Az augusztusi közvélemény-kutatási adatok szerint a biztos választók körében az
MSZP átvette a vezetést a Fidesz előtt. A Gallup Intézet adatai alapján a szocialisták
tizenegy százalékos előnyre tettek szert a legnagyobb kormánypárttal szemben. E két
párt együttesen a szavazatok négyötödén osztozik, ami egyben azt is jelenti, hogy a
többi parlamenti erő veszített a választásokon szerzett támogatásból.
A Szonda Ipsos felmérései szerint a Fidesz elvesztette tavaly júliusi támogatóinak
egyharmadát. A "távozók" közel negyven százaléka bizonytalanná vált, nem tudja
melyik pártra adná szavazatát, amennyiben most lennének a választások. További
30-35 százaléknyi Fidesz-hűtlen választónak elment a kedve a politizálástól, nem
szavazna senkire. A fennmaradó mintegy 25 százalék jelenleg az MSZP-t támogatná,
vagyis a szocialisták élre kerülésének fő oka a Fidesz népszerűségvesztése.
Tamás Pál, az MTA Szociológiai Kutatóintézetének igazgatója szerint a Fideszre árnyékot
vető botránysorozat csupán az ellenzéki lapok törzsolvasóira hatott, mert többnyire
csak hozzájuk jutott el az ezekről szóló híradás. Ez a réteg azonban a botrányok
előtt sem szerette a Fideszt; esetében tehát csak az történt, hogy most "aktívan
utálja". Miután a kormány által erőteljesen uralt állami média viszafogottan tudósított
a botrányokról, a Fidesz-választókhoz többnyire el sem jutottak ezek a hírek. Tamás
Pál szerint tehát nem a botrányok rontották a fiataldemokraták megítélését;
egyszerűen arról van szó, hogy a jobboldali szavazók két választás között kevésbé
aktívak mint a baloldaliak, akik ilyen időszakokban is határozottan felsorakoznak saját
pártjuk mögé.
Závecz Tibor, a Szonda Ipsos igazgatója ezzel szemben úgy látja, negatívan hat,
amikor egy tisztának látszó párt körül is botrányok robbannak ki, egy ilyen sorozat
"elgondolkodtatja az embereket". A Szonda Ipsos felméréseiből mindenesetre úgy tűnik,
hogy a választások után megrendült MSZP sikeres szavazatszerző akcióba kezdett a
Fidesz körüli kétes ügyek megszellőztetésével. Závecz szerint azonban a választók
azt is érzékelik, hogy az MSZP nagyjából ennyire képes, pozitív alternatívát nem
tud nyújtani. Ezt a véleményt Sükösd Miklós politológus is osztja. A Közép-Európa
Egyetem (CEU) tanára úgy véli, az MSZP semmivel nem mutatott többet magából az elmúlt
hónapokban, mint a választások óta eltelt időszakban.
A vezető kormánypárt népszerűség-csökkenését Sükösd is a párt körül
kirobbant botrányokkal, illetve az azokkal öszszefüggő fideszes reakciókkal magyarázza.
A politológus szerint a fiataldemokraták öntelt kommunikációt folytatnak, stílusuk
az Antall-érát idézi. Szemléletes példa erre az Orbán család vállalkozásairól készült
Fiúk a bányában cím? írás, illetve Orbán arra adott "vállrándítós"
felelete. (Az Élet és Irodalomban megjelent írás arra keresi a választ, milyen
csatornákon keresztül jutott pénz a Fidesz-székház eladásából befolyt vételárból
a jelenlegi miniszterelnök édesapja által tulajdonolt bányavállalkozásokba. Orbán
Viktor a cikk megjelenésekor kijelentette, a nevezett ügyekről már mindent elmondott,
sőt a bíróság elmarasztalta a kérdéssel korábban foglalkozó Blikk cím? lapot. A
tény ezzel szemben az, hogy a bíróság csupán a Blikkben e témában megjelent írás
címét kifogásolta.) Sükösd szerint a kormányzat több esetben is azt üzente a társadalomnak,
hogy akár törvénytelen eszközökkel is félreállítja kritikusait. A politológus
ebbe a kategóriába sorolja a Juszt Lászlóval kapcsolatos nyomozást, valamint Kovács
Attila volt MLSZ-elnök ügyét is.
Závecz Tibor úgy véli, az emberek mára megszokták a botrányokat, a legtöbben azt
gondolják, hogy "a politikai életben senki sem tiszta, a politikusok körül mindig történnek
botrányok". Ezt az általános fásultságot jelzi a közelmúltban lemondott APEH-elnök
esete is: a kétes cégügyleteiről elhíresült Simicska Lajos egy éven át tartó működése
sem rendítette meg alapjaiban a kormányba vetett bizalmat. Másrészt a választások után
a polgárok egy darabig bíznak abban, hogy szavazatuk ereje számukra előnyös,
rokonszenves váltáshoz fog vezetni. A tapasztalatok szerint a "türelmi idő" nagyjából
egy év, ezalatt ugyanis általában kiderül, hogy az új kormány nem váltotta be a
hozzá fűzött reményeket. (Így történt ez az Antall-, illetve Horn-kormányok esetében
is.) Sükösd Miklós szerint mindennek tetejébe a jelenlegi miniszterelnök személyisége
"diktatórikus felhangokkal bír", és az emberek ezt "leveszik" a képernyőről.
Míg például az angol miniszterelnök mosolygós, barátságos, befogadó típusú vezető,
Orbán inkább riasztó, határokat vonó, a különbségekre helyezi a hangsúlyt.
A Fidesz térvesztésének szakmai okai között a szakértők
vezető helyen említik a Miniszterelnöki Hivatalon keresztül történő centralizálási
folyamatot, illetve a parlament ellenőrző szerepének csökkentésére "kitalált" háromhetenkénti
ülésrendet.
A kis pártok közé tartozó SZDSZ a biztos pártválasztók körében öt-hat százalékos
támogatottsággal rendelkezik. Kérdés, hogy az a mintegy ötszázezer szavazó, akit az
SZDSZ-től vonzott el a Fidesz a választásokon, a fiataldemokratáktól elfordulva most
miért nem a szabaddemokratákat támogatja ismét? Závecz Tibor szerint ennek egyik oka
a politikai élet kétpólusúvá válása: egyre több választó gondolkodik "a két
nagyban" az MSZP-ben illetve a Fideszben, más szóval egyre többen gondolják úgy,
hogy a legjobb esetben is csak koalíciós partnerré váló pártokra nem érdemes
szavazni. A fenti megállapítást támasztja alá, hogy ez a két párt nagyobb szavazótáborral
rendelkezik jelenleg, mint a választásokkor, míg a többi párt veszített támogatottságából.
Závecz szerint a szabaddemokraták térvesztésének másik oka az, hogy a párt nem
rendelkezik igazi vonzerővel, szavazatszerző törekvései csak ötletszinten jók. Tamás
Pál úgy látja, az SZDSZ a fővároson kívül "megszűnt létezni", ami egyben azt
is jelenti: az ország négyötödét alkotó vidéki lakosságra nem bír semmilyen hatással.
Mivel a Fideszhez tavaly átpártolt ötszázezer szavazó jelentős része vidéki,
visszatérésükre vajmi kevés az esély.
A Kisgazdapárt a legfrissebb felmérések szerint hat-hét százalékos támogatottságot
élvez a biztos pártválasztók körében. A párt máig tartó népszerűség-csökkenése
a két választási forduló között kezdődött, amikor is Torgyán József a Fidesz támogatására
szólította fel híveit. Ez olyan jól sikerült, hogy a szavazók egy tekintélyes része
ott is ragadt, hiszen a későbbi győzteshez vándoroltatták át őket.
A MIÉP-et több szakértő a harmadik legnagyobb pártnak tartja. Az első hallásra kissé
meglepő véleményt azzal támasztják alá, hogy ez az a párt, amelynek szavazói – a
pártvezetők felszólításának engedelmeskedve – nem árulják el politikai
vonzalmukat a közvélemény-kutatóknak, ezért a mért-becsült adatok esetükben mindig
lényegesen alacsonyabbak a valóságos támogatottságnál. Ezt a megállapítást leginkább
a tavalyi választás igazolja, melyen a MIÉP átlépte az ötszázalékos küszöböt,
noha a közvélemény-kutatók előzetesen két-három százalékra "taksálták" a pártot.
1999. 09. 18. (III/37)
