság illetékese még meg is állapítja, hogy nem lehet a közpénzeket elherdálni.
Németh Péter: Napjainkban éppen a legfőbb ügyész adogatja vissza azokat az ügyeket, amelyek az előző kormányzattal kapcsolatosak. És ahol milliárdos hiányok mutatkoznak, ott is rendben lévőnek találják a szerződéseket, illetve ott nem gondolják, hogy az a jó ízlésbe ütközik.
Galló Béla: A jó erkölcs az társadalmi megítélés kérdése is, ebben a tekintetben nem hiszem, hogy konszenzus lenne ma a magyar társadalomban, pontosabban nem hagyományos értelemben van konszenzus. Kíváncsi lennék, hogy mi ennek a meghatározása a Ptk.-ban. Gondolom, hogy eléggé alakítható a mindenkori jogszokások szerint, de van ennek egy politikai dimenziója is.
Németh Péter: Igen, mindent és mindenki a saját szemszögéből és a saját politikai pártállása szerint ítél meg. Itt egy konkrét ügyben arról volt szó, hogy – szerencsétlenül bányát is emlegetve – Szíjjártó Péter
visszatért a csillebérci úttörőtábor ügyére, és a meggazdagodásról beszélt, mire
Gyurcsány Ferenc hosszan beszélt arról, hogy egy fiatalember hogyan gazdagodott meg 90 óta a mai Magyarországon, aki nem más, mint Orbán Viktor.
Avar János: Megy az adok-kapok: a legfőbb ügyésznek állandóan felhánytorgatják a fideszes múltját, tehát azt, hogy politikailag elfogult. Ennek ellenére nem kerül sor egyetlen perre, még csak a látszat kedvéért sem. Vajon miért? Lehet, hogy egyesek attól félnek, ha egy-egy pert megrendeznek, akkor valaki egyszer csak kinyitja a száját, és elindulhat egy lavina.
Műsorvezető: Ha már a legfőbb ügyésznél tartunk, ma is leszavazták őt a parlamentben. Pető Iván annak kapcsán interpellált, hogy a Fővárosi Főügyészség megszüntette a nyomozást az MTV gazdálkodásával kapcsolatban.
Avar János: Azt hallom, hogy a gyanúsított, aki ellen most nem emeltek vádat, a volt tévéelnök, Szabó László Zsolt nem fizette be a beszedett járulékokat, ez volt az egyik vádpont.
Németh Péter: Igen, itt megint jó ízlésről, erkölcsről kell beszélnünk, hogy vajon jó ízléssel tettek-e el pénzeket. Szalay Annamária viszont a minap azt nyilatkozta, hogy ennek a televízióvezetésnek mennie kell, mert illegitim, és mert csődbe vitte a Magyar Televíziót! Ha a magyar politikai életben ez az általános szemlélet, akkor mit fognak itt normálisan kivizsgálni, és egyáltalán minek beszélünk erkölcsről is?
Galló Béla: Ezért is jobb és politikusabb megnyilvánulásnak éreztem volna az ügyészség részéről, hogyha némely korábbi ügyet problematikusnak talál. Így nagyon kilóg a lóláb, ez az igazság.
Németh Péter: Magyarországon úgy tűnik, erős verseny folyik azért, hogy hogyan lehet elhitelteleníteni a rendőrséget, a bíróságot és az ügyészséget. Tehát együttes erővel el fogjuk érni azt, hogy egyikben sem hisznek az emberek, minden ügyben azt fogják mondani, hogy politikai elfogultság
vezette az ítészeket. Itt tartunk nagyjából.
Műsorvezető: Akkor beszéljünk néhány szót a Teller-levélről is. Időközben kiderült, hogy volt is meg nem is, beszéltek is vele meg nem is.
Avar János: Utólag könny? okosnak lenni, ha jön valaki, aki tizenöt éve Tellerrel szoros kapcsolatban áll, és azt állítja, hogy Tellertől jött ez a levél. Mindenki tudta, hogy Zeley írta a levelet, maximum az volt a kérdés, hogy Teller jóváhagyta-e. Most persze Zeley ezt állítja,
Teller konzervatívabb titkárnője pedig az ellenkezőjét. De talán a jobboldalon egy kicsit csökkenteni kéne a hangerőt, mert az nem létezik, hogy Kertész Imre vagy az antiszemita Amerika-ellenesség ügyében Tellernek a leírtaktól teljesen eltért volna
a véleménye. Elvégre egy jobboldali is bírálhatja a Fideszt. Még a Magyar Nemzetből is kiderül, hogy Tellert foglalkoztatta Orbán Amerika-ellenessége vagy az iraki offenzívához való hozzáállása. Kicsit groteszk tehát ez a hihetetlen támadás a Népszabadság ellen, túl sok sajtópert vesztett el a Magyar Nemzet ahhoz, hogy ilyen hangot üthessen meg.
Németh Péter: Azt gondolom, hogy Eötvös Pál és a Népszabadság megtette azt, amit meg kellett tennie ebben az ügyben: elnézést kért. Egyrészt nem a Fidesz dolga, hogy felszólítsa lemondásra egy privát újság főszerkesztőjét. Másrészt, kérdem én, hányan és mikor kértek elnézést hasonló hibákért vagy például egy ilyen hamis dokumentum leközléséért?
Avar János: Nem kell messzire menni, Magyarország volt miniszterelnöke öt évvel ezelőtt augusztus végén azt mondta, hogy közpénzekből, törvénytelenül megfigyelte a Horn-kormány az ellenzéket. Ennél súlyosabb vád egy demokráciában nincs. Mint kiderült, semmi bizonyíték nem volt rá. Emlékeztek, hogy valaki ezért bocsánatot kért volna? Nem. Hát akkor?
Galló Béla: A Teller-ügy kapcsán azért azt se felejtsük el, hogy az utolsó leheletet azt nem illik rögtön piacra dobni. Tehát egész egyszerűen én a jó ízlés nevében nem tartottam ezt egy szerencsés akciónak, függetlenül, hogy ellenőrizetlen volt-e az információ vagy nem volt. Vannak olyan szférái az emberi személyiségnek, amelyeket nem kéne a politikai piacon rögtön felhasználni. Persze ezt a játszmát a jobboldal is kiszélesítette, mert ők aztán többszörösére fújták ezt a lufit.
Műsorvezető: Lehet, hogy fújni fogják a következő lufit is, megint van egy csinos kis koalíciós perpatvar kialakulóban. Nemrég a szocialista párt vezetői azt javasolták, hogy legyen egy új szja-adókulcs a havi egymillió forint fölött keresőknek. Az SZDSZ viszont az adósávok további szűkítését szeretné. Kuncze példaként hozta Szlovákiát, ahol rövidesen már csak egyetlenegy adókulcs lesz, az is 19 százalékos, szerinte az sokkal hatékonyabb, mint az efféle sarcolás, ami nálunk van. Ez az ellenállás már bejött egyszer az SZDSZ-nek.
Németh Péter: Igen, csakhogy a közvélemény-kutatási adatok szerint ha most vasárnap választanánk, ezek az eredmények 5 százalékos parlamenti párttá tennék ugyan az SZDSZ-t, de nagyon
messzire vinnék a baloldalt a kormányzás lehetőségétől. Tény, hogy amint bevezetnek egy újabb, gazdagoknak szóló adósávot, megint lesznek olyanok, akik megpróbálnak valamiképp az egymillió forintos határ alá kerülni. Az eva mondjuk látványosan bebizonyította, hogy egy egyszerűsített adózási lehetőség, egy jól átlátható rendszer sokkal többet hoz a konyhára, sokkal inkább adózási fegyelemre neveli az embereket, mert rájönnek, hogy nem érdemes csalni. Ebbe az irányba kell mozogni.
Avar János: Egy úgynevezett egyetlen, mindenkire vonatkozó adó bevezetése, tehát hogy az állam ilyen gyorsan kivonuljon, szerintem kicsit korai még a magyar társadalom jelenlegi gazdagságát tekintve, amikor a társadalom nagyobbik része még mindig a rendszerváltás vesztese.
2003. 09. 26. (VII/39)
