Kereső toggle

Futballkultusz

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A futball Európa legjelentősebb tömegeket megmozgató ereje. Azosztrák-svájci közös rendezésű kontinensviadal idején csak Bécsbe 600 ezer
vendéget várnak, a mérkőzéseket pedig – persze összesítve – 8 milliárdnál több
néző fogja a televízión keresztül megtekinteni. A futballőrület már vallási
jegyeket ölt: istenként imádott kedvencek, harci díszek, kegytárgyként vásárolt
szuvenírek – és nem kevés anyagi áldozat. Az eddigiek alapján úgy tűnik,
gólokban, meglepetésekben és egyéniségekben ezúttal sem lesz hiány – a
futballhívők a helyszínen és a televíziókészülékek előtt is azt kapják, amire
számítottak.

Új őrület hódít Ausztriában: autósok tömegei „telepítettek” nemzeti színű
zászlókat járműveikre. A legnépszerűbb persze az osztrák, de látni olasz,
portugál vagy éppen török lobogókat is. Alapesetben 5 ezer euró büntetést
szabnak ki a zászlóval „villogó” autósokra – ám a szigorú „sógorok” az
Európa-bajnokság egy hónapjára feloldották a tilalmat. De nem csak az eddig
Ausztriában közel egymilliós mennyiségben értékesített zászlók iránt alakult ki
már-már vallási zarándokhelyek kegytárgyaihoz fogható kereslet. Friedrich
Bauernek, az ajándéktárgyakat értékesítő ausztriai Mitraco nevű marketingcég
vezetőjének nyilatkozata szerint nagy keletjük van a nemzeti színű sálaknak, a
trikóknak, a „törzsi jelek” felfestéséhez szükséges arcfestékeknek és a bohókás
kalapoknak is. A cég vezetője szerint a lelkes drukkereknek köszönhetően 3-3,5
millió eurós többletbevételre tehetnek szert idén.

A zarándoklat egyébként sem kevés áldozatot kíván a futballhívők tömegeitől. A
hétvégi Svédország–Spanyolország csoportmérkőzésre a legalacsonyabb kategóriás
belépőjegy is 400 ezer forintba kerül – és akkor az utazásról, szállásról,
esetleg további meccsek megtekintéséről még nem beszéltünk. A döntőre szóló
belépőjegy ára az egymillió forintot is meghaladja. Gera Zoltán, a magyar
válogatott csapatkapitánya a Heteknek elmondta, sajnálja, hogy nagyon sokan már
jobban rajonganak a futballért, mint Istenért: „Ez több, mint szórakozás: vallás
és kultusz tömegek számára.”

A nemzeti jelképek hódítása egyébként azt is jelzi, hogy a határok feloldásán
fáradozó Európában a futballt tömegek használják ki nemzeti önazonosságuk
kifejezésére, erősítésére. Érdekes jelenség, hogy ezzel párhuzamosan viszont a
válogatottak etnikai összetétele egyre vegyesebb. A házigazda svájciak keretében
éppúgy szép számmal találunk „külföldi” játékosokat, mint a franciáknál vagy
akár a németeknél, ahol a támadók között olyan neveket olvasunk, mint Gómez,
Klose, Podolski, Kuranyi vagy Odonkor. (Érdekes jelenet volt, amikor a
lengyeleket két góljával kiütő Podolski a mérkőzés után tiszteletét tette a
lengyel szurkolótábornál is. „Soha nem titkoltam, hogy ereimben lengyel vér
folyik, miközben labdarúgóként Németországnak köszönhetek mindent” – jelentette
ki a balszélső, akit a német sajtó ezért is az egekig magasztalt.) Nekünk
magyaroknak ugyancsak vigasz lehet – még ha sovány is –, hogy az osztrákoknál
Garics György, a román válogatottban pedig további három magyar nemzetiségű
játékos szerepel, igaz, nevük elsőre nem felismerhető: Rat (Rácz), Cocis
(Kocsis), Tamas (Tamás).

A szurkolókat szemmel láthatólag a legkevésbé sem érdekli válogatottaik
„globalizálódása”. Kedvenceiket nemzetiségi hovatartozástól függetlenül – szó
szerint – imádják. Sokszor egyébként ők maguk is vallási elemeket visznek a
futballba: az imádkozás mellett keresztet vetnek, vagy kabalákat viselnek. (Az
olasz válogatott a hollandok elleni mérkőzés előtt testületileg vett részt egy
katolikus misén.) Félisteni szintre persze nem ez, inkább a média emeli a
tehetséges, ám emberi mivoltukon szinte már túlnőtt sztárokat, akik azután a
stadionokba vonzzák, vagy a tévéképernyő elé ültetik a tömegeket. Nem véletlen,
hogy a labdarúgó Európa-bajnokság a harmadik legnagyobb szabású sporteseménynek
számít a világon, csupán a futball-világbajnokság és a nyári olimpiai játékok
előzik meg népszerűségben. Sőt, a négy évvel ezelőtti portugáliai
kontinensviadal mérkőzéseit Európa számos országában többen követték nyomon,
mint az athéni olimpia eseményeit. Akkor – összesítve – mintegy 7,9 milliárd
néző izgulta végig a találkozókat, ami 165 százalékos növekedést jelentett a
2000-es Eb-hez képest. Az Eb ideje alatt csak Bécsbe 600 ezren érkeznek,
annyian, mint szilveszterkor. Walter Kouba, Bécs város Eb-információs
megbízottja hozzátette: az osztrák főváros ebből mintegy négyszázmillió eurós
bevételre számíthat. „Olyan társadalomban élünk, ahol a sport a gazdaság fontos
részét képezi” – jelentette ki az illetékes.

Ami magát a futballt illeti, eddig úgy tűnik, a futballhívők a helyszínen és a
képernyők előtt is azt kapják, amit vártak. Játékukkal a németek, a portugálok,
a hollandok, a spanyolok és a svédek már letették a névjegyüket. Meglepetés volt
ugyanakkor a világbajnok olasz válogatott hollandoktól elszenvedett 3-0-ás
veresége, és botlottak a címvédő görögök is.

„Eljött a matematika ideje” – jegyezte meg lapunknak nyilatkozva Mészöly Kálmán.
A volt válogatott labdarúgó ezzel arra utalt, hogy a csapatoknak már egymás
eredményeit is erőteljesen figyelniük kell.

„Itt már nincsen jó vagy rossz csapat, főleg hozzánk viszonyítva. Nem is értem,
amikor egyes szakértőink arról beszélnek, hogy lassúbb a játék, alacsonyabb a
színvonal, mint korábban. Az Európa-bajnokság a futball nagy ünnepe, minden
mérkőzés kapcsán csak tanulhatunk” – hangsúlyozta Mészöly. Az olaszok veresége
kapcsán úgy véli, Donadoni szövetségi kapitányt annyiban érheti ugyan kritika,
hogy az olasz gólkirály Del Pierót nem kezdőként szerepeltette, illetve hogy a
Milan játékosait favorizálta a Roma jó formában lévő sztárjaival szemben.
Ugyanakkor – vélekedett – Van Nistelroy gólja lesállásból született, ugyanis
Panucci nem „jószántából” feküdt az alapvonalon kívül. „A magam részéről még nem
írnám le a taljánokat, bár a franciák és a románok ellen már nem hibázhatnak ” –
mondta Mészöly.

Úgy véli, a kiváló csapatteljesítmények ellenére az egyéniségek fogják
eldönteni, melyik válogatott meddig menetel. „Villa mesterhármast lő,
Ibrahimovic egy bombatalálattal eldönti a mérkőzést, Ballack meg óriási
klasszis, mégis több mint 12 kilométert fut egy mérkőzés alatt, és még lehetne
folytatni a sort Ronaldóval és a többiekkel” – mutatott rá az egykori kiváló
labdarúgó.

Az Eb előtt lehetett hallani olyan véleményeket, hogy – a görögök négy évvel
ezelőtti defenzív játékához hasonlóan – a taktika a szépség, a gólok és az
egyéniségek rovására mehet. Mészöly szerint ez eddig nem igazolódott be, sőt a
legnagyobb izgalmak még hátra vannak.

Hasonlóan vélekedik Détári Lajos is. „Kiváló a meccsek színvonala, és az eddig
megismert sztárok most sem okoznak csalódást. Nekem egyedül az olaszok és a
franciák gyenge játéka meglepő” – mondta az egykori világválogatott.

Ezt nézi mindenki?

Óriási érdeklődés kíséri a labdarúgó Európa-bajnokságot. Az élő
közvetítésekbe az első három napon a teljes népesség 50,4 százaléka nézett bele
– írja az MTV közleménye.

A legnézettebb mérkőzés eddig a szombati Németország–Lengyelország
összecsapás volt, amelyet több mint 1,2 millióan néztek végig, és 2,7 millióan
néztek bele legalább egy percre. A napi két mérkőzés közül, a nézettségi adatok
szerint a későbbi időpontban, azaz a 20:45-kor kezdődő meccsek a népszerűbbek.
Ezzel együtt kivétel nélkül minden mérkőzést átlagosan több mint egymillióan
néztek végig hazánkban. „Nehéz most pontos számokról beszélni, hiszen a focit
nagyon sokan társaságban nézik, ezért lakásokban, kocsmákban, szórakozóhelyeken,
szabadtéri kivetítők előtt gyűlnek össze, hogy mindenki kedvére drukkolhasson,
kiabálhasson izgalmában. Ezeken a helyeken nem mérik a nézettséget, pedig ez sok
százezer plusz nézőt is jelenthet a mért adatokon felül. A számok azonban így is
lenyűgözőek” – mondta Schulek Csaba, a TeleSport főszerkesztője.

Olvasson tovább: