Kereső toggle

EU-jelentés a politikai kontroll új lehetőségeiről és veszélyeiről

Minden polgár átvilágítható

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az utóbbi időkben történt nemzetközi terrorista akciók hatására a nyugati
demokráciák kormányai megfelelő ellenlépéseket igyekeznek tenni az országukat és
állampolgáraik életét veszélyeztető támadások ellen. A terrorista szervezetek
mindig is lépéselőnyben vannak a megtámadott demokráciákkal szemben, amelyek válaszlépéseit
a jogállamiság és a törvény keretei határolják be. Egyre többen tartanak attól,
hogy a terroristák és az őket üldözők belefeledkeznek a rabló-pandúr fogócskába,
és a nyugati demokráciák állampolgárai végül kénytelenek lesznek beletörődni
szabadságjogaiknak olyan mérték? megnyirbálásába, amely ma még teljesen
elfogadhatatlannak tűnik.

Az Európai Unió Kutatási Főigazgatósága idén januárban kiadott egy jelentést A
politikai ellenőrzés technológiai vívmányainak jelenlegi helyzete címmel, amely feltárja,
hogy már ma is léteznek azok az eszközök, amelyekkel szinte bármely állampolgár
minden lépését figyelemmel lehet kísérni. Semmi kétség afelől, hogy a legmodernebb
biztonsági rendszerekkel rendelkező országok hatékonyan lesznek képesek visszaszorítani
a terrorizmus fenyegetését, ez azonban egyúttal felvet egy másik komoly problémát
is: a terrorizmussal szemben alkalmazott hírszerzési- és biztonságtechnika – ha az
nincs kellően szabályozva – a hatalommal való súlyos viszszaéléshez vezethet akár
még a demokratikus államokban is.



A poltitikai ellenőrzés technológiája



A Brit Társaság a Tudomány Szociális Felelősségéért nev? csoport már huszonöt
évvel ezelőtt felszólalt, mikor az akkori brit kormányzat új eszközöket kívánt
bevetni az észak-írországi konfliktus továbbterjedésének megakadályozására. A
politikai ellenőrzés új technológiája azt a célt szolgálta, hogy "semlegesítse
az állam belső ellenségeit", és a civil lakosság "mentális és fizikai" befolyásolhatóságát
megvalósítsa. Az akkor újkeletűnek számító fegyverek felhasználási területe széles
skálán mozgott: az államon belüli elégedetlenség szemmel tartásától kezdve a tüntetések
kontrollálásáig, az új vallatási módszerektől kezdve a börtönök ellenőrzéséig.


A negyedszázaddal ezelőtti kiadvány óta a belső ellenőrzés eszköztára hihetetlen
mértékben kiszélesedett. Ezek némelyikének használata rendkívül érzékeny
politikai kérdéseket is felvet, és megfelelő szabályozás híján fenyegeti vagy
egyenesen aláássa az alapvető emberi jogokat. Ilyenek például a gyülekezési jog, a
magánélet tisztelete, a politikai és kulturális vélemény szabadsága, a kínzással,
önkényes letartóztatással, kegyetlen és embertelen büntetéssel és törvénytelen
kivégzéssel szembeni védelem biztosítása.



Az állami terror veszélyei



A januárban megjelent EU-jelentés szerint két eltérő vélemény létezik arról, hogy
a hatalom meddig mehet el a legmodernebb technika alkalmazásában. Az egyik álláspont
szerint a rendőri technológia fejlődése mindenképp ajánlatos, hiszen ezáltal
nagyobb hatékonyság érhető el, jóval kevesebb ráfordítással. E tábor szerint a
belbiztonsági szerveknek a létező legmodernebb eszközöket kell rendelkezésre bocsátani,
hogy azok hatékonyan küzdhessenek a bűnözés, a belső viszály és a terrorizmus
ellen. A rendőrség mindenre kiterjedő adatgyűjtési kapacitással rendelkezik, de hát,
mondják, féljen az, akinek van félnivalója! A legfejlettebb rendőri technológia –
ebben a magyarázatban – felbecsülhetetlen érték? segítséget nyújt a nyugati
demokráciák által féltve őrzött és elidegeníthetetlen szabadságjogok szavatolásában.


A másik tábor ellentétes oldalról közelíti meg a rendőri csúcstechnológia kérdését.
Érvelésük szerint a rendőri ellenőrzési technológia vívmányai (a rendkívül
fejlett megfigyelési módszerek, tömeg-kontrolláló eszközök) komoly kísértést
jelenthetnek egy amúgy is politikai és társadalmi problémákkal küszködő államnak.
Ha egy kecskére bízzák a káposztát, pontosan azon a ponton fog elkezdődni az elnyomás,
a csúcstechnológiával való visszaélés, ahol hatalom nem képes érvényesíteni
akaratát. Ebben az esetben pedig egy törvénytelen hatalom egyre nagyobb erőt mozgathat
meg annak érdekében, hogy a politikai helyzet a befolyása alatt maradjon. Egy esetleges
válság során a politikai vezetés mind inkább kiiktathatja a demokratikus fékeket, így
a modern technológia hatalomerősítő szerepet kap, amely eljuthat egészen odáig, hogy
a terror lesz az egyetlen állam által használt érdekérvényesítő eszköz.



Megfigyelés és információszerzés



Az utóbbi években mind szembetűnőbb a fejlett nyugati országokban a rendőri erők
folyamatos militarizálódása. Ez a folyamat rendszerint a válsághelyzetekben bevethető
különleges rendőri alakulatok létrehozásával kezdődik. Ilyen funkciót tölt be például
a Special Patrol Group nev? alakulat Nagy-Britanniában, vagy a szövetségi rendőrség
paramilitáris osztagai az USA területén. Emellett egyre nagyobb százalékban képzik
ki ezen országok közrendőreit is harcászati akciók végrehajtására.

Az úgynevezett megfigyelés-technikához kapcsolódó találmányok a politikai ellenőrzésben
végbemenő forradalom egyik leggyorsabban fejlődő területe, olyannyira, hogy ez már
új problémát is vetett fel: hogyan lehet kezelni az utóbbi időkben megjelent,
hihetetlen nagyságú információözönt. A megfigyelés-technika fogalma rengeteg új
találmányt magában foglal, de valamennyire jellemző, hogy az eszközök a miniatürizálódás
felé haladnak, és a digitális technológia, a megnőtt automatizmus következtében
egyre tökéletesebb felbontó és analizálóképességgel rendelkeznek.

A fejlődés a megfigyelések célpontjaival kapcsolatban is változást jelent. Egyre
gyakoribb, hogy az elkövetett bűntettek kivizsgálása helyett, a bűnüldöző szervek
eleve megpróbálnak nyomon követni egyes gyanúsnak tekintett társadalmi osztályokat
illetve népcsoportokat, még mielőtt bármi illegális dolog történne. Ennek a katonai
modellen alapuló hírszerzésnek a lényege, hogy nagymennyiségű, de kevéssé informatív
adatot gyűjtenek össze. Ebből az adathalmazból aztán egy Memex nevű, új analizálórendszer
segítségével gyorsan összeállítható egy átfogó kép gyakorlatilag bárkiről. A
rendszer elektronikus úton feltérképezi a célszemély készpénzátutalásait, személyi
adatait, tulajdonában levő autóknak és más értéktárgyaknak a teljes listáját. Ez
az eszköz fontos szerepet tölt be bűnözők felkutatásában, azonban fennáll annak
veszélye, hogy a vizsgálandó célpontok sora viszonylag könnyen átalakítható,
amennyiben a politikai környezet megváltozik.

Az automatikus ujjlenyomat leolvasók szinte nem is számítanak újdonságnak, hiszen több
európai vállalat már gyártja azokat. Az emberi személyiségjegyek felismerésére képes
szerkezeteknek több fajtája is létezik. Egyes gépek egy illető anatómiai
jellegzetességeit (géneket, szagot, arcot), míg mások a személyes stílust (aláírás)
képesek egyedülállóan azonosítani. A rendőri megfigyelés-technika egyik eszköze
lett a vietnámi háború alatt kifejlesztett éjjel-látó szemüveg is, azon belül is a
hőérzékelésen alapuló kamera, amelyen keresztül az ember láthatóvá válik akár
teljes sötétségben is a testhőmérséklet alapján.

A technikai forradalom a lehallgatás módszereit is jelentősen megkönnyítette. Ma már
azok az ügynökök, akiknek sikerül bejutniuk a lehallgatandó helyiségbe, a bevethető
lehetőségek sokaságából válogathatnak. Ezek a lehallgató készülékek tökéletesen
illenek telefonkagylókhoz, vagy éppen úgy néznek ki, mint egy előrecsomagolt
cigarettadoboz, megint másfélék megtévesztésig hasonlítanak egy villanykörtére,
illetve rádióba szerelhetők.

A szakértők azonban azt állítják, hogy a második generációs álcázott
audio-poloskáké a jövő, amelyeket távolról lehet irányítani. Ilyennek számít a
francia Lorraine Electronics által gyártott DIAL (Direct Intelligent Access Listening
– Közvetlen Elérés? Intelligens Lehallgató) nev? készülék, amely egyszerre több
szobát is képes lehallgatni, miközben kezelője a világ bármely pontjáról irányíthatja
azt úgy, hogy nem is követ el illegális behatolást a helyiségbe. Mindössze csak
annyit kell tennie, hogy négy elrejtett mikrofont rácsatlakoztatnak az előfizető vonalára,
amelyeket távolról indíthatnak el egy kódolt telefonhívás segíségével. Az
idegrendszer mintájára telepített hálózati poloskák még egy lépéssel tovább
mennek. A valódi csótány viselkedése alapján kifejlesztett kis készülékek
villanyoltás után előmásznak a rejtekhelyükről, és megtalálják a legideálisabb
pozíciót a hallgatózásra.

A japánok ennél is tovább merészkedtek. Ők mikrochipeket és elektródákat ültetnek
élő csótányokba. Ezeket a rovarokat aztán tetszés szerint fel lehet szerelni
minikamerákkal vagy érzékelőkkel. Az űrfilmeket idéző parabolikus mikrofonok a célpont
helyétől számított akár ezer méteres távolságból is képesek lehallgatni beszélgetést.
Ennek egy német gyártmányú lézerváltozata pedig ugyanezt megteszi egészen a
horizontig, akár zárt ablak mögül is.

A lehallgató készülékek mellett megjelentek a különféle detektorok is. Az amerikai
US Millitech Corp. például kifejlesztetett egy olyan átvilágító készüléket, amely
mintegy három és fél méteres körzetben láthatóvá tesz elrejtett tárgyakat.

A nyomkövetés eszközei szintén nagy fejlődésen estek át az elmúlt években. Mind
szélesebb körben alkalmazzák a műholdas helymeghatározást. Az eredetileg katonai céllal
gyártott globális pozíció-meghatározó rendszer, amelyet elsősorban magasrangú
hivatalos személyiségek védelmére használnak, felszerelhető járművekre is, és
most már kereskedelmi forgalomban is megvásárolható.



A Tienanmen-tér példája



"A megfigyelés-technika fogalma magában foglalja olyan rendszerek és eszközök
alkalmazását, amelyek ellenőrzik és nyomonkövetik a kiválasztott személyeket és a
tulajdonukban álló értéktárgyakat, illetve kiértékelik a felhalmozott információkat.
Ennek a technikának jórésze a másként gondolkodók, emberi jogi aktivisták, újságírók,
a kisebbségek, a szakszervezetek és a diákság vezetői ellen irányul. Az egyre
kifinomultabb eszközök segítségével a kormánynak sikerült behatolnia a magánszférába,
és az új találmányoknak köszönhetően a kormány elérte, hogy amit valaki titokban
sugdos, az hozzáférhető legyen mások számára is" – mondta az amerikai legfelsőbb
bíróság egyik tagja 1928-ban.

Akkor még nem is sejthette, milyen mérték? változás előtt állt a hírszerzés,
amely az Egyesült Államokban kezdetben még csak kizárólag nemzetvédelmi célokat
szolgált, a hidegháború során azonban átterjedt a végrehajtó hatalomra és privát
szektorra is. A technikai fejlődés rohamos ütemével azonban nem tartottak lépést az
azokat szabályozó törvények. 1960-ig a legtöbb megfigyelés alacsony színvonalon történt
és meglehetősen drága volt. Egyetlen gyanúsított folyamatos követéséhez hat személy
is szükséges volt, akik kettes csoportokban, háromórás váltásban dolgoztak. Ezután
minden megszerzett információt le kellett gépelni, majd elküldeni, így a gyors elemzések
követelménye nem tudott megvalósulni. Ekkor még az elektronikus megfigyelés is igen
munkaigényes tevékenység volt. Egyedül Kelet-Németország félmillió titkos informátort
alkalmazott, akik közül 10 ezer embernek nem volt más dolga, mint meghallgatni és leírni
a telefonon érkezett jelentéseket.

David Banisar, a Privacy International elnevezés? angol szervezet egyik tagja szerint
most a szemünk előtt valósul meg a szabad országokban az, amiről a kelet-német
kommunisták csak álmodozhattak. A megfigyelés legújabb módszereit persze teljesen
polgári célokra is fel lehet használni. Ilyen például a gépjárm?-felismerő
rendszer, amely lefényképezi és azonosítja a gépkocsik rendszámtábláit, majd képes
nyomon követni azokat bárhol a városban egy számítógépes helymeghatározó rendszer
segítségével. Ez a fényképezőgép néhány másodperc leforgása alatt képes egy tüntető
tömegben résztvevő összes személyt egyenként lefényképezni.

Ehhez hasonló rendszert használtak egyébként Pekingben az 1989-es Tienanmen-téri diákmegmozdulás
során is. A kínai forradalom véres leverése után a hatalom több ezer emberből próbálta
kínzással és vallatással kicsikarni a felbujtók neveit. A kínai hatóságok a téren
elhelyezett amerikai Scoot rendszer? megfigyelő-rendszer és fényképezőgépek segítségével
pontosan rögzítették a tüntetésben résztvevőket, akiknek nagy részét – miután
a televízió többször bemutatta a rendőrség által keresett személyek fényképeit,
megfelelő jutalmat ígérve a nyomravezetőknek – teljes pontossággal azonosítani
tudták.

A városi ellenőrzés a következő generációban válhat majd teljessé, amikor a megbízható,
a teljes arc felismerésére képes gépek széles körben is elterjednek. Ezek valószínűleg
állomáshelyeken, forgósorompóknál, vámvizsgálatnál és biztonsági kapuknál kerülnek
majd először bevetésre. Az EU-jelentés állítása szerint a huszonegyedik század első
felére az ilyen arcfelismerő szerkezetek a zárt rendszer? televíziós hálózatok
természetes kiegészítőjévé fognak válni.



Lehallgatás műholdról



A kommunikációs szupersztrádán tolongó milliók számára talán elgondolkodtató
lehet, hogy a modern távközlési eszközök gyakorlatilag teljesen átláthatóak a
fejlettebb lehallgató rendszerek előtt. Nem közismert az a tény, hogy a nemzetközi
digitális telefonrendszerekbe eleve bele van építve a "leakasztás" lehetősége,
azaz elvileg lehetséges a telefonvonal ,,áthallgatása" anélkül, hogy ebből a
telefonáló bármit is észlelne. Ugyanez a digitális rendszer szükségessé teszi
minden beérkező mobilhívás pontos megállapítását is. Ez azt jelenti, hogy bárki,
aki egy adott országban mobiltelefont használ, gyakorlatilag egy olyan nyomozható ponttá
válik, amely információt biztosít a telefon használójának tartózkodási helyéről,
a beszélgetés idejéről, és mindezeket az adatokat két évre visszamenőleg tárolja
egy számítógépben. A jelenlegi rendszer azt is lehetővé teszi, hogy Európán belül
bármelyik e-mailbe, telefonba illetve faxba szúrópróbaszerűen belenézzen illetve
-hallgasson az USA Nemzetbiztonsági Hivatala is.

Működik továbbá egy ECHELON elnevezés? globális megfigyelő rendszer, amely az
Intelsat műholdakat figyeli. Ezek az űrszondák közvetítik jelenleg a műholdas
telefonhívások, az internet, e-mail, fax és telex forgalmazás jelentős részét. Az
ECHELON egyvalamiben eltér a hidegháború alatt kifejlesztett többi elektronikus kémrendszerektől:
elsősorban nem-katonai célpontok figyelésére hozták létre. A rendszer válogatás nélkül
hallgat le nagy mennyiség? kommunikációt, majd ezekből szűri ki az értékes információt
olyan segédeszközök használatával, mint a Memex, amely kulcsszavak alapján szűri ki
a lényeget. Egy 1948-as egyezmény keretének értelmében öt nemzet osztozik az így
szerzett információn: az Egyesült Államok, mint első számú jogosult, majd
Nagy-Britannia, Kanada, Új-Zéland és Ausztrália, mint az USA-nak alárendelt
partnerek. Mindegyik partnerállam ellátja a többit egy a kulcsszavakból, kifejezésekből,
személyek és helyszínek neveiből összeállított "szótárral", és az azokról
nyert értesüléseket továbbítják egymásnak.

A Statewatch cím? angol kiadvány februári száma szerint az EU már titokban
megegyezett egy nemzetközi lehallgatórendszer felállításában. Ez a rendszer bizottságok
titkos szervezetén keresztül jöhet létre a Mastrichti Egyezmény "harmadik pillérének"
értelmében a törvény és rend jelszava alatt. A tervezet főbb pontjait egyébként már
felvázolták egy memorandumban, amelyet 1995-ben az EU-államok hivatalosan is aláírtak.
A Statewatch szerint az EU-ban a kommunikációs szolgáltató vállalatoknak kötelező
lesz a lehallgató rendszert bevezetni, illetve megfigyelés alá helyezni bárkit, vagy bármilyen
csoportot, amennyiben erre a hatóságok felszólítják őket.

Ezeket a terveket még egyetlen európai ország sem vetette alaposabb vizsgálat alá –
szól az EU-jelentés –, és a felvetett problémák eddig még nem kerültek beterjesztésre
az Európa Parlament Emberi Jogi Bizottsága elé sem, annak ellenére, hogy a kérdés
fontos szabadságjogokat is érint. A tanulmány végül megállapítja, hogy "az
ECHELON rendszer összekötő kapocsként funkcionálhat, amelynek potenciális fejlesztése
és a \'lehallgatható\' kommunikációs eszközökre való egységes átállás –
amennyiben ezt mind az EU, mind az USA támogatja – olyan globális fenyegetést jelent,
amely fölött megszűnnek a jogi és demokratikus fékrendszerek."

Olvasson tovább: