Kereső toggle

Könny, verejték, euró

Eldobják a koronát

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„Szlovákia belép az európai elitországok sorába” – fogalmazott büszkén
Robert Fico kormányfő, miután az Európai Bizottság jóváhagyta Szlovákia
euróbevezetési kérelmét. A lapunknak nyilatkozó szakértők egybehangzóan sikernek
és Magyarország számára is példaértékűnek tartják északi szomszédunk
eredményeit.



Képünkön a szlovák pénzügyminiszter

Miután az Európai Bizottság zöld utat engedett az euró szlovákiai
bevezetésének, 2009. január 1-jén az unióban tizenhatodikként Szlovákia beléphet
a „kiváltságosok” körébe. A Joaquín Almunia gazdasági ügyekért felelős
EU-biztos „ítélete” szerint a szlovák gazdaság készen áll a januári 1-jei
eurózónához való csatlakozásra, de egyúttal felhívta az ország figyelmét arra,
hogy a sikeres csatlakozás érdekében továbbra is alacsonyan kell tartaniuk az
inflációt. Habár Szlovákia teljesítette a maastrichti kritériumokat, és az
Európai Bizottság döntése alapján szinte biztosnak tűnik, hogy az euróövezet
tagja lehet, de még júliusig várnia kell az ECOFIN-nak, az Európai Unió
gazdasági és pénzügyminiszterei tanácsának végső fejbólintására.

Robert Fico kormánya jó gazdaságpolitikája sikerének tartja a kedvező brüsszeli
döntést. Ivan Sramko, a szlovák jegybank vezetője is rendkívüli pillanatnak
nevezte az eseményt, melynek révén továbbra is lendületes maradhat a gazdaság
növekedése, és emelkedhet az életszínvonal. Hozzátette ugyanakkor, hogy az euró
bevezetését lehetővé tevő feltételek teljesítése annak köszönhető, hogy a
Fico-kormány nem törte meg elődje, Dzurinda kabinetjének intézkedéseit.

Martin Chren, a szlovák gazdasági agytröszt, az ottani Hayek Társaság elnöke (az
osztrák származású, Nobel-díjas közgazdász Hayek tekinthető a piaci liberalizmus
egyik atyjának) szerint mindig is Szlovákia volt Európa „rút kiskacsája”. De
most hála a hat éve folyamatosan megvalósításra kerülő piacorientált
reformoknak, az egyszerűsített adórendszernek és a befektetőbarát klímának a
csehek „kisebb és szegényebb” testvéréből Közép-Európa „fénylő csillaga” válhat.


Lapunknak nyilatkozó szakemberek egybehangzóan a szlovák társadalom érettségének
és a politikai elit összefogásának tudják be az ország sikerét (lásd keretes
írásunkat). 2004-ben a Dzurinda-kormány ugyanis jelentős reformokat jelentett
be: egyszerűsítette az adórendszert, egységesen 19 százalékos adót állított be,
megkönnyítette a cégalapítást, megnyitotta a kaput a külföldi vállalkozások
előtt. Mindezeknek köszönhetően számtalan nagyvállalat, főként autóipari és
technológiai cég telepedett le, a szlovák GDP pedig szárnyra kapott: 9 százalék
körüli mértékben növekszik évente. Az állam kasszájának hiánya európai szintre,
3 százalék körüli mértékre csökkent, a kedvező adózás pedig meglepetésszerűen
több adóbevételt vonzott, mint tervezték. Elindulhatott tehát egy gyors és
stabil növekedés, amely kimagasló az európai mezőnyben.

Természetesen ez csupán az érem egyik oldala. A reform kevésbé tetszetős része a
szociális juttatások jelentős megnyirbálása volt. A kormány egy tollvonással
felére csökkentette a munkanélküli segélyt, jelentősen megnyirbálta a családi
támogatásokat. A nyugdíjreform nyomán csökkent a szlovákiai idős korosztály
életszínvonala, a nyugellátás vásárlóértéke ma is a magyarországi felét teszi ki
csupán. Nem meglepő, hogy 2005-ben éhséglázadás tört ki a magas
munkanélküliséggel terhelt, többségében romák lakta Kelet-Szlovákiában. A
szociális és egészségügyi reformok nyomán mára közel egymillió szlovák
állampolgár került ki a szociális ellátásból, nincsen valódi nyugdíjuk, sem
igazi társadalombiztosításuk.

Fico miniszterelnök már most készül az euró negatív hatásainak kivédésére. Előre
hadat üzent a kereskedőknek, ugyanis törvényt készül meghozni annak érdekében,
hogy bűncselekménynek számítson az, ha haszonszerzés céljából az indokoltnál
nagyobb arányban emeli egy kereskedő az árakat az átváltás kapcsán. A kemény
fellépés nem véletlen, hiszen számos európai példa mutatja, hogy az eurót
bevezető országokban érezhetően megugrottak az árak. A szlovákok között
készített felmérésből pedig kiderül, hogy a lakosság kétharmada tart a közös
valuta bevezetésétől.

Olvasson tovább: