Az iszlám éltetője a történelemhamisítás

Dagad a tagadás

Cikk nyomtatása
Továbbítás emailben

Maulana Fazal-ur-Rehman, a palesztin muszlim fundamentalisták egyik vezetője egy vidéki gyűlésen Fotó: Reuters

Ahhoz, hogy lényegi változások történjenek, az iszlám világnak egyetlen generáció alatt három kultúrtörténeti korszakot kellene átugrania: a reneszánszot, a reformációt és a felvilágosodást – állapítja meg a jeruzsálemi Héber Egyetem történész profeszszora, Robert Wistrich. Tanulmányában a professzor kitér az iszlám fundamentalizmus veszélyére Izraelt, a zsidókat és a Nyugatot illetően, és megállapítja: nem lehetetlen, hogy az iszlám világ ilyen gyors ütem? változáson menjen át. Wistrich professzor, a modern antiszemitizmus egyik vezető kutatója tanulmányát az izraeli Haarec cím? napilap ismertette.



Maulana Fazal-ur-Rehman, a palesztin muszlim fundamentalisták egyik vezetője egy vidéki gyűlésen Fotó: Reuters

Az antiszemita és Nyugat-ellenes idézeteket bőségesen tartalmazó antológia Hitler egyik közeli barátja, Albert Speer emlékiratainak részletével kezdődik. Speer utal rá, hogyan gyönyörködött a Führer a Londont, Varsót pusztító tűzről és a kibombázott tömegekről készített filmfelvételek láttán, és mekkora gyönyörűségét lelte abban a fantáziaképben, hogy New Yorkot hatalmas tűzvész pusztítja el. Hitler fantáziája 2001-ben részben be is teljesedett az al-Kaida terrorszervezet révén, amikor terrortámadás érte a New York-i Világkereskedelmi Központ két toronyépületét. Wistrich professzor munkája elsősorban az iszlám fundamentalizmus fasiszta, neonáci természetére igyekszik rámutatni, számos már ismert vádat sorolva fel a zsidók ellen, mint például azt a szaúdi újságcikkrészletet, amely szerint a zsidók a pászka és a Hámán-táska nev? sütemény készítéséhez keresztény és muzulmán fiúk vérét használják. Ezek az állítások annál is fájdalmasabbak, mivel általában olyan vezető világi intézmények képviselőitől hangzanak el, akiket az arab világot is elérő modernitás képviselőiként tartanak számon. Wistrich utal arra, hogy a legolvasottabb egyiptomi napilap, az Al-Ahram sorozatban közölt olyan állításokat, melyek szerint például a Talmud előírja, hogy a Jom Kippurkor használt pászkát (sic!) pogány vérrel kell elkészíteni, elsősorban megerőszakolt fiatalok vérével. 



Wistrich nézőpontjából tekintve az iszlám fundamentalizmus egyértelm? veszélyt jelent a világbékére: "Az iszlám fundamentalizmus, éppen úgy, mint a nácik és bizonyos tekintetben a szovjet kommunizmus is, világuralomra törekszik, a világ elfoglalására. Gondolkodói azt hiszik, az iszlámnak megvan a válasza a világ minden bajára, amelyeket mellesleg a Nyugat terjeszt – mint a materializmus, a dekadencia, a szexuális szabadosság és a többi. Nem véletlen, hogy Izraelt Kis Sátánként írják le, amely bábja a Nagy Sátánnak, Amerikának. Különösen felháborítja az iszlám fundamentalistákat az, hogy Izrael, éppen az iszlám világ középpontjában, puszta létezésével akadályozza a nagy iszlám birodalom feltámadását. Mindenesetre az Izrael ellen folytatott kampány az ő értelmezésükben csak bevezetője és szükséges feltétele annak, hogy az iszlám meghódítsa az egész világot." A professzor magyarázatában az iszlám fundamentalizmus annak a vereségnek a következménye, amelyet az arabok az 1967-es hatnapos háborúban elszenvedtek Izraeltől. A háború után nem sokkal muzulmán teológusok "Isten ellenségeinek" és "az egész világ ellenségeinek" kiáltották ki a zsidókat általában, nem csak az izraelieket. "Fundamentalista szempontból a legfontosabb eredmény a hetvenes években végbement iráni forradalom volt" – fejti ki a professzor. Visszatekintve bizonyosnak látszik, hogy ezt fogják egyszer a 20. század fordulópontjának tekinteni, ami nem kevésbé jelentős esemény, mint a század elején a bolsevik forradalom. Az iráni siker, ahogy a fundamentalista ideológiát rá-kényszerítették egy világi nemzetállamra, példa érték? az egész iszlám világban, még úgy is, hogy egy síita államban történt, miközben az arab államok többsége szunnita" – teszi hozzá Wistrich. 

A tanulmány szerint a hetvenes években az olajfegyver felhasználása éppen úgy kezére játszott az arab fundamentalistáknak, mint a Szovjetunió elleni győzelem Afganisztánban, ami azzal az érzéssel töltötte el őket, hogy a szovjet birodalom összeomlása ekkor kezdődött el. Ebből adódik feltételezésük, hogy ha képesek voltak legyőzni a Szovjetuniót, akkor a korrupt Nyugatot is legyőzhetik, hiszen az az áldozathozataltól való félelmében nem lesz képes ellenállni a muzulmán elszántságnak. Talán ez a gondolkodásmód lehet az oka annak, hogy az iszlám fundamentalisták vették a bátorságot, Amerika megtámadására, mielőtt valóban készek lettek volna rá. Határozottan meglepődtek, amikor szembetalálták magukat a bosszúra elszánt Amerikával, bár ennek ellenére a mai napig úgy tekintenek a terrortámadásokra, mint a bosszút is megérő, nagy iszlám cselekedetre, a Nyugat megalázására. 

Az iszlám fundamentalizmus egyik fő eleme a holokauszttagadás, legyen az teljes tagadás vagy az áldozatok számának kisebbítése, véli Wistrich. A professzor szerint a fundamentalisták többek között abban az állításban találnak igazolást egy teljes kultúra elpusztítására, hogy a zsidók olyan sátániak, hogy maguk hívták ki maguk ellen saját céljaik érdekében a holokauszt borzalmait, ezért megérdemelnek egy "igazi" holokausztot. Az iszlám világban elég kevés közvélemény-kutatás zajlik, ezért nem könny? megállapítani, mekkora tömegtámogatottsággal bír ez az ideológia. Mindenesetre egy vezető orientalista, Daniel Pipes vélekedése szerint a muzulmán világ több mint fele támogatja Oszama bin Laden céljait. A helyzetet rontja, hogy az arab média, többek között a jelentős kommunikációs hatalommal bíró Al Dzsazíra televízió jelentős mértékben besegít az izgatásba. Wistrich szerint általános tévedés azt hinni, hogy az Al Dzsazíra pozitív példája a korrupt rezsimeket kritizáló magán médiának. A kutató hangsúlyozza, hogy az oslói folyamat során sem kapott megfelelő figyelmet a médián keresztül folyó izgatás, aminek mértékével és jelentőségével az amerikaiak sokkal inkább tisztában vannak, mint Izrael. 

Az európai történelemben jártas történészként Wist-rich megjegyzi: Európa elsősorban azért illeti kritikával Izraelt és az iszlám terrorizmus ellen háborút hirdető Amerikát, mert az öreg kontinens legtöbb országának jelentős muzulmán hit? szavazóréteggel kell számolnia, amely meglehetősen korlátozza az európai politikusok mozgásterét ebben a kérdésben. 

A kutató szerint az iszlám fundamentalizmust egyedül az Egyesült Államok vezette világméretű erőfeszítés állíthatja meg abban a világban, ahol az amerikai életstílus és fogyasztói kultúra egyedül az iszlám kultúrát nem volt képes meghódítani. Az igazi kihívás azonban belülről várja a drámai változások előtt álló iszlámot: át kell mennie a reneszánsz, a reformáció és a felvilágosodás korszakán. A Nyugatnak mindehhez évszázadokra volt szüksége, az iszlámnak egyetlen generációnyi idő áll rendelkezésére. De ez nem lehetetlen, vélekedik Wistrich. "Ahhoz azonban, hogy ez megtörténhessen, meg kell változnia a muzulmán középosztálynak is, amely kulcsfontosságú szerepet játszhat az iszlám világ megváltoztatásában. A középosztály azonban csak akkor tud megváltozni, ha megérti, hogy a jelenlegi stagnáló helyzet őket a továbbiakban csakis vesztesekké teheti. A mérsékelt és modern erők felemelkedéséhez azonban – amelyek bár nem jutnak szóhoz, léteznek a muzulmán világban is – meg kell állítani a szélsőségeseket. Ezért kulcsfontosságú, hogy a terrorizmus fölött katonai győzelmet arassanak. Másképpen a muzulmánok meg lesznek győződve arról, hogy a fundamentalizmus működik" – zárja beszámolóját Robert Wistrich professzor.

Olvasson tovább:

Feliratkozás hírlevélre

 
Név: *
Email: *
Feliratkozással elfogadja a Hetek adatvédelmi elveit