Kereső toggle

Tanóra az Instagramon

Új eszközökkel érnék el a Z generációt

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Hogyan lehet a holokausztot – egy 75 évvel ezelőtti, fekete-fehér filmeken és könyvek lapjain dokumentált történetet – közel hozni a digitális bennszülöttek számára? Miként lehet átlépni a közösségi médiaplatformok rohamos tempója által létrehozott ingerküszöböt, és tanulságokat átadni számukra? Erre adott zseniális választ az Eva Stories.

 

Az elmúlt hetekben futótűzként terjedt a hazai és nemzetközi sajtóban a magyar zsidó kislány, Heyman Éva története, akit 13 évesen, Josef Mengele náci SS-tiszt tuszkolt fel az auschwitzi gázkamrákba rohanó utolsó teherautók egyikére. Éva 1944-ben, a 13. születésnapja után kezdett naplót írni, amit egészen deportálásáig vezetett.

A tragikusan fiatalon meggyilkolt lány féltve őrzött füzete ugyan megjelent már angol, héber és magyar nyelven, ám itthon mindössze párszáz példányban kelt el (Heyman Éva elfeledett naplója. Hetek, 2012. augusztus 3.). Most mégis jó úton halad afelé, hogy Anne Frank és a Schindler listája filmből ismert piros kabátos kislány után egy új nemzedék számára ő testesítse meg a holokauszt áldozatait.

Selfie-videón a náci jogfosztás

 

Az Eva Stories (Éva történetei) közel 4,5 milliós nézettségnél járó nyitóvideójának kérdése: mi lett volna, ha a holokausztot átélő lánynak van Instagramja? Az alkotók ötlete az volt, hogy Éva analóg világbeli naplóját kicserélik a mai tizenévesek virtuális „naplójára”, az Instagram Storyra, így kísérhetjük végig Évát a meghitt családi pillanatoktól a vidám lányos bohóckodásokon át a parkban tett felhőtlen sétákig. Majd a kis riporter komorabb képeket „posztol”: látjuk, ahogy bevonulnak a német csapatok a városba és ahogy a családot megfosztják a katonák a vagyonától.

A hatás nem marad el, a néző ösztönösen azonosul a kislánnyal, majd a videók utáni pár másodpercnyi digitális csöndben megfogadja: soha többé.

A projekt széles körű elismerésben részesült, a Washing-ton Posttól kezdve Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökig kiemelkedő személyek és orgánumok dicsérték. Ittay Flescher, a

Times of Israel blog szerzője megdöbbentőnek nevezte az élményt. „A jeruzsálemi tömegközlekedésen utazva vagy az irodámban ülve vagy otthon az ágyamban néztem a storykat. Felkavaró élmény volt, soha nem gondoltam volna, hogy bármelyik fenti helyszínen holokauszt-filmeket fogok nézni. Mindezt a telefonomon, headsettel olyan közel hozta Éva hangját és az őt kínzó nácikét is, ahogyan egy mozi széles vászna sosem tudta volna. (…) Ahogy minden újabb videóban jobban meg akarják fosztani emberi mivoltától, úgy válik Éva egyre emberibbé és közelibbé. Rendkívül erőteljes.”

Elérni a digitális bennszülötteket

 

A pozitív fogadtatás mellett számos kritika is érte az alkotókat, többek közt arra hivatkozva, hogy ez a könnyed tartalmak megosztására szolgáló forma nem alkalmas a 6 millió zsidó, köztük másfél millió gyermek szisztematikus legyilkolásával járó vészkorszak borzalmainak bemutatására. Az Eva Stories-t megálmodó és kivitelező Kochavi testvérek (akik maguk is holokauszttúlélők gyermekei) azonban arra hivatkoztak közleményükben, hogy

„a digitális korban, amikor nagyon rövid ideig lehet fenntartani a figyelmet, miközben az izgalom ingerküszöbe rendkívül magas, a túlélők száma pedig egyre csökken, szükségszerű új formákat találni a tanúságra és emlékezésre. Az a célunk, hogy a közösségi média felhasználásával új műfajt teremtsünk az emlékezésnek abban a reményben, hogy ezzel is közelebb hozzuk Éva életét és lelkének mélyét a nézőkhöz”.

A formabontó ötlet és indoklása rávilágít arra a kihívásra, amit a felnövőben levő nemzedék szokásai jelentenek az idősebb korosztálynak. A Z generáció (1995–2009 között születettek) belépett a fogyasztói piacra, és alapjaiban rajzolja át világunkat a marketingtől az oktatásig.

„A fiatalabb korosztályok mindig is nyitottabbak voltak a képi ingerekre, gondoljunk csak a tiniszobák falán állandó kellékként szereplő poszterekre vagy ifjúsági magazinokra, kitűzőkre, divatra. A Z generáció azonban az első olyan korosztály, aki nem emlékszik arra, milyen volt az élet internet nélkül” – nyilatkozta lapunknak Bereczki Enikő ifjúsági- és generációs szakértő. „Az internetfogyasztásukra jellemző, hogy a kortárs csoporttal való kapcsolatot keresik,

a gyorsaságra és erős vizuális tartalmakra épülő közösségi médiacsatornákat kedvelik (például Snapchat, Instagram), az idősebb korosztály által használt csatornákat, mint a Facebookot, kevésbé.” 

Z generációs marketing

Egy 2017-es hazai online kutatásból kiderült, hogy a 18 év alatti korosztály 92 százaléka rendelkezik Instagram-profillal, tízből heten pedig naponta többször, akár óránként is ránéznek a képmegosztó alkalmazásra. Ez a szakértő szerint nem is csoda, hiszen az önkifejezésre való igény általában fiatal korban a legerősebb. Az önkifejezésre pedig soha nem volt akkora tér, mint korunkban – véli Trunk Tamás Dablty, nem véletlenül: a 15 éves magyar youtuber videói már több mint kétmillió megtekintésnél járnak.

A nemzedékekre jellemző közösségi média használaton belüli közösségre jó példa az  Instagram Story (Történetek). Ezt a funkciót a 18 év alattiak több mint 40 százaléka legalább hetente, másik 40 százalékuk pedig legalább havonta egyszer használja. A náluk idősebb Instagram-felhasználók 40 százaléka egyáltalán nem használja a Story funkciót.

A digitális bennszülöttek nemzedéke mindenekelőtt az interneten tájékozódik és éli közösségi életének nagy részét, így a klasszikus hirdetési felületekkel (újság, televízió) nem lehet eredményesen megszólítani őket. Külön ágazattá válik a youth marketing, vagyis a Z generáció elérését célzó kampánystratégiák. Ebben egyre nagyobb teret kap az úgynevezett influencer-marketing, vagyis amikor ismert véleményvezérek

a saját közösségi csatornájukon (blog, vlog, Facebook, Instagram, YouTube stb.) keresztül személyesen ajánlják az adott terméket, szolgáltatást. Így a marketingkampány sokkal inkább az influencer személye köré épül, mintsem a piac egészére irányul.

A generációs szakember szerint „a Z generáció középiskolás kategóriába tartozó csoportjainak megszólítását nehezíti, hogy zártak és többnyire gyorsan változó rendszerek, azaz nehéz üzeneteket eljuttatni hozzájuk, ezért is azoknak a cégeknek, projektvezetőknek vagy szakembereknek, akik őket szeretnék megszólítani, folyamatosan lépést kell(ene) tartaniuk a fejlődéssel és a trendekkel, hogy lássák, miként érhetők el a leghatékonyabban. Fontos, hogy odamenjünk és ott legyünk jelen, ahol ők vannak”.

Ádáz harc a figyelemért

A hihetetlen mértékű információdömpingben óriási harc folyik a figyelemért. Nicholas Carr amerikai író nagysikerű könyvében figyelmeztet: nemcsak a kommunikációs képességeinket és olvasási szokásainkat, hanem az agyunk szerkezetét is megváltoztatják az új digitális szokások (Hogyan formálja át az internet az agyunkat? Hetek, 2015. március 20.). A Z generáció tagjai már nem lineárisan olvasnak, hanem az írott szöveget is vizuális tartalomként fogadják be („lefényképezik”), s abból csupán a lényeget, a számukra legfontosabbnak tűnő információt ragadják meg.

Az Eva Stories sikeréről kérdezve Bereczki Enikő elmondta, hogy „a figyelemért folytatott ádáz hajszában a »Storyknak« privilegizált szerep jut. Egy meghatározott időn belül eltűnő tartalomra ugyanis az emberek jobban odafigyelnek, mint az állandó kontentekre. Az Eva Stories egy divatos eszközt a »digital storytellinget« (digitális történetmesélés) használja, amely egy innovatív, tanulástámogató módszer. Az egyénre, az egyéni történetekre fordítja a figyelmet fényképek, hanganyagok, videók segítségével”. Ezt a fajta igényt ismeri fel egyre több múzeum és oktatási központ, akik ismeretterjesztő applikációkkal igyekeznek közel hozni a Gutenberg-galaxis értékeit a „szupermost“ generációjához, például világhírű műalkotások esetében a kép vagy a művész történetének elmesélésével.

A nonstop áramló, a figyelmünkre folyamatosan igényt tartó, kezelhetetlen mennyiségű képi információ számos veszélyt rejt, amelyre a szakemberek rendre figyelmeztetnek. Ugyanakkor az Eva Stories nagyszerű példája annak, hogy az idősebb generáció nemcsak szörnyülködve nézheti a „mai fiatalok“ szokásait, hanem azokat megértve, felismerheti azokat a csatornákat, amelyeken keresztül az igazán fontos és értékálló dolgokat átadhatja a jövő nemzedékének.

 

Olvasson tovább: