Kereső toggle

Megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások

Az unió várószobájában

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

HETEK-ÖSSZEÁLLÍTÁS

Alig kezdődtek meg a tárgyalások az Európai
Unióval és a csatlakozási folyamat első körében érintett
hat állammal, máris vita tört ki az uniós tagországok
között arról, hogy ki fizesse a bővítés számláját. A
meghívott tíz közép-kelet-európai állam és Ciprus két
kategóriában várja a belépés pillanatát, amelyre
legkorábban 2002 táján kerülhet sor.



A házigazda Robin Cook (jobbra) köszönti az
EU-bővítési tárgyalásokra érkezett külügyminisztereket,
köztük Kovács Lászlót (balra), a magyar küldöttség
vezetőjét
Fotó: MTI

Az ünnepélyes fotóalkalmak és udvarias
méltatások napjai után megkezdődtek a részletes
tárgyalások Magyarországgal, Ciprussal, Csehországgal,
Észtországgal, Lengyelországgal és Szlovéniával. A 15
tagállamot tömörítő közösség miniszteri tanácsának
Londonban ülésező képviselői eddig csupán egy dologban
értettek egyet: az "Agenda 2000" dokumentumban lefektetett
javaslatok, amelyek az ezredfordulóig rögzítik az új
támogatási formákat, működésképtelenek – állítja a
Daily Telegraph cím? brit napilap. Az EU-miniszterek utaltak
rá: a bővítés sikeréhez arra is szükség van, hogy az unió
rendbe tegye saját háza táját, lebonyolítsa az intézményes
reformokat. Brüsszeli vélemények szerint a jelenlegihez
képest "egészen más EU és más tagjelöltek" egyesülnek
majd.

Az unió belső vitái ellenére Magyarország bízik abban, hogy
2002-re teljes jogú tagjává válhat a közösségnek. Kovács
László külügyminiszter brüsszeli beszédében szorgalmazta:
az unió folytassa a fejlettség szerinti különbségtételt a
tagjelöltek között. Horváth Gábor külügyi szóvivő
szerint "teljes az összhang és az egyensúly az unió és
Magyarország között".

A csatlakozási tárgyalássorozatot Robin Cook brit
külügyminiszter nyitotta meg, aki az Európai Unió soros
elnökeként hangsúlyozta: "Az Európai Unió nem egy
csoporttal, hanem minden jelölt országgal külön-külön kezdi
meg a csatlakozási tárgyalásokat. Ezek gyorsasága ezért
elsősorban attól függ, hogy az illető ország milyen hamar
lesz képes megvalósítani a szükséges reformokat és a
korszerűsítést."



Giorgio Napolitano olasz és Karl Schlögel osztrák
belügyminiszter megnyitja a Brenner-hágón a schengeni
normáknak megfelelő új határátkelőt. Az EU polgárok
számára megszűnt az ellenőrzés
Fotó:MTI

A bővítési folyamat most következő
szakaszában kerül sor a mintegy 90 ezer oldalas uniós
jogszabályrendszer kétoldalú áttekintésére. Ennek során
dől el, hogy az adott ország hol tart a jogharmonizációban, s
ezután kerülhet sor az érdemi csatlakozási tárgyalásokra,
valamint az esetleges átmeneti könnyítésekről szóló
megállapodásokra is. Az eddigi felmérések szerint
Magyarországnak a mezőgazdaság, az infrastruktúra és a
környezetvédelem területén van a legnagyobb elmaradása. Az
olasz Giorgio Bonacci lesz annak az uniós bizottsági csoportnak
a vezetője, amely Magyarországgal folytatja a tárgyalások
első szakaszát.

A német Frankfurter Allgemeine Zeitung a csatlakozási
tárgyalások kapcsán kiemelte, hogy a jelenlegi EU-tagállamok
nem sietnek helyet csinálni az új tagoknak, és kormányaik nem
beszélnek világosan a bővítéssel járó pénzügyi
következményekről.

Az EU még soha nem állt ilyen nagy változás előtt, és még
soha nem volt ilyen rosszul felkészülve – írja a
General-Anzeiger cím? bonni lap. Az EU-államok passzivitása
azért is meglepő, mert a közösség az új tagok csatlakozása
nélkül is lényeges változtatásokra szorul – teszi hozzá a
német lap.

A csatlakozási folyamat legérzékenyebb pontja a ciprusi
válság. Ismail Cem török külügyminiszter szerint
háborúhoz vezethet Cipruson, ha az EU továbbra is az egész
sziget képviselőjének tekinti a görögök kormányát, és
tárgyal vele a csatlakozásról.

Brit lapvélemények szerint a szigetország görög
közösségével elkezdett tárgyalások konzerválják a sziget
megosztottságát, s ennek veszélyes következményei lehetnek a
Földközi-tenger keleti medencéjének stabilitására.

(Interjú: Interjú Horváth
Gábor külügyi szóvivővel
)

Olvasson tovább: