Kereső toggle

Teljes a jobboldali fordulat Lengyelországban

Varsói földcsuszamlás

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A nacionalista Jog és Igazságosság pártjának (PiS) jelöltje, Lech Kaczynski mellett tette le voksát a lengyelek többsége a vasárnapi köztársaságielnök-választáson. A néhány héttel ezelőtti parlamenti választásokon aratott jobboldali győzelem után most teljessé vált a konzervatív fordulat Lengyelországban.



Lech Kaczynski, az új lengyel elnök. Elszámoltatást ígér Fotó: Reuters 

A külföldi sajtóértékelésekben nem ritkán szélsőségesként jellemzett Lech Kaczynski győzelme azért volt meglepő, mert még a választások előtti hetekben is a legtöbb közvélemény-kutatás a szintén jobboldali, de szabadpiacpárti, a Polgári Platform (PO) jelöltjeként induló Donald Tuskot hozta ki esélyesebbnek. A két héttel ezelőtti első fordulót még Tusk nyerte, igaz, alig 2,5 százalékkal végzett Kaczynski előtt, akinek a populizmusba hajló kampánnyal sikerült ledolgoznia hátrányát, és végül 54 százalékkal magabiztosan
győzött.

A kommentárok szerint ezzel véglegessé vált Lengyelország politikai jobbratolódása. A szeptember 25-i parlamenti választásokon a jobboldal a lengyel törvényhozás, a Szejm mindkét házában megszerezte a többséget. A két nyertes konzervatív párt – amely közül mindkettő egyaránt a rendszerváltó Szolidaritás mozgalom szellemi örökösének tartja magát – azóta tartó koalíciós egyezkedését némiképp lelassította az elnöki székért folytatott kampány. A földcsuszamlás-szer? jobboldali győzelemmel a szavazók határozottan "elküldték" a korrupciós botrányoktól terhelt szociáldemokrata SLD-vezette baloldali koalíciót, amely a parlamenti választásokon mindössze 11 százalékot ért el. 

Megfigyelők szerint Kaczynski és Tusk párharca lényegében olyan népszavazássá változott, amelynek a tétje az volt, hogy a 39 millió lakosú, alig másfél éves EU-tagsággal rendelkező Lengyelország több jóléti állami gondoskodást, vagy pedig inkább szabadpiaci kezelést igényel. A szociális államot ígérő Kaczynski a magasabb jövedelműek nagyobb mérték? megadóztatását, az euróövezethez való csatlakozás 2013-ra történő kitolását ígérte. Kaczynski, aki jelenleg Varsó főpolgármestere is, emellett ádáz harcot ígért mindenfajta korrupcióval szemben. 

A Jog és Igazságosság erkölcsi megújító kampányának részeként Kaczynski visszaállítaná a halálbüntetés intézményét – ezzel az új elnök Brüsszelben nem kifejezetten népszerű –, de a törvény szabadságvesztéssel sújtana egy sor olyan bűncselekményt is, ami jelenleg enyhébb büntetési tételt von maga után. A katolikus konzervatív értékrendet hirdető
Kaczynski szigorítaná az abortusz lehetőségét, megszüntetné az eutanáziát, és törvényileg eltiltaná a melegeket a pedagóguspályától.

Kaczyinski ráadásul mindenkit átvilágítana, aki 1972. május 10. előtt született (tehát azokat is, akik a rendszerváltáskor még gimnazisták voltak), és megszüntetné a bírók és a nemzeti bank függetlenségét. Az új elnök erős állam modellje lehetőség szerint költségvetési többlet-pénzeket juttatna az oktatásra, a visszaállamosítandó egészségügyre, autósztrádákra, 3 millió lakás felépítésére, meghosszabbított gyesre, a gyermekes családok és a szegények segélyezésére.

Mindezek megvalósítását segítheti, hogy az újonnan megválasztott elnök ikertestvére, Jaroslaw Kaczynski egyben a Jog és Igazságosság Pártjának elnöke, azaz a PiS és PO között jelenleg is folyó koalíciós egyeztetések egyik fő tárgyalója. Az egymáshoz megszólalásig hasonlító
Kaczynski testvérek a jelenleg koalíciót alkotó PiS nev? pártjukat együtt alapították még a 2001-es választások előtt, ahol akkor 9,1 százalékot tudtak elérni.

Nyertek a rendszerváltás vesztesei

Hárs Gábor, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának tagja, volt varsói nagykövet.

– Varsó elesett?

– Nem gondolom, hogy Varsó elesett volna, Lengyelország köztársasági elnököt választott. Ez a pozíció ott kicsit nagyobb befolyással jár, mint nálunk, és a közvetlen választásnak köszönhetően a társadalmi tekintélye is nagyobb.

– A megválasztott elnök és programja nem kapott túlságosan jó sajtót a külföldi médiától.

– Baloldali politikusként a jobboldali előretörést kritikusan értékelem, ugyanakkor az mindenképpen jó, hogy lezárulhat egy terhes két év. A korrupciós ügyek miatt meggyengült baloldali kormányzás után most esély nyílt arra, hogy két év után stabilizálódjon a lengyel belpolitika. Lech Kaczynskire sokan szavaztak azok közül, akiket a "rendszerváltás vesztesei" kategóriájába lehet sorolni, azaz a szegényebb és idősebb korosztály tagjai. Lengyelország déli és keleti részein, amelyek a történelmileg szegényebb régiók, egyértelm? Kaczynski előnye. Az északi és nyugati tartományok, melyek hagyományosan a porosz befolyásnak voltak kitéve, jóval módosabbak. Ezekben a régiókban Tusk nyert.

– Miért veszített a baloldal?

– Fordított előjellel, de megismétlődött a négy évvel ezelőtti helyzet, amikor a baloldal majdnem megszerezte az abszolút többséget a szemjben. Akkor a jobboldal volt hasonlóan teljesen szétesett állapotban. 

– Akár 2013-ra is kitolódhat az euró lengyelországi bevezetése, hiszen az új elnök közismerten nem reformpárti. Mit jelent ez a lengyel gazdaságra nézve?

– A legkomolyabb probléma Lengyelországban a közel 20 százalékos
munkanélküliségi ráta. Ez egyes helyeken az 50 százalékot is eléri. Ennek ellenére Lengyelországot majd 40 milliós népességével tényleges középhatalomként tartják számon, szemben például Magyarországgal, amelyről ugyanez csak néhány mutató tekintetében mondható el.

Munkatársunktól

Olvasson tovább: