Kereső toggle

Merkel, Orbán: két jóbarát?

Szoros német–magyar gazdasági kapcsolatok

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

BMW-gyár épül Debrecenben. Az esemény legfeljebb az időnként felerősödő politikai szócsaták fényében lehet váratlan; a német–magyar gazdasági Kapcsolatok olyan szorosak, hogy Orbán Viktor már hat évvel ezelőtt „a délnémet ipari zóna részévé” nyilvánította Magyarországot.

Szijjártó Péter külügyminiszter kedden rendkívüli sajtótájékoztatóján elmondta, a BMW-vel 14 hónapja zajlanak egyeztetések. A vállalat több ország városait vizsgálta az új európai gyár helyszínéül, végül Debrecenre esett a választás. A beruházás értéke meghaladja az egymilliárd eurót, és több mint ezer munkahely jön létre. A kijelölt terület a jövő év második felében kerül a BMW tulajdonába, nagyjából ekkor kezdi meg a cég a munkaerő toborzását is. A tárcavezető elmondta: a város melletti 400 hektáros területen a legmodernebb autóipari gyártási technológiákkal, egy gyártósoron állítanak elő hagyományos és elektromos meghajtású autókat. A gyár kapacitása évente 150 ezer autó gyártására lesz elegendő.

A külügyminiszter kitért rá: a világgazdaságban olyan gyors és mély változások zajlanak, hogy modern kori ipari forradalomról lehet beszélni, ahol az új technológiák folyamatosan változtatják meg a siker kritériumait. Ebben az új korszakban a vállalatok versenyben állnak az új technológiák alkalmazásáért, az országok pedig a beruházásokért – magyarázta. Hozzátette: ez az új korszak különösen nagy hatással van az olyan nyitott gazdaságú országokra, mint Magyarország. Szijjártó Péter úgy látja, amikor Magyarország benevezett ebbe a versenybe, komoly érveket tudott felsorakoztatni maga mellett, így az alacsony adókat, a rugalmas munkaerő-szabályozást, a duális szakképzést és a színvonalas informatikai, műszaki képzéseket.

Mint mondta, a minderre épülő gazdaságpolitika sikeresnek bizonyult, a beruházások évről évre növekednek, tavaly minden rekordot megdöntve 96 új beruházás érkezett a beruházásösztönző rendszeren keresztül.

A délnémet ipari zóna része?

Miközben a magyar–német politikai kapcsolatokban az utóbbi években érezhetőek komoly feszültségek (gondoljunk csak a migrációs krízis kezelésével kapcsolatos véleménykülönbségekre), a két ország gazdasági kapcsolatai példátlanul szorosak. A két autóipari óriás, az Audi és a Mercedes magyarországi jelenléte és a hazai gazdaságban betöltött szerepe közismert, de a két ország gazdasági kapcsolata ennél messze sokrétűbb. Olyannyira, hogy Orbán Viktor miniszterelnök 2012-es müncheni tárgyalásai után egyenesen úgy viccelődött: Magyarország ma már a „délnémet ipari zóna része” (lásd: Heti Válasz, 2012. március 23.).

Ha a miniszterelnök megjegyzése valamelyest túlzás is, az biztosnak tűnik: az Orbán-kormánnyal szemben megfogalmazott nyugat-európai (és részben néppárti) kritikák élét az elmúlt években részben az vette el, hogy a német uniópártok – főként a magyar miniszterelnök migrációval kapcsolatos álláspontjával látványosan szimpatizáló CSU, de a CDU is – igyekeztek tompítani a magyar kormánnyal szembeni uniós bírálatokat. Ezzel kapcsolatban Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Heteknek idén áprilisban azt mondta: a Merkel–Orbán viszony „jobb, mint amit ellenfeleink remélnek”.

Az első számú partner és befektető

A KSH 2017-es, a magyar–német gazdasági kapcsolatokkal foglalkozó kiadványa szerint Németország hazánk legfontosabb külgazdasági partnere, igaz ez az exportra és az importra is. Ráadásul 2015-ben például 3,2 milliárd eurónyi exporttöbbletet halmoztunk fel Németországgal szemben, miközben a magyar vállalatok által realizált hozzáadott érték 15 százalékát német leányvállalatok állították elő, tehát a magyar exporttöbblettel a német gazdasági szereplők is jól jártak.

A KSH adatai szerint 2015-ben a Németországba irányuló magyar termékexport értéke 24,6 milliárd euró volt, az onnan érkező import pedig 21,4 milliárd eurót tett ki. Németország mind exportunk, mind importunk valamivel több mint egynegyedével részesedik, amivel magasan a legfontosabb kereskedelmi partnerünknek számít. A KSH adatai világosan mutatják Németországnak a magyar külkereskedelemben elfoglalt szerepét: mind az importban második legfontosabb partnerünkkel, Ausztriával, mind az exportban második Romániával lebonyolított forgalom a töredékét (negyedét, illetve ötödét) teszi ki a Németországgal lebonyolított kereskedelemnek.

Orbán Viktor „délnémet ipari zónával” kapcsolatos megjegyzése is jelezte, hogy nemcsak külkereskedelmi partnerként, hanem befektetőként is kiemelkedő a német gazdasági aktorok magyarországi szerepe. Közvetlenül a válság után, 2010 végén a német gazdasági szereplők 15,8 milliárd eurónyi befektetéssel rendelkeztek Magyarországon, ám két évvel később ez a szám már 19,5 milliárd euró volt – derül ki a KSH kiadványából. Míg 2010 végén 2613 olyan vállalkozás működött Magyarországon, amelyet Németországból irányítottak, 2014-ben már 3246 ilyen cég volt hazánkban. Bár ez az összes hazai vállalkozás mindössze 0,5 százaléka, a német tulajdonú vállalatok súlyára jellemző, hogy a magyarországi vállalatok összteljesítményéből a német leányvállalatok 15 százalék felett részesednek –  a KSH adatai szerint.

Így érzik magukat nálunk

A Magyarországon működő német vállalatok vezetői pozitívnak és biztatónak tartják a magyar gazdaság helyzetét, és hasonlónak látják saját ágazatukat és cégüket is – ezt Dale A. Martin, a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) elnöke mondta áprilisban, a kamara idei konjunktúrajelentését bemutató sajtótájékoztatón.

A DUIHK 1994 óta méri fel a Magyarországon működő német vállalatok vezetőinek véleményét a magyar gazdaság helyzetéről (a közép- és kelet-európai térségben működő német külkereskedelmi kamarák 15 országban készítették el hasonló felméréseiket 1698 cégvezető részvételével).

A kutatás eredménye szerint a 2017-es 81 százalékhoz képest 84 százalékra nőtt azon válaszadók száma, akik, ha tehetnék, ismét Magyarországon fektetnének be. Martin szerint ráadásul a vállalatvezetők beruházási és foglalkoztatási hajlandósága tovább erősödött, a cégek több mint fele létszámnövelést tervez, és mindössze minden tizedik készül leépítésre.

A német vállalatvezetők két dologgal elégedetlenek: egyrészt az ő cégeiket is sújtja az egész magyar gazdaság által érzett munkaerőhiány, másrészt sokan közülük panaszkodtak a magyarországi korrupcióra. A korrupció visszaszorításával a válaszadók több mint 70 százaléka elégedetlen, a közbeszerzések hazai lebonyolításával a válaszadók kétharmada, a jogbiztonság magyarországi helyzetével pedig majdnem minden második cégvezető. Martin szerint a jogbiztonság, a korrupció elleni fellépés, a gazdaságpolitika kiszámíthatósága, valamint a közbeszerzések átláthatósága régóta meglehetősen negatív értékeléseket kaptak a vállalatvezetőktől.

A német vállalatvezetők Orbánra szavaznának?

Hasonló hangulatról számolt be a WirtschaftsWoche című német gazdasági hetilap a magyar, lengyel és cseh piacon működő német cégekkel foglalkozó, idén januári riportjában, amit a G7 portál idézett. Ebben azt írják: a térség országaival kapcsolatos, Németországból érkező politikai természetű kritikák ellenére a német vállalatok elégedettek itteni helyzetükkel. A régió államai, köztük Magyarország tízmilliárdokkal támogatják itteni beruházásaikat, helyi partnereikkel együtt a közbeszerzések nyertesei közé tartoznak, de az uniós támogatások egy részének gyümölcseit is ők élvezik. A német nyelvű Budapester Zeitung főszerkesztője, Jan Mainka a riportban egyenesen úgy fogalmazott: ha a német cégek vezetőinek választójoguk lenne Magyarországon, 90 százalékuk Orbán Viktorra szavazna.

Németország: öregedés és migráció

Németország az Európai Unió legnépesebb állama, 2016. január 1-jén 82,2 millióan éltek a területén. Az elmúlt 55 évben a népesség száma 13 százalékkal emelkedett, úgy, hogy a teljes termékenységi arányszám értéke évtizedek óta a reprodukciót biztosító 2,1 alatt van, és az ezredforduló óta 2014-ben volt a legmagasabb (1,47). A népesség gyarapodásának forrása a bevándorlás.
A társadalom öregedése – hasonlóan más fejlett országokhoz – Németországban is az egyik legfontosabb demográfiai kihívás. A tartósan alacsony termékenység és a várható élettartam emelkedésének hatására a gyermekkorúak aránya csökken, az idősebb korosztályoké nő, így a csökkenő aktív korosztályokra jelentős eltartási teher nehezedik.
Németországban kevesebben vannak kitéve a jövedelmi szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának (20 százalék), mint az unió egészében (24 százalék) vagy Magyarországon (28 százalék), ám a bevándorlás okozta nehézségeket jelzi, hogy a nem német állampolgárságú, 18 éves és ennél idősebb lakosság körében ez az arány jóval magasabb (31 százalék).
A Német Statisztikai Hivatal adatai szerint 2015 végén több mint 9 millió külföldi állampolgár élt az országban. A legtöbben közülük Törökországból (1,5 millió), a korábbi Jugoszlávia területéről (1 millió 114 ezer) és Lengyelországból (741 ezer) érkeztek. (Forrás: KSH)

Európa motorja?

A KSH idézett kiadványának adatai szerint Németország 2015-ben az uniós gazdasági teljesítmény több mint 20 százalékát adta. A német gazdaság külkereskedelme évek óta jelentős többletet realizál, 2015-ben az aktívum a GDP 7,6 százalékát tette ki. Ez az elmúlt években az egyik jelentős forrása volt a gazdasági növekedésnek. Németország 2015-ben – Kínát és az Egyesült Államokat követően – a világ harmadik legnagyobb termékexportőre volt. A hazánkkal lebonyolított kereskedelme magyar exporttöbbletet mutat, deficitjük összege mindössze a világ tíz országa esetében volt nagyobb a magyarnál (a legjelentősebb hiányuk Kínával szemben alakult ki). (KSH)

Olvasson tovább: