Kereső toggle

Segítség, győztünk! –Trump programja

Ezt várják Donald Trumptól az amerikai elemzők

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„Fekete hattyú elnök”: ezzel a címmel készített összeállítást a Politico vezető amerikai elemzőkkel arról, hogy mire számítanak Donald Trump elnöksége alatt, mi lehet a legjobb és a legrosszabb forgatókönyv a következő négy évre. A válaszok a nyilatkozók politikai világképe szerint szóródnak, de így is érdekes képet mutatnak arról, hogyan igyekszik értelmezni az amerikai értelmiségi elit a november 8-ai földrengést.

„Fekete hattyú”: a látszat ellenére ez nem egy balettelőadás címe, hanem politológiai szakkifejezés. A fogalom olyan eseményekre vonatkozik, amelyek statisztikailag valószínűtlenek, csak utólag értelmezhetőek és ismeretlen, eddig nem vizsgált következményekkel járhatnak. A Politico szerint ilyen esemény volt Donald Trump elnökké választása, akit 18 hónappal ezelőtt senki nem ismert politikusként, 10 hét múlva azonban az Egyesült Államok elnökeként és az amerikai hadsereg főparancsnokaként a világ legbefolyásosabb vezetőjévé válik.

Mire számíthatunk a Trump-elnökség alatt? – ezt a kérdést tette fel az online magazin több mint egy tucat vezető amerikai elemzőnek, akiket arra kértek, hogy vázolják fel a szerintük elképzelhető legjobb/legrosszabb forgatókönyveket. Nézzünk néhányat a válaszok közül:

Francis Fukuyama politológus, a liberális demokráciák világméretű elterjedését ígérő, Történelem vége és az utolsó ember című könyv szerzője:

„A legjobb forgatókönyv Trump számára az, ha racionálisan követi a legfontosabb politikai céljait: az illegális bevándorlás ellenőrzését, a kereskedelmi egyezmények újratárgyalását és a beavatkozásmentes külpolitika folytatását. A legrosszabb forgatókönyv pedig az lenne, ha kormányzása kezdetén arra használná politikai tőkéje nagy részét, hogy vádat emeltetne Hillary Clinton ellen, beperelné azokat a nőket, akik zaklatással vádolták, és megváltoztatná a rágalmazási törvényeket, hogy felléphessen a róla kritikus véleménnyel lévő újságírókkal szemben. Meg persze az, ha aláásná az amerikai szövetségi rendszert, és ezzel teret készítene világméretekben az orosz és kínai agresszív lépések számára” – véli Fukuyama, aki szerint a kampányban Trump felváltva viselkedett racionálisan és irracionálisan is. Az utóbbira példaként említette azt, amikor heteken át harcolt a nyilvánosság előtt a tengerészgyalogos fiukat Irakban elvesztő Khan családdal és a latino származású volt Miss Univers-szel, Alicia Machadóval. Ezzel szemben a kampány utolsó heteiben kifejezetten visszafogottan és megfontoltan viselkedett, ami sokat jelentett a végső győzelem során.

John McLaughlin, a CIA volt igazgatója a Bush-adminisztráció idején:

„Legrosszabbra akkor számíthatunk, ha Trumpról kiderül, pont olyan, mint amilyennek mondja magát. A kampányban hallottuk tőle, hogy támogatná a nukleáris fegyverek elterjedését, kereskedelmi háborút indítana Ázsiában és a nyugati féltekén, szabad kezet adna Oroszországnak a szomszédaival szemben, és elbizonytalanítaná a szövetségeseinket Amerikának a szerződésekkel kapcsolatos kiállása felől. Ugyanakkor, ha visszatáncol ezekből az ígéreteiből, akkor támogatóinak a kemény magja úgy tekinti majd, hogy csak egy újabb politikussal van dolguk, aki csak azért ígérget a kampányban, hogy megválasszák. Optimális esetben a tanácsadói, a hírszerzési jelentések és saját üzleti életben szerzett intuíciója segítségével gyorsan megérti, milyen összetett nemzetközi környezetben kell vezetnie az országot, miközben nem engedi, hogy a nehézségek döntésképtelenné tegyék. Más szóval, a nemzetközi kérdések közül pragmatikusan kiválogatja azokat, amelyekben jó esélye van eredményt elérni. De ez csak feltételezés, a valóságot január után fogjuk meglátni.”

Reva Goujon, a Stratfor világpolitikai elemzőműhely alelnöke

„Ahhoz, hogy megértsük az előttünk álló világot, józanul emlékeztetni kell magunkat arra, hogy a politikai vezetés terén mindig nagy szakadék van a szándékok és a lehetőségek között. A politikai vezető a maga szándékai szerint képes alakítani a világot, nem pedig fordítva. Ugyanakkor Donald Trump megválasztása egy folyamatban lévő nagyobb globális változásnak az emblematikus fejleménye. Ennek az új környezetnek a jellemzői az elhúzódó gazdasági feszültségek, a technológiai irányváltás, a bevándorlás okozta kihívások, amelyek a fejlett világ nagy részében a protekcionizmust és a befelé fordulást erősítik. Rosszabb esetben Trump ahelyett, hogy részleteiben újratárgyalná, egyszerűen felmondja az olyan nagy kereskedelmi megállapodásokat, mint a NAFTA. Ha átfogó vámakadályokat vet ki a kínai importra és kereskedelemre, azzal Kínát hosszú távú recesszióba taszíthatja. Ennek következményeit az egész világ megszenvedné. Az iráni atomegyezmény felmondása olyan új frontot nyitna a Hormuzi-szorosban, amely lekötné az Egyesült Államok erejét, miközben más külpolitikai kihívásokkal kellene foglalkoznia, köztük Észak-Korea atomfegyverkezésével, Kína haditengerészeti expanziójával, Oroszország terjeszkedésével, nem beszélve a Szíriával kapcsolatos orosz–török–iráni feszültségekről. Optimális esetben Trump azonban képes lesz az amerikai–orosz viszony javulását olyan kompromisszumok elérésére kihasználni, amellyel csökken az ukrajnai válság fenyegetése, megoldható a szíriai konfliktus, és le lehet győzni az Iszlám Államot, anélkül, hogy Amerika szövetségesei elbizonytalanodnának az Egyesült Államok elkötelezettsége felől” – válaszolt a Stratfor alelnöke.

Trump programja

„A legfontosabb különbség a mi tervünk és ellenfeleink terve között az, hogy a mi tervünkben Amerikát helyezzük az első helyre. A mi hitvallásunk Amerika, nem pedig a globalizmus.“ – mondta Donald Trump júliusban, a Republikánus Párt országos jelölőgyűlésén elmondott beszédében és megjelölte azokat a legfontosabb programpontokat, amelyeket elnökként rövid időn belül megvalósítana. Akkor Trump az alábbi területeket nevezte meg, mint ahol sürgős változásokra van szükség. Január 20-a után ezzel lehet összevetni az új adminisztráció döntéseit.
1. A közbiztonság erősítése
„A bűnözés csökkentésére tett évtizedes erőfeszítéseink vesznek el, mert a kormányzat csökkentette a bűnüldözésre szánt forrásokat. Az emberölések száma tavaly 17 százalékkal növekedett Amerika 50 legnagyobb városában. Ez az elmúlt 25 évben a legnagyobb emelkedés. (…) A szolgálat közben meggyilkolt rendőrök száma közel 50 százalékkal magasabb idén, mint az elmúlt év azonos időszakában. (...) A nemzetünket sújtó bűnözésnek és erőszaknak hamarosan vége lesz. 2017. január 20-a után helyreáll a biztonság. A kormányzat legalapvetőbb kötelessége az, hogy védelmezze állampolgárainak az életét. (...) Tervem a belső biztonsággal foglalkozik először. Ez biztonságos lakókörnyezetet jelent, biztos határokat és védelmet a terrorizmussal szemben. Nem lehetséges jólét törvényes rend nélkül.“
2. Az illegális bevándorlók kiutasítása
„Közel 180  000 olyan illegális bevándorló él országunkban, akik bűnözői múlttal rendelkeznek. Az új illegális bevándorló családok száma, akik eddig ebben az évben átlépték határainkat, már meghaladja a tavaly egész évben érkezettek számát. Tízezrével telepítik be őket közösségeinkbe, tekintet nélkül arra, milyen hatással lesz ez a közbiztonságra és az erőforrásainkra.“
3. Az életszínvonal emelése
„Tízből négy afroamerikai gyerek szegénységben él, miközben az afroamerikai fiatalok 58 százaléka nem dolgozik. Kétmillióval több latin származású amerikai él ma szegénységben, mint nyolc évvel ezelőtt, amikor az elnök hivatalba lépett. 14 millió ember került ki a foglalkoztatottak köréből. A háztartások jövedelme ma 4000 dollárral alacsonyabb, mint volt 2000-ben. Ez 16 évvel ezelőtt volt. Az áruforgalomban a kereskedelmi deficit már 800 milliárd dollár.”
4. Pazarló állam helyett takarékos és hatékony költségvetés
Obama elnök közel megduplázta az államadósságot, ami már több mint 19 ezer milliárd dollár, és tovább növekszik. És mégis mit tudunk mindebből a pénzből felmutatni? A közútjaink és a hídjaink romokban hevernek, a repülőtereinken harmadik világbeli állapotok vannak, és 43 millió amerikai él élelmiszersegélyből. (…) A gazdaság terén olyan reformokat javaslok, amelyekkel több millió új munkahelyet tudunk teremteni, és több ezer milliárd dolláros jövedelmet, amelyet Amerika újjáépítésére fordíthatunk. Ezeknek a reformoknak, amelyeket javasolni fogok, egy részét országunk legerősebb érdekcsoportjai ellenezni fogják. Amiatt van ez így, mert ezek az érdekcsoportok saját hasznukra torzították el politikai és gazdasági rendszerünket. Az óriásvállalatok, a médiaelit és a nagy szponzorok ellenfelem kampánya mögött sorakoznak fel, mert tudják, hogy ő nem fogja bántani ezt a torz rendszert.“
5. Az iráni atommegállapodás felülvizsgálata
„Emlékszünk mindnyájan azokra a képekre, amikor tengerészeinket iráni fogvatartóik rájuk szegezett fegyverrel kényszerítették térdre. Ez közvetlenül az iráni alku aláírása előtt volt, amely 150 milliárd dollárt adott vissza Iránnak, miközben semmit nem adott nekünk cserébe. Ez az alku a valaha megkötött legrosszabb megállapodások egyikeként vonul majd be a történelembe.“ 
6. Az Iszlám Állam megsemmisítése
„Ahhoz, hogy biztonságossá tegyük Amerikát, foglalkoznunk kell az országunkon kívüli növekvő veszélyekkel is. Le kell győznünk az ISIS barbár hordáit. És le is fogjuk őket győzni, méghozzá teljeskörűen.“
7. A terrorizmus visszaszorítása
„Ahhoz, hogy megvédjük magunkat a terrorizmussal szemben, a következő három dologra kell összpontosítanunk. Először, a világon nekünk kell a legjobbnak lenni – ismétlem, abszolút a legjobbnak –, a hírszerzésben, bárhol is van erre szükség. Aztán abba kell hagynunk a nemzetállam-építésnek és a rendszerváltoztatásnak azt a bukott politikáját, amelyet Hillary Clinton erőltetett Irakban, Líbiában, Egyiptomban és Szíriában. Ehelyett együtt kell működnünk valamennyi szövetségesünkkel, akik egyetértenek velünk abban, hogy az ISIS-t meg kell semmisíteni és el kell taposnunk az iszlám terrorizmust. Cselekednünk kell, méghozzá most és gyorsan. Ebbe beletartozik, hogy együttműködünk a térségbeli legjobb szövetségesünkkel, Izraellel. Végül, nagyon fontos, hogy azonnal felfüggesszük a bevándorlást minden olyan nemzetből, amelyet megfertőzött a terrorizmus, mindaddig, amíg nem állítunk fel bizonyítottan működő szűrőrendszereket. (…) Csak olyan személyeket szeretnék befogadni az országunkba, akik tisztelik értékeinket, és szeretik a népünket. Akik az erőszakot, a gyűlölködést vagy az elnyomást támogatják, azoknak nincs helye országunkban, és a jövőben sem lesz helye.“
8. A szólás- és vallásszabadság védelme
„Itt szeretnék köszönetet mondani az evangéliumi és hívő közösségeknek, mert tudják, olyan bámulatos támogatást adtak nekem, amire nem is biztos, hogy teljesen rászolgáltam. Ez csodálatos volt, és ez az egyik fontos oka annak, hogy most, ma este itt vagyok. Önök sok mindenben fognak hozzájárulni a politikánkhoz. A törvényeink mégis megakadályozzák önöket abban, hogy a pulpitusról kimondják azt, amit gondolnak. A Lyndon B. Johnson elnök által sok évvel ezelőtt bevezetett alkotmánymódosítás azzal fenyegeti a vallási intézményeket, hogy elveszítik adómentes státusukat, ha nyíltan képviselik politikai nézeteiket. Ezzel elfojtották a hangjukat. Keményen fogok dolgozni azért, hogy visszaszerezzem a jogot, hogy újra saját hangjukon beszélhessenek, és valamennyi amerikai számára védelmezni fogom a szólásszabadságot.”