Több mint egymillió csirkét kell lemészárolni Hongkongban a múlt héten kirobbant csirkevész miatt. A csirkéket fenyegető járvány előzőleg 1997-ben pusztított hatalmas erővel, hat ember halálát okozva Fotó: Reuters
A 2001. évben visszavág a mikroszkóp alatti világ: a géntérkép egy évvel ezelőtti ünnepélyes bejelentése után ebben az évben az Angliában ezerszámra megsemmisített, füstölgő marhatetemek és az Európát rettegésben tartó száj- és körömfájásjárvány hírei uralták a médiát. A genetika szárnyalása mellett egyre inkább szembe kell nézni azzal is, hogy újabb és újabb vírusok és járványok ütik fel a fejüket, s a régi, ismert mikrobás betegségek is a korábbinál agresszívabb, új arcukat mutatják.
Új vírusok
Az egyik legismertebb "modern" járvány az Ebola, egy olyan vérzéses láz, amely legtöbbször végzetes mind az emberekben, mind a főemlősökben. A megbetegedést, mely sok szempontból prototípusa volt a modern korban felfedezett járványos kóroknak, 1976-os első előfordulásakor ismerte meg a világ, a nagyközönség előtt Dustin Hoffman Vírus cím? filmje tette ismertté. A vírus nevét arról a zairebeli folyóról nyerte, melynek táján első ízben észlelték. Az RNS-tartalmú vírusnak ma már négy altípusáról tudunk, ezek közül három emberekre is ártalmas (a Zaire-, Sudan-, Elefántcsontpart-altípusok), míg a negyedik, a Reston nem. Hol fordul elő a természetben? Honnan érkezett? Erre a bárki által kézenfekvőnek látszó kérdésre a mai napig nincs megnyugtató felelet. A természetes forrás ismeretlen, mégis ha figyelembe vesszük a hasonló vírusokat és az elérhető tényeket, az tűnik hihetőnek, hogy a vírusgazda valamiféle állat, melynek a természetes élőhelye a fekete kontinens.
A betegség jelenleg Zairét, Gabont, Szudánt és az Elefántcsontpartot sújtja, de igazolt esetek Libériából és egy szerencsétlen kimenetel? baleset nyomán Angliából is ismertek. A kórokozót az ember nem hordozza. Miután azonban a forrást nem ismerjük, azt sem nagyon tudni, hogyan alakulnak ki az első esetek. Talán fertőzött állattal való kontaktus nyomán. Az úgynevezett indexesetről aztán váladékokkal, vérrel való érintkezés útján halad előre a járvány. A napok alatt drámai gyorsasággal puszító kór nem mindig azonos tünetekkel jelentkezik, bár a genetikai diagnosztikát is felvonultatva a vírust néhány nap alatt be lehet azonosítani. A kezelésben jelenleg csak a tüneti terápia kevéssé vigasztaló fegyvertára áll rendelkezésre, ígéretes kísérletek vannak viszont egy Ebola elleni oltás kifejlesztésére. Az USA Nemzeti Egészségügyi Intézete a közelmúltban jelentette be, hogy sikerült kifejleszteni egy a majmoknál hatékony vakcinát.
1999-ben egy trópusi vírus lepte meg a nyugati világot: az 1937-ben Ugandában felfedezett és a Nílus nyugati ágáról elnevezett vírus influenzaszer? megbetegedéseket okozott főként az Egyesült Államokban, azon belül is New York államban. A Nyugat-Nílus betegségnek 1999-ben hét, a tavalyi évben pedig egy halálos áldozata volt. A vírust madarak hordozzák, és szúnyogok viszik át az emberre, ezért a járvány elleni első védekezés New York szúnyogtalanítása volt. Bár a napokban újra elkezdték a város veszélyeztetett régióit szúnyogirtóval befújni, további optimizmusra ad okot a két hete bejelentett hír: megtalálták a vírus elleni oltóanyagot.
Mesterséges vírusok
A genetikai forradalom ideiglenesen megszelídítette és a küldönc szerepét osztotta a vírusokra. A génterápia során ugyanis a vírusok fehérje-kapszulájába csomagolva lehet eljuttatni a kívánt genetikai üzenetet a sejtek számára. A génterápiánál a legnagyobb gondot azonban a hordozó kiválasztása jelenti: a szervezet felveszi a harcot a "gyógyszert" szállító vírussal szemben, ez pedig a beteg számára akár végzetes is lehet, mint annak a 18 éves fiatal férfinak az esetében, aki belehalt a bejuttatott vírus által kiváltott heves immunválaszba. A génterápia szempontjából tehát kézenfekvő, hogy olyan vírusokat kell találni vagy gyártani, amelyek akadály nélkül bejutnak a szervezetbe. Clyde Hutchinson, az Észak-Karolinai Egyetem professzora és kollégái olyan mesterséges vírusok készítésén dolgoznak, amelyek ismeretlenek az immunrendszer számára. A kutatók szerint néhány év alatt el is készülnek azokkal a mesterséges vírusokkal, amelyek az immunrendszer megkerülésével juttatják el a gyógyító géneket a sejteknek. Ezen a ponton el is jutunk a mesterséges vírusok gyártásának az árnyoldalához: a génterápiák során alkalmazott vírusok az akár világméretű járványt okozó vírustól csak a vázba szerelt genetikai tartalomban különböznek. Ilyen módon, ha egy nagyon fertőzőképes mesterséges vírus magjába nem egy normális gént, hanem például az Ebolát vagy a spanyolnáthát szerelik, akkor ez a vírus nem gyógyszer, hanem fegyver, méghozzá egy olyan biológiai fegyver, amely-lyel az 1918-as spanyolnáthajárványhoz hasonló világméretű pusztítást lehet okozni. (Az első világháborút követő spanyolnáthajárványban több mint húszmillióan vesztették életüket.)
A genetikai manipulációk a hatalmas sikerek ellenére néha kellemetlen vagy kifejezetten veszélyes eredményekre is vezetnek. Ron Jackson és Ian Ramshaw, az Ausztrál Nemzeti Egyetem kutatói saját bevallásuk szerint a fogamzást szerették volna megakadályozni egy gén segítségével a kísérleti egerekben, és ehhez egy himlőszer? vírust használtak fel hordozónak. Nos, a kísérlet olyannyira sikeres volt, hogy a speciális génnel felerősített vírus kisöpörte az egerek immunrendszerét, ami minden esetben a kísérleti állatok pusztulásához vezetett. A két kutatót meglepte az új – szerencsére emberekre ártalmatlan – vírus, mivel a küldöncként felhasznált vírusok korábban az eredetieknél kevésbé voltak virulensek; míg ebben az esetben ez pont fordítva történt, egy gyenge lefolyású betegséget okozó vírust sikerült olyan vírussá erősíteni, amely ellenáll az ismert oltóanyagoknak. Jackson és Ramshaw felismerte, hogy az általuk alkalmazott módszerrel az emberre korábban kevésbé ártalmas vírusokat is gyilkos fegyverré lehet átalakítani. Felfedezésükről ezért először a Védelmi Minisztériumnak tettek jelentést, majd a minisztériummal való egyeztetés után ez év februárjában a Journal of Virology cím? tudományos lapban számoltak be kísérleteikről.
Az Egyesült Államok járványügyi szakemberei szerint nem az a kérdés, hogy felhasználnak-e biológiai fegyvereket majd terrortámadá-sokban, hanem hogy mikor. A legegyszer?bb biológiai fegyver például az ókor óta ismert anthrax, magyarul lépfene. A főleg állatokat támadó baktérium spóra formájában az emberre is veszélyes. Az USA járványügyi szakértői évek óta modellezik azokat a helyzeteket, amikor terroristák anthraxot szórnak például egy város fölé. A Harvard Orvosi Egyetemének kutatói két hete jelentették be, hogy egy rendkívül hatékony gyógyszert sikerült készíteniük az anthrax ellen.
A biológiai fegyverek ellen a legkézenfekvőbb védekezés az oltóanyagok használata. A járványok megelőzésével foglalkozó Centers for Disease Control and Prevention (CDC) nev? amerikai kormányszervezet tavaly nyáron jelentette be, hogy hat-hét millió embert tudnának beoltani egy himlőtámadás esetén. Mark Meltzer – a CDC kutatója – szerint ez elegendő lenne
a járvány megakadályozásához. Donald Henderson, a John Hopkins University tudósa szerint Meltzer feltételezése túlzottan optimista, mivel a modellezés során történelmi adatokat használt fel, az utóbbi húsz évben azonban a himlő elleni oltás hiányában az emberek érzékenyebbé váltak a betegséggel szemben. Henderson becslései szerint kezdetben 100-130 millió, a továbbiakban pedig havi húszmillió dózisra volna szükség a járvány megfékezéséhez.
Ma már az is elmondható, hogy a korábban "megoldottnak" látszó kérdések – a tuberkulózis, agyhártyagyulladás vagy tüdőgyulladás – is végzetesek lehetnek. A 80-as, 90-es években például az Egyesült Államokban több mint húsz egészségügyi dolgozó kapta el a megbetegedést, s közülük mintegy tízen életüket is vesztették. Az ok a multirezisztens tuberkulózis baktérium. A TBC – azon belül is a multirezisztens TBC – ijesztő módon terjed Oroszország börtöneiben, mára már több százezren betegedtek meg. A betegség kitörése miatt még azt is fontolóra vették, hogy a rabok egy részét hazaengedik, mert a börtönök jelenlegi zsúfoltsága miatt a járvány terjedését nem tudják megakadályozni. Az amnesztiát a civil lakosság megfertőződésétől tarva végül is elhalasztották.
A fentiek alapján érthető, hogy a járványügyi szakemberek aggódnak a jövő miatt: a 21. század kapuján dörömbölnek a vírusok és a járványok. Kérdés, vajon bejönnek-e a kapun.
2001. 05. 26. (V/21)
