Kereső toggle

Mozgás receptre

Hangulat- és memóriajavító edzések

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Azt eddig is tudtuk, hogy a testmozgás jobb egészséget és hosszabb életet eredményezhet. Egy új tanulmány szerint azonban az ülő életmód nagyobb egészségi kockázattal jár, mint a dohányzás, a diabétesz és a szívbetegségek.

A tanulmány egyik szerzője, Dr. Wael Jaber, a Cleveland Clinic kardiológusa szerint a tanulmány eredményei nagyon meglepőek. „Még nem láttunk ennyire nyilvánvaló és objektív összefüggéseket, mint a mostani kutatásban. Az edzetlenség, a fittség hiánya rosszabb prognózist jelent az elhalálozás szempontjából, mintha valakinek magas vérnyomása, diabétesze van, vagy ha dohányzik.” A kutató szerint ezt az állapotot is úgy kellene kezelni, mint egy gyógyszeres kezelést igénylő betegséget, csak éppenséggel itt a felírandó gyógyír maga a mozgás lehetne.

A tudósok 122 007 pácienst figyeltek meg 1991. január 1. és 2014. december 31. között a Cleveland Clinic szervezésében. A résztvevők mintegy 12 százalékát tették ki azok, akik alig mozogtak valamit az életmódjuk során. A tanulmány eredményeit idén október közepén tették közzé.

A legolcsóbb gyógymód

Dr. Jordan Metzl, a The Exercise Cure (A mozgáskúra) című könyv szerzője szerint a „szív- és érrendszeri betegségek és a diabétesz a legdrágább betegségek az Egyesült Államokban. Több mint 200 millárd dollárt költünk évente ezeknek a betegségeknek és a szövődményeiknek kezelésére. Ahelyett, hogy hatalmas összegeket költünk betegségek kezelésére, arra kéne ösztönöznünk a pácienseket és a közösségeket, hogy legyenek aktívak és naponta mozogjanak”.

Dr. Jaber szerint a kutatás egyik nagy felfedezése, hogy a fittség hosszabb életet eredményez, az aerobikmozgás előnyei pedig szinte korlátlanok. „Nincs olyan mozgásszint vagy fitt állapot, ami növelné a kockázatokat.” Így azok sincsenek nagyobb kockázatnak kitéve, akik úgynevezett ultrafittek, vagy látszólag esetleg túl sokat mozognak. „A legfittebb egyének teljesítettek legjobban. Ha az orvos jóváhagyását adja, a pácienseknek nem kell aggódniuk a mozgás intenzitása miatt” – tette hozzá Dr. Metzl.

A mozgás előnyeit minden korosztályban és mindkét nemnél megfigyelték. „De talán egy kicsit nyilvánvalóbb a nőknél. Ugyanakkor akár a negyvenes, akár a nyolcvanas éveiben jár valaki, ugyanúgy profitál a mozgásból” – tette hozzá Dr. Jaber. A kockázatok azonban akkor mutatkoztak meg leginkább, amikor azokra terelődött a figyelem, akik nem nagyon mozogtak. „Azt tudtuk, hogy az ülő életmód vagy fittség hiánya kockázatokkal jár. Azonban meglepett, amikor azt tapasztaltuk, hogy ezek a kockázatok túlszárnyalják a dohányzás, a diabétesz vagy egy végstádiumú betegség kockázatát is. Azoknál, akik a futópados teszten nem teljesítenek jól, csaknem dupla akkora a kockázat, mint például a dialízises vesebetegeknél.”

A kutatás annyiban volt egyedülálló, hogy itt nem a páciensek adták meg magukról az adataikat, hanem a kutatók tesztelték őket és a teljesítményüket. Az elhalálozás kockázata az ülő életmódot folytatóknál 500 százalékkal nagyobb volt, mint a legjobban teljesítő aktív résztvevőknél. Azoknál, akik egyáltalán nem mozogtak, 390 százalékkal nagyobb volt a kockázat, mint azoknál, akik rendszeresen sportolnak valamit. Dr. Jaber szerint minden életkorban profitálni lehet a fizikai fittségből.

Mozgással a demencia és a depresszió ellen

Az orvosok szerint azonban nemcsak az nyilvánvaló, hogy az ülő életmód például nagyobb eséllyel vezet szívbetegséghez, hanem az is, hogy ez a folyamat módosítható, sőt vissza is fordítható. 

Minden életkorban profitálni lehet a fizikai fittségből.

Ugyanakkor a Psychology Today című folyóirat szerint számos tanulmány arra is rávilágít, hogy a fizikai aktivitás hiánya növeli a depresszió és a demencia, a kognitív hanyatlás kockázatát is. Az aerobik és az erősítő edzés egyaránt hatásos depresszió ellen. Egy 156 résztvevős, 16 héten át folytatott kutatás során megfigyelték, hogy a heti háromszor aerobikgyakorlatokat végzők hangulata, önértékelése és pozitív gondolkodása ugyanúgy javult, mint az antidepresszánst szedő kontrollcsoporté.

Különösen jó eredményt produkálhat a futás vagy a gyors séta, ezek hatása mérsékelt depresszió esetén szintén csaknem megegyezik az antidepresszánst szedőknél tapasztaltakkal. Fokozza a hatást és a jó hangulatot, ha a mozgást erősen megvilágított termekben végzik.

A rutinszerű fizikai aktivitás csökkenti a demencia esélyét is. A folyóirat szerint egy kutatásban mintegy 2000, 71 és 93 év közötti férfi életét kísérték figyelemmel 1991-től kezdődően. Azoknál, akik egynegyed mérföldnél kevesebbet sétáltak naponta, csaknem dupla akkora volt a valószínűsége annak, hogy a demencia valamelyik típusa megjelenik náluk, mint azoknál, akik legalább napi két mérföldet sétáltak naponta.

A Nurses’ Health Study felmérésében pedig 70 és 81 év közötti, rendszeresen mozgó nőket figyeltek meg több mint 10 éven át. A nagyobb fizikai aktivitást mutató egyéneknél jelentősen kisebb volt a valószínűsége annak, hogy demenciával diagnosztizálják őket. A bíztató eredmények ellenére ugyanakkor egy kisebb, randomizált kutatás arra jutott, hogy a mérsékelt demenciával élőknél a napi mozgás nem javította a kognitív funkciókat, vagyis, ha a betegséget már észlelték, a mozgás nem feltétlenül lassítja le a szellemi hanyatlást.

A napi 20-30 perces mozgás jelentősen csökkenti a szorongásos tüneteket is. Egy 10 héten át folytatott tanulmány kereteiben pánikbetegséggel küzdőknél figyelték meg, hogy a rendszeres séta vagy kocogás csökkentette a pánikrohamok súlyosságát és gyakoriságát. A rendszeres testmozgás szintén hasznosnak bizonyult exalkoholisták körében is. A mozgás jótékony hatásai közé sorolható – nem utolsósorban – még az is, hogy javítja az alvás minőségét, és ezáltal az átfogó közérzetet is.

Olvasson tovább: