Kereső toggle

Zöld lámpa a zöldenergiának

Fűtés, tankolás és világítás olajszármazékok nélkül

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Fenntartható a fejlett világ, benne Európa gazdasági növekedése?
Csökkenthető-e a kontinens energiaimporttól való függősége? A fejlődéssel együtt
valóban romba döntjük környezetünket? Milyen módon lehet kezelni a mezőgazdasági
túltermelést? Mind-mind olyan kérdés, amelyek a következő évtizedekben a
jelenleginél is komolyabban érinthetnek bennünket. A felsorolt témákban azonban
van még egy közös vonás: a megújuló energiák hasznosítása mindegyik esetben
segíthet leküzdeni a felmerülő problémákat. Vajon hogy áll Magyarország ezen a
téren?



A jövő üzemanyaga

a biodízel lehet, egyelőre azonban sajnos nem Magyarországon

Európa a világ egyik legjelentősebb energiaimportőrének számít, így nem
véletlen, hogy az Európai Unió az egyik legnagyobb élharcosa a megújuló
energiaforrások hasznosításának. Az itt felhasznált energiahordozók 40 százaléka
kőolajszármazék, 23 százaléka földgáz, 15 százaléka szén, miközben a nukleáris
energia aránya 16, a megújuló energiáé pedig 6 százalék. Az EU már évekkel
korábban felismerte, hogy ez utóbbinak várhatóan nagyobb szerep jut majd a
jövőben. A jelenlegi közösségi célkitűzés szerint 2010-re a megújuló
energiahordozók arányát a teljes energiafogyasztáson belül 12 százalékra kell
emelni, a villamosenergia-termelésen belül pedig még nagyobb, 22 százalékos
lenne a részesedés. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy mind nagyobb szerephez
jutnak olyan energiatermelési eljárások, amelyek néhány éve még meglehetősen
utópisztikusnak tűntek. Nemcsak Európa nyugati részén, de hazánkban is komoly
befektetői érdeklődés mutatkozik a biomassza- (vagyis mezőgazdasági eredetű
alapanyaggal fűtött) erőművek, a szélerőművek, a napkollektorok vagy éppen a
magyar fejlesztésű, de itthon kevéssé ismert hőszivattyú iránt (lásd keretes
írásunkat).

Magyarország az EU-csatlakozással vállalta, hogy 3,6 százalékra növeli a
zöldenergia részesedését a villamosenergia-szektorban. „A mi célkitűzésünk volt
sajnos a legszerényebb, miközben a lehetőségeink egyáltalán nem rosszak. Pozitív
példaként Ausztriát lehetne említeni, ahol jelenleg a zöldenergia aránya 75
százalék, és az aktuális célkitűzés 82 százalék” – mondta lapunknak Olajos
Péter, az MDF európai parlamenti képviselője, a Környezetvédelmi Bizottság
tagja. Valamint hozzátette, hogy a tagállamok „ambícióhiánya” miatt a közösségi
célkitűzés várhatóan nem fog teljesülni, bár a megújulóenergia-felhasználásnak
nagy lökést adhat, hogy jelenleg az olaj 76 dollárba kerül hordónként, és
elemzők szerint pár éven belül a 100 dolláros ár sem elképzelhetetlen. Márpedig
az alternatívnak is nevezett energiaforrások jelentős része 70 dollár fölötti
olajár mellett már – állami támogatás nélkül is – rentábilis.

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium tájékoztatása szerint jelenleg
Magyarországon a „zöldáram” részaránya 4,5 százalék – vagyis már most
túlteljesítettük az uniós kötelezettségünket. Ez elsősorban annak köszönhető,
hogy az áramszolgáltatóknak törvényben előírt kötelezettségük, hogy a zöldáramot
mintegy 28 forintos kilowattonkénti áron vegyék át. „Ez meglehetősen jó ár,
hiszen Pakson 6-8 forint költséggel állítják elő ugyanezt a mennyiséget. A
törvény tehát ösztönzőleg hat, más kérdés, hogy a szolgáltatók törvényben
garantált nyeresége folytán a pluszköltségeket a fogyasztók fizetik meg” –
magyarázza Olajos Péter.



Olajos Péter

Alternatív áramtermelésre nálunk leginkább a biomassza-erőműveket használják
– jól érzékelhetően a befektetői tőke is megmozdult ebbe az irányba.

A közelmúltban alakult meg a Nemzeti Agrárenergetikai Szövetség, amely
kormányzati támogatással egy biomasszaerőmű-lánc kiépítését tűzte ki célul.
Információink szerint a programra nagynevű magyar cégek saját forrásból és
hitelből mintegy 450 milliárd forintot áldoznak. A jelenleg előkészítés alatt
álló beruházás első fázisában 10 erőmű épülhet fel az ország különböző
területein. Az 50 megawatt teljesítményű kazánokat egy speciális „energiagabona”
szalmájával fűtenék, amelynek termesztésére a környékbeli gazdák 2008-tól
szerződhetnének – ez enyhíthetné a mezőgazdaság problémáit is.

Nagy az érdeklődés a szélerőművek iránt is. Olajos Péter szerint ezen a téren
problémát jelent, hogy az energiaügyi hivatal csak 330 megawatt teljesítményre
adott ki engedélyt, miközben ennek háromszorosára lenne igény. A Békéswind Kft.
a napokban Mezőtúron és Törökszentmiklóson állít üzembe egy-egy 100 méter magas,
7 méter rotorátmérőjű szélerőművet. Molnár László, a cég ügyvezetője kérdésünkre
elmondta, egy eszköz beruházási költsége 700 millió forint, az összeg 6-8 év
alatt térül meg. A két település mellett összesen hét darab épül majd ebből az
egyenként 1,5 megawatt teljesítményű erőműből, így a hálózat annyi energiát tud
termelni, ami például Mezőtúr teljes energiaszükségletét fedezné – persze az
áram itt is a szolgáltatóhoz kerül majd. Molnár László szerint egyébként nem az
a probléma, hogy az energiahivatal nem ad ki elegendő engedélyt, hanem az, hogy
ezeket olyan társaságok kapják meg, amelyek a jogosítványokat megfelelő
haszonkulccsal tovább kívánják adni – nemegyszer külföldi befektetőknek.

A szélerőművek esetében kézenfekvő lehetőség az is, hogy az eszközök mellé
vízbontó berendezéseket telepítsenek, amelyekkel üzemanyagként hasznosítható
hidrogént lehet előállítani. A hidrogénhajtású járműveknek komoly jövőjük lehet
az unióban: egy kísérleti program keretében Európa több nagyvárosának
tömegközlekedésében már bizonyították életképességüket.

A megújuló energiák közül figyelmet érdemelnek az üzemanyagok is. A kukoricából
és más gabonákból előállított bioetanol és a repcéből nyert biodízel ugyanis
kiválóan hasznosítható üzemenyagként. A 2010-re vonatkozó uniós elvárás itt 5,75
százalék, vagyis az üzemanyagoknak minimum ekkora arányban kell tartalmazniuk
növényi eredetű összetevőt. Nálunk ez az arány jelenleg 0,4-0,6 százalék, és a
tervek szerint 2010-re is csak 2 százalék lenne. Bioetanol-gyártásban egyébként
Brazília és az USA jár az élen. A két országban több millió, úgynevezett
fleximotoros – vagyis hagyományos és bioüzemanyaggal egyaránt működő – autó rója
az utakat. Ezzel szemben nálunk a közelmúltban egy ilyen autó bemutatójára a
szervezők alig tudtak némi bioetanolt szerezni: a hazai jövedéki jogszabályok
ehhez még túlságosan szigorúnak bizonyultak.

Olvasson tovább: