A jövő üzemanyaga
a biodízel lehet, egyelőre azonban sajnos nem Magyarországon
Európa a világ egyik legjelentősebb energiaimportőrének számít, így nem
véletlen, hogy az Európai Unió az egyik legnagyobb élharcosa a megújuló
energiaforrások hasznosításának. Az itt felhasznált energiahordozók 40 százaléka
kőolajszármazék, 23 százaléka földgáz, 15 százaléka szén, miközben a nukleáris
energia aránya 16, a megújuló energiáé pedig 6 százalék. Az EU már évekkel
korábban felismerte, hogy ez utóbbinak várhatóan nagyobb szerep jut majd a
jövőben. A jelenlegi közösségi célkitűzés szerint 2010-re a megújuló
energiahordozók arányát a teljes energiafogyasztáson belül 12 százalékra kell
emelni, a villamosenergia-termelésen belül pedig még nagyobb, 22 százalékos
lenne a részesedés. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy mind nagyobb szerephez
jutnak olyan energiatermelési eljárások, amelyek néhány éve még meglehetősen
utópisztikusnak tűntek. Nemcsak Európa nyugati részén, de hazánkban is komoly
befektetői érdeklődés mutatkozik a biomassza- (vagyis mezőgazdasági eredetű
alapanyaggal fűtött) erőművek, a szélerőművek, a napkollektorok vagy éppen a
magyar fejlesztésű, de itthon kevéssé ismert hőszivattyú iránt (lásd keretes
írásunkat).
Magyarország az EU-csatlakozással vállalta, hogy 3,6 százalékra növeli a
zöldenergia részesedését a villamosenergia-szektorban. „A mi célkitűzésünk volt
sajnos a legszerényebb, miközben a lehetőségeink egyáltalán nem rosszak. Pozitív
példaként Ausztriát lehetne említeni, ahol jelenleg a zöldenergia aránya 75
százalék, és az aktuális célkitűzés 82 százalék” – mondta lapunknak Olajos
Péter, az MDF európai parlamenti képviselője, a Környezetvédelmi Bizottság
tagja. Valamint hozzátette, hogy a tagállamok „ambícióhiánya” miatt a közösségi
célkitűzés várhatóan nem fog teljesülni, bár a megújulóenergia-felhasználásnak
nagy lökést adhat, hogy jelenleg az olaj 76 dollárba kerül hordónként, és
elemzők szerint pár éven belül a 100 dolláros ár sem elképzelhetetlen. Márpedig
az alternatívnak is nevezett energiaforrások jelentős része 70 dollár fölötti
olajár mellett már – állami támogatás nélkül is – rentábilis.
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium tájékoztatása szerint jelenleg
Magyarországon a „zöldáram” részaránya 4,5 százalék – vagyis már most
túlteljesítettük az uniós kötelezettségünket. Ez elsősorban annak köszönhető,
hogy az áramszolgáltatóknak törvényben előírt kötelezettségük, hogy a zöldáramot
mintegy 28 forintos kilowattonkénti áron vegyék át. „Ez meglehetősen jó ár,
hiszen Pakson 6-8 forint költséggel állítják elő ugyanezt a mennyiséget. A
törvény tehát ösztönzőleg hat, más kérdés, hogy a szolgáltatók törvényben
garantált nyeresége folytán a pluszköltségeket a fogyasztók fizetik meg” –
magyarázza Olajos Péter.
Olajos Péter
2006. 07. 21. (X/29)
