Kereső toggle

Ezredvégi szavazások a tengerentúlon

Edison és az ugandai űrprogram

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Ahogy közeledik az évezred vége, úgy szaporodnak a világ minden táján az elmúlt
száz vagy akár ezer évet értékelő közvélemény-kutatások és számvetések. Összeállításunkban
arról adunk rövid körképet, milyen kérdésekben kérik olvasóik véleményét a nagy
amerikai magazinok, illetve munkatársaik hogyan értékelik az emberiség történelmének
hamarosan lezáruló szakaszát.

A Time magazin szerkesztői az elmúlt száz évre tekintenek vissza, amikor játékra
hívnak. Arra kérik olvasóikat, szavazzanak: kik alakították leghatásosabban a
huszadik századot? A bőség zavarán igyekszik segíteni az az öt kategória, amelyben
a szavazatokat várják. Érdemes egy pillantást vetni azok névsorára, akik már bekerültek
a jelöltek közé. A vezetők és forradalmárok kategóriájában szerepel többek között
John Fitzgerald Kennedy volt amerikai elnök, Golda Meir, Hitler, Sztálin, Lenin, Mao
Ce-Tung és Winston Churchill. Amint az első látásra is kiderül, e kategóriában nem
a politikusok minősítése, hanem a század történelmére gyakorolt befolyásuk számít.


A művészek csoportjában ott találjuk Picassót éppen úgy, mint Spielberget és
Chaplint, a nagy építők és üzletemberek közül pedig nem maradhat ki Bill Gates, aki
Henry Forddal és Frank Lloyd Righttal, a század egyik legjelesebb építészével
szerepel együtt. A tudósok és gondolkodók között Albert Einstein, Sigmund Freud és
Teller Ede is kapott jelölést, míg a hősök és példaképek közé kerültek a feketék
polgárjogaiért harcoló Martin Luther King, Kalkuttai Teréz anya, Gagarin, a holdra elsőként
lépő Neil Armstrong és Michael Jordan, a kosárlabda királya.

Századunk legfontosabb személyiségei mellett a Time megválasztja azt az egy személyt
is, aki akármilyen irányban, de a legnagyobb befolyással bírt a század történelmére.
A játék végén a szerkesztők – az olvasók javaslatait figyelembe véve –
decemberben választják ki a "győztest". Választásukat megkönnyítendő, neves
személyiségeket is felkértek, mondják el: kiket jelölnének a század embere címre.
A "segéderők" sorában található többek között Kofi Annan ENSZ-főtitkár,
Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter, Jacques Chirac francia elnök, Keizo
Obuchi japán miniszterelnök, Gerald Ford volt amerikai elnök, Richard Holbrooke
amerikai ENSZ-nagykövet és Benjamin Netanjahu volt izraeli miniszterelnök.

Aki figyelemmel kísérte a "Time 100" játékát, észrevehette, hogy korábban Jézus
Krisztus is szerepelt a listán, sőt neve több százezer szavazattal megelőzte az utána
következőket. Újabban azonban csak a Time internet oldalán elhelyezett szerény mutató
alapján lehet eljutni a szerkesztők magyarázatáig, miszerint az 1930-ban alapított
"Év embere" szavazás mindig is kortárs személyiségre vonatkozott, és hittől független
ítéletet tartalmazott. Ennek megfelelően a lap – mivel nem kívánja a szellemi
dolgokat és a hitet mérlegelni – "kivonta" Jézust a szavazásból. Az igazság
szellemében természetesen az iszlám vallás alapítója, Mohamed sem szerepelhet a listán
– közli az amerikai magazin.

A legmeghatározóbb személyiségek mellett a Time keresi a legfontosabb eseményeket is.
Az ajánlati listát a pszichoanalízis feltalálása nyitja (1900), és a rádió, a repülőgép
és atombomba feltalálása mellett szerepel az orosz forradalom, a koreai háború, a
tranzisztor, a mikrochip és a lombikbébi, valamint utolsóként a klónozott emlősök
is – a teljesség igénye nélkül.

A Time magazinéhoz hasonló névsort állított fel a szintén amerikai Life magazin is.
Listája azonban szélesebb kör?: azokat a személyeket állítja fontossági rendbe,
akik a magazin szerint a legnagyobb mértékben alakították az elmúlt ezer évet. Első
helyezettjük Thomas Edison, akinek nem kevesebbet köszönhetünk, mint azt, hogy ragyogó
fényekkel búcsúzhatunk az évezredtől, s nem úgy, ahogyan őseink fogadták: fáklyafénynél.
Az Edison mögötti kilenc helyen a következők szerepelnek sorrendben: Kolumbusz Kristóf,
Luther Márton, Galileo Galilei, Leonardo da Vinci, Isaac Newton, Ferdinand Magellán,
Louis Pasteur, Charles Darwin, Thomas Jefferson. Shakespeare az előkelő 11. helyen áll,
őt követi Napóleon, de közvetlen utána Hitler jön. Sigmund Freud és Karl Marx a
16-17. helyet szerezte meg, míg Einstein csak 21. a listán. Lenin is belefért az első
harmadba, a 29. helyen. Szent Johanna középtájt áll, nem messze a filozófus Immanuel
Kanttól. A százas lista vége felé ott van még Louis Armstrong, Herzl Tivadar, a
cionista eszme megalapozója, Walt Disney, Nelson Mandela és Lev Tolsztoj.

A CNN hírcsatorna a milleniumi hírek közlése mellett több, a jövőre vonatkozó kérdést
is feltett olvasóinak. A szerkesztők elsősorban azt szerették volna megtudni, hogyan készülnek
az emberek az évezred utolsó (vagy annak tartott) szilveszterére. Bár a közvéleménykutatás
semmi esetre sem tekinthető reprezentatívnak, mégis érdekes, hogy többségben vannak
azok, akik "semmi különöset" nem terveztek az ünnepre, és családi vagy szűk baráti
körben ünnepelnek. Ugyan a világ már lázban ég, a válaszadók túlnyomó többsége
(81 százalék) még nem gondolkodik szilveszteri terveiről. A régóta vitatott kérdésre,
hogy tulajdonképpen mikor is kezdődik az új évezred, a válaszolók 80 százaléka
mondta, hogy csak 2001. január elsején, szemben a 17 százalékkal, akik ragaszkodnak a
2000. évhez. Egy másik izgalmas kérdést is feltesz a CNN arról, vajon hogyan fogunk közlekedni
2500-ban. A nagyközönség fogékonynak mutatkozik a technikai és szellemi fejlődés iránt,
hiszen igen kevesen szavaznak bizalmat az autónak és a vonatnak, ám annál többen
tippelnek az űrhajóra, sőt a semmiféle fizikai eszközt nem igénylő közlekedést is
elképzelhetőnek tartják. Ez utóbbira ugyan a biológiai test nem alkalmas, egy
magasabb szintre lépve azonban lehetségessé válhat, hogy az ember "szellemi testben",
vagy más néven "asztráltestben" repkedjen – vélik a CNN internetes levelezői.

Hasonló kérdéseket tesz fel hasonló eredménnyel a USA Today cím? lap, megtoldva
azzal a lehetőséggel, hogy ajánlatot tehetünk: milyen – századunkra leginkább
jellemző – tárgyakat helyeznénk el egy lezárt időkapszulában, amelyet csak késő
utódaink bontanának fel. Tippjeik között szerepel a mobiltelefon, a poliészter és a
legmodernebb grillezőkészülék. Érdemes szavazni, hiszen a legjobb ötleteket a lap közzéteszi.


Alapvetően másféle ötlettel állt elő a The Washington Post. "Az újságírás a történetírás
első piszkozata" – idézi a lap néhai munkatársát, Philip Grahamet. Ennek szellemében
1999 januárjától fogva naponta közöl korábbi, a század eseményeiről szóló beszámolókat,
politikai és közéleti eseményekről egyaránt. A beszámolók közös vonása, hogy
egytől egyig szórakoztatóak, és most egy kötetben meg is jelentek.

Összegyűjtik az évszázad csalásait is. A Time magazin olvasói javaslatot tehetnek
arra, hogy szerintük ki lehet méltó a legnagyobb szélhámos, média-manipulátor,
hazug és csaló címére. Aki szeretné figyelemmel kísérni az eredmények alakulását,
megteheti a www.pathfinder.com/time internet címen. A jelenlegi élboly: Joseph McCarthy,
Kenneth Starr, O. J. Simpson, Henry Kissinger, Oliver North, Uri Geller...

A század természetesen nem érhet véget ennyire komolyan. Valószínűleg erre
gondoltak a Time magazin szerkesztői is, amikor néhány újabb kategóriát csatoltak az
eddigiekhez, és megkérdezték olvasóikat, mit tartanak a század legrosszabb ötletének,
illetve találmányának. Íme néhány a beérkezett javaslatok közül: Michael Jackson
és Lisa Marie Presley házassága, az azbeszt feltalálása, a Rocky-filmsorozat ötödik
folytatása, a pittyegő óra, továbbá az Elfújta a szél, a tűsarok, gyakornokok
beengedése a Fehér Házba, de jelölést kapott az ugandai űrprogram, és a Titanic is.

Olvasson tovább: