hetilap

Hetek hetilap vásárlás
A fejvadászat nyitánya

1999. 09. 18.
Mára minden újságolvasó előtt ismertté vált az 1997-ben végrehajtott adósságcsere ténye és a bécsi Central Wechsel und Credit Bank AG (CW Bank) kétes ügyletei, hiszen a Fidesz-frakcióhétvégét követően Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette: Vizsgálatot kezdeményez Surányi György jegybankelnök felelősségének megállapításáért. Nagy felháborodást váltott ki ugyanis a Fidesz-frakción belül, hogy 70 milliárdos veszteség keletkezett az adósságcsere kapcsán. Sőt a jegybank bécsi leánybankjának kétes eredet? 70 milliárdos veszteségeiért is felelnie kell az elnöknek. A bejelentés megmozgatta a szakma képviselőit, lefelé tolta a BUX indexet.



Surányi György jegybankelnök. Cáfolja a vádakat    Fotó: MTI

A történet nem újkeletű. Több mint egy éve már ismert, hogy a kormány keresi a
fogást az MSZP–SZDSZ-kormány idején jegybankelnökké lett Surányi Györgyön. A hétvégén
tett bejelentés tulajdonképpen az elmúlt egy évben bármikor megtörténhetett volna.
Az azóta híressé vált MNB-tulajdonban lévő bécsi CW Bank horribilis méretűvé
duzzadt hiánya mint válóok a Fidesz-kormány első időszakában is felmerült már.
Lapunk értesülése szerint a nyár folyamán felerősödött az MNB elnökségének
lecserélését szorgalmazók hangja. A jegybank munkatársai is készültek rá, mégis
most úgy érzik, koncepciós per zajlik a bank vezetői ellen.

Le kell szögezni: a kormány kommunikációja nem volt tökéletesen összehangolva. A
miniszterelnök a frakcióülést követve azt mondta: Felháborodást váltott ki a
fideszes honatyák között, hogy az MNB indokolatlan tranzakciót hajtott végre.
Megtoldva azzal, hogy erős a gyanú: a jegybank a kerekedelmi tevékenységében
keletkezett hiányt igyekezett így pótolni. Az ügy tisztázására albizottságot
hoznak létre a jövő héten, amely Surányi felelősségét hivatott tisztázni. Tehát
ezekkel azt jelentette ki a miniszterelnök, hogy indokolatlan, kvázi törvénytelen akciót
hajtott végre a jegybank vezetősége, feltehetően tette mindazt azért, hogy a tulajdonában
lévő bécsi bank hiányát fedezze. Hétfőn Járai Zsigmond pénzügyminiszter szinte
megcáfolta a főnöke kijelentését: "Az 1997-ben lebonyolított adósságcsere törvényes
volt." Elismerte emellett, hogy "a Fidesz már 1997-ben bírálta ezt az eljárást,
mondván, hogy nagy terhet rótt a költségvetésre".

A szóváltásba kedden bekapcsolódott az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) is. Véleményével
szintén nem állt ki a kormányfő álláspontja mellett: "Az adósságcsere a nemzetközi
normákhoz való kötődést, a monetáris politika hatékonyságának növelését szolgálta"
– jelentette ki a szóvivő. A Baselből hazatérő Surányi György sebtiben közölte:
"Az adósságcsere és a CW Bank ügye két különböző, egymástól független kérdés.
Az adósságcsere – mely nélkül nem csatlakozhatnánk az EU-hoz – 1996 végén történt
a pénzügyi tárca és az MNB közös elhatározásából, parlamenti jóváhagyással,
valamint az Állami Számvevőszék ellenőrzésével. Az ügylet semmilyen veszteséget
nem okozott az államháztartásnak, az adófizetőknek egyetlen fillérjébe sem került."
Surányi György televízió-interjúban elhatárolta magát a CW Bank "felelőtlen és
felháborító hitelkihelyezéseitől", mint mondta: "Ezek 1991 és 1995 között történtek,
amikor én még nem is voltam a Nemzeti Bankban." Megerősítette: "Voltak olyan
jelek, amelyek arra mutattak, hogy titkosszolgálatok pénzét mosták át a bécsi
bankban."

Szerdán azonban tovább folytatódott a kommunikáció: a kormányfő a Kossuth Rádióban
továbbra is kitartott az eredeti koncepció mellett. Elmondta: "Az elmúlt egy évben jó
együttműködést sikerült kialakítani Surányi György jegybankelnökkel, a 70 milliárd
azonban 70 milliárd, ez nem bizalom kérdése." Ezzel tovább erősítette Surányi György
"bűnössé" tételét, mintha ellopta, eltüntette volna a – polgárok számára
kellően nagy öszszegnek számító – 70 milliárd forintot, amely – szavaival élve:
"eltűnt". Tehát hétfőn még Surányi "gyanús" volt csupán, és vizsgálni
kell a felelősségét, szerdára a 70 milliárd már szinte hozzá is tapadt, s ezzel el
is veszítette a kemény munkával megszerzett kormányfői bizalmat. Az ominózus összeg
pedig a hétfői "veszteség" állapotából szerdára "eltűntté" változott át,
tovább erősítve ezzel az ügy súlyosságát.

Arra a kérdésre, hogy milyen öszszefüggés lehet a bécsi bank hiánya és az adósságcseréből
származó veszteség között, a kormányfő így válaszolt: A frakció tagjainak el
kellett magyarázni, miért nincsen elegendő pénz oktatásra, egészségügyre, vidékfejlesztésre
stb. Kifejtette, nem jelöl ki addig alelnököt, amíg nem tisztázódik az ügy.

Szakértők szerint ez rövid távon a jegybank működésképtelenségéhez vezethet,
hiszen Kovács Álmos alelnök megbízatása decemberben jár le (tovább maradása a
fentiek miatt elképzelhetetlen), Surányi György egy alelnökkel lenne kénytelen
dolgozni, amely viszont ellentétes a jegybank szabályzatával. Így érthető meg

Domokos László, a Fidesz gazdasági kabinetjének irányítója által – a Világgazdaságnak
– tett kijelentés: "Egy

lehetséges kiút a felelősök önkéntes felállása". E szavakat a Der Standard osztrák
napilap a következőképpen aposztrofálta: "Mindez a Surányi György MNB-elnök
elleni fejvadászat nyitánya, lemondásra akarják kényszeríteni. A külföldi beruházók
Surányiban garanciát látnak arra, hogy a napi politika ne befolyásolja a jegybankot."

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!