Kereső toggle

Merkel, Orbán: két jóbarát?

Szoros német–magyar gazdasági kapcsolatok

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

BMW-gyár épül Debrecenben. Az esemény legfeljebb az időnként felerősödő politikai szócsaták fényében lehet váratlan; a német–magyar gazdasági Kapcsolatok olyan szorosak, hogy Orbán Viktor már hat évvel ezelőtt „a délnémet ipari zóna részévé” nyilvánította Magyarországot.

Szijjártó Péter külügyminiszter kedden rendkívüli sajtótájékoztatóján elmondta, a BMW-vel 14 hónapja zajlanak egyeztetések. A vállalat több ország városait vizsgálta az új európai gyár helyszínéül, végül Debrecenre esett a választás. A beruházás értéke meghaladja az egymilliárd eurót, és több mint ezer munkahely jön létre. A kijelölt terület a jövő év második felében kerül a BMW tulajdonába, nagyjából ekkor kezdi meg a cég a munkaerő toborzását is. A tárcavezető elmondta: a város melletti 400 hektáros területen a legmodernebb autóipari gyártási technológiákkal, egy gyártósoron állítanak elő hagyományos és elektromos meghajtású autókat. A gyár kapacitása évente 150 ezer autó gyártására lesz elegendő.

A külügyminiszter kitért rá: a világgazdaságban olyan gyors és mély változások zajlanak, hogy modern kori ipari forradalomról lehet beszélni, ahol az új technológiák folyamatosan változtatják meg a siker kritériumait. Ebben az új korszakban a vállalatok versenyben állnak az új technológiák alkalmazásáért, az országok pedig a beruházásokért – magyarázta. Hozzátette: ez az új korszak különösen nagy hatással van az olyan nyitott gazdaságú országokra, mint Magyarország. Szijjártó Péter úgy látja, amikor Magyarország benevezett ebbe a versenybe, komoly érveket tudott felsorakoztatni maga mellett, így az alacsony adókat, a rugalmas munkaerő-szabályozást, a duális szakképzést és a színvonalas informatikai, műszaki képzéseket.

Mint mondta, a minderre épülő gazdaságpolitika sikeresnek bizonyult, a beruházások évről évre növekednek, tavaly minden rekordot megdöntve 96 új beruházás érkezett a beruházásösztönző rendszeren keresztül.

A délnémet ipari zóna része?

Miközben a magyar–német politikai kapcsolatokban az utóbbi években érezhetőek komoly feszültségek (gondoljunk csak a migrációs krízis kezelésével kapcsolatos véleménykülönbségekre), a két ország gazdasági kapcsolatai példátlanul szorosak. A két autóipari óriás, az Audi és a Mercedes magyarországi jelenléte és a hazai gazdaságban betöltött szerepe közismert, de a két ország gazdasági kapcsolata ennél messze sokrétűbb. Olyannyira, hogy Orbán Viktor miniszterelnök 2012-es müncheni tárgyalásai után egyenesen úgy viccelődött: Magyarország ma már a „délnémet ipari zóna része” (lásd: Heti Válasz, 2012. március 23.).

Ha a miniszterelnök megjegyzése valamelyest túlzás is, az biztosnak tűnik: az Orbán-kormánnyal szemben megfogalmazott nyugat-európai (és részben néppárti) kritikák élét az elmúlt években részben az vette el, hogy a német uniópártok – főként a magyar miniszterelnök migrációval kapcsolatos álláspontjával látványosan szimpatizáló CSU, de a CDU is – igyekeztek tompítani a magyar kormánnyal szembeni uniós bírálatokat. Ezzel kapcsolatban Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Heteknek idén áprilisban azt mondta: a Merkel–Orbán viszony „jobb, mint amit ellenfeleink remélnek”.

Az első számú partner és befektető

A KSH 2017-es, a magyar–német gazdasági kapcsolatokkal foglalkozó kiadványa szerint Németország hazánk legfontosabb külgazdasági partnere, igaz ez az exportra és az importra is. Ráadásul 2015-ben például 3,2 milliárd eurónyi exporttöbbletet halmoztunk fel Németországgal szemben, miközben a magyar vállalatok által realizált hozzáadott érték 15 százalékát német leányvállalatok állították elő, tehát a magyar exporttöbblettel a német gazdasági szereplők is jól jártak.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: