Kereső toggle

Keresik a tömegsírokat Koszovóban

Vita az áldozatok számáról

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A Jugoszlávia elleni négyhónapos háború alatt a NATO arra hivatkozott, hogy
Koszovó az albánok elleni népirtás földje: a szerbek által végrehajtott etnikai
tisztogatás áldozatainak számát több tízezerre, néhány forrás százezres nagyságrendűre
becsülte. Közel fél év telt el a háború befejezése óta. A héten a volt Jugoszlávia
területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló nemzetközi törvényszék főügyésze,
Carla Del Ponte bejelentette: eddig 2 018 áldozat maradványait ásták ki. A főügyész
aszszony azonban hozzátette: arra számít, hogy ez a szám még emelkedni fog. Miodrag
Popovics szerb információs miniszterhelyettes a CNN hírtelevíziónak elmondta, hogy
"szkeptikus" az adatokkal kapcsolatban. "A joghatóságainkat nem engedték a helyszínek
közelébe sem" – mondta Popovics.



Gumibotos rendőrök tucatjai támadták meg Belgrádban a szerb parlament épülete előtt
a demokrácia mellett tüntető egyetemistákat. Milosevics nehezen enged
    Fotó: MTI

Nemzetközi kutatócsoportok próbálják meg Koszovóban azonosítani az albánok és
a NATO által megadott információk alapján a sírhelyeket. Nem kétséges, hogy a népirtás
és a tömeges gyilkosságok között nehéz meghúzni a számbeli határt, de az eddig
exhumált holttestek száma nem érte el az ezret – állítja egy amerikai kutatócsoport
most nyilvánosságra került jelentése.

Az amerikai Stratfor elemző csoport az interneten közzétett tanulmányában
(www.stratfor.com) a légiháborút megelőző hetekben folytatott információs háborút
vizsgálja. A jelentés készítői úgy látják: a támadást előkészítő egyes
dezinformációkért az Egyesült Államok és Nagy-Britannia mellett Németország és
Olaszország is felelős. Tony Blair angol miniszterelnök március 22-i parlamenti beszédében
azt mondta: "Cselekednünk kell, hogy megmentsünk több ezer ártatlan férfit, nőt és
gyermeket a humanitárius katasztrófától, a haláltól, a barbarizmustól és az
etnikai tisztogatástól, amit egy brutális diktátor végez." Gerhard Schröder német
kancellár ugyanaznap hasonló hangnemet ütött meg: "Nincs más választásunk, mint
hogy bevessük a rendelkezésünkre álló eszközöket."

A NATO saját információit többnyire maguktól a menekültektől és az albán
felszabadítási hadseregtől (UCK) kapta – állítja a Stratfor jelentése, amely
szerint a menekültek közismerten az UCK befolyása alatt álltak. Az egyoldalú információgyűjtés
a háború alatt még egyoldalúbbá vált, és szinte kizárólag albán forrásokra támaszkodott.
Ezek alapján adtak ki jelentéseket a népirtás bizonyítékairól, köztük a Puszto
Szelo melletti tömegsírokról. Bár a sírhelyek meglétét még egy NATO-műholdkép is
bemutatta, a háború után a helyszínre érkezve a sírokra utaló egyetlen nyomot sem
találtak – áll a Stratfor elemzésében. A bejelentés nyomán a szerbek azonnal
tiltakoztak, orosz műholdfelvételekre hivatkozva, melyek ugyanarról a területről készültek
a NATO-állítások közzététele után, és a sírok azokon nem voltak láthatók. A
nyugati médiák rögtön a milosevicsi diktatúra manipulációjáról beszéltek.

A Jugoszláviában elkövetett emberiség elleni bűntetteket vizsgáló bizottság október
15-én jelentette be, hogy 700 meggyilkolt albán tetemét rejtették el a koszovói
Trepka bányáiban. Itt azonban az amerikai szervezet jelentése szerint valójában
egyetlenegy holttestet sem találtak.

Nemzetközi ellenőrök vizsgálják a tömegsírokat. Értelmezésük szerint tömegsír
az, ahol egy adott sírba egynél több embert temettek el. A bizottság spanyol küldötteinek
az első jelentések szerint a legnehezebb terep jutott: a szerb–albán frontvonal közelében
kapták kutatási területüket. Több mint 2000 holttest feltárására voltak felkészülve,
de sokkal kevesebbet találtak, összesen 187-et, melyeket egyszemélyes sírokba
temettek. Tömegsírra azonban nem bukkantak. Az áldozatokról a bizottság vezetője
kijelentette, hogy valamennyien a háborúban estek el. A holttestek továbbá nem voltak
ott, ahol az állítások szerint lenniük kellett volna, pedig a vizsgálócsoport tagjai
pontos eligazítást kaptak, mégsem találtak semmit – állítja a Stratfor kutatócsoport
jelentése.

Olvasson tovább: