Kereső toggle

A változatos joghurt

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Bár a fogyasztók jelentős része az egészséges táplálkozás jegyében vásárol joghurtot, az igazsághoz hozzátartozik, hogy a „nagyüzemi joghurtok” sok cukrot és adalékanyagot tartalmaznak. A legtáplálóbb és egyben legfinomabb a teljes biotejből készülő, cukrozatlan változat.

Ha valóban egészségesen szeretnénk étkezni, érdemes kipróbálni a legtisztább változatot, amelyet aztán saját ízlésünk szerint kicsit „felturbósíthatunk”: a gyümölcsös réteg pótlására tehetünk bele saját házi lekvárt vagy dzsemet, gyümölcsszószt, cukor helyett pedig használhatjuk a kedvenc édesítőszerünket. Ez nemcsak fogyókúrázóknak javasolt, hanem például diabéteszben szenvedők számára is kedvezőbb hatású lesz.

Ideális esetben tehát a joghurt valóban egészséges, gazdag fehérjében, tartalmaz probiotikumokat, B-vitamint is. Azonban a legtöbb bolti joghurt inkább desszertre emlékeztet, semmint egészséges táplálékra. Ha már nagyon hozzászoktunk a feldolgozott élelmiszerekhez, és persze azok cukortartalmához, természetesen némi időt vehet igénybe, amíg megszokjuk vagy megszeretjük a természetesebb változatokat, de megéri vállalni ezt az „áldozatot”.

Mindazonáltal jó tudni, hogy a joghurt nemcsak édes formában hasznosítható. Cheryl Sternman Rule, díjnyertes gasztroíró és szakácskönyvszerző például így fogalmazott a The Washington Post hasábjain 2015-ben:

„…mi, amerikaiak végre tudatára ébredünk annak, amit a világ többi része már évezredek óta tud: a joghurtnak nem kell édesnek lennie ahhoz, hogy finom legyen. Lehet sós vagy fűszeres, fokhagymás vagy egyszerűen csak savanykás, mint maga az erjesztett tej. Vagyis másként fogalmazva: lehet egyszerűen csak joghurt íze is.”

A szerző néhány ínycsiklandó tippet is ad az elkészítéshez: „Ha a joghurtba fokhagymát teszek, aligha számítok renegátnak. Végtére is a két ételt gyakran párosítják, például a görög tzatzikiben vagy a török ali nazik kebabban, de kínálják grillezett padlizsánhoz vagy báránysülthöz is. És természetesen nem a fokhagyma az egyetlen, ami felturbózza a joghurtot. Libanonban a gondosan leszűrt, enyhén sózott változatot, a labnét zaatar fűszerrel szórják meg, és olívaolajat locsolnak rá – cukor még csak a láthatáron sincs. Dél-Ázsiában a pirított római kömény gyakori hozzávaló a régió híres raitában vagy a hűsítő lassiban.”

A joghurt a dél-európai, mediterrán országokban is kedvelt étel, de Izraelben is előszeretettel fogyasztják. „Az izraeli hotelek gazdagon megrakott büféasztalai méltán híresek – és mindig díszeleg rajtuk egy nagy tál sima joghurt, néha folyékonyabb formában, néha pedig a leszűrt labné változatban” – írja Sternman Rule. Számára például frissítő citromos vinaigrette-tel meglocsolt joghurtot kínáltak friss gyümölcsökkel, ropogós zöldségekkel és pitával. A reggeli az írónő szerint „Sokkal több energiát adott, és jobban felüdített, mint a nagy adag koffein, amit mellé fogyasztottam. A sós ízek felébresztették az ízlelőbimbóimat, és nem lassultam úgy le, mint a cukros péksüteményektől szoktam.”

Az emberiség már régóta tudja, hogy a fermentált étel egészséges. Az utóbbi időben azonban olyan kutatások láttak napvilágot, amelyek szerint a „jó baktériumok” kedvező hatása túlmutat a belek világán: eljut egészen az agyunkig. A fermentált tej és a hosszú élet közötti kapcsolatot már a 20. század elején felfedezte Ilja Iljics Mecsnyikov Nobel-díjas tudós, a bolgár vidéket járva. Már 1907-ben azt feltételezte, hogy a rossz baktériumok számának csökkentése vagy tejsavbaktériumokkal történő lecserélése normalizálhatja a belek egészségét, és meghosszabbíthatja az élettartamot. Úgy vélte, a fertőzések is megelőzhetők és kezelhetők lennének élő mikrobák segítségével. Ötlete azonban hosszú időre feledésbe merült, mert a penicillin felfedezése után a hangsúly átkerült a rossz baktériumok antibiotikumokkal történő kiirtására.

Gregor Reid, a Western Ontario Egyetem munkatársa szerint azonban az utóbbi időben paradigmaváltás történt: kiderült, nem minden baktériumot kell elpusztítani, ez pedig újabb kutatásokhoz vezetett. Menet közben felfedezték, hogy a bélrendszerben megbúvó baktériumok hatással lehetnek az immunrendszerünk működésére, vagy akár arra is, hogy kialakul-e valakinél allergia, ekcéma vagy asztma. Legújabban pedig az érzelemvilágunkra gyakorolt hatást vizsgálják: úgy tűnik ugyanis, komoly kommunikáció zajlik a bélrendszer és az agy között.

A kutatók szerint a bélbaktériumok befolyásolhatják az érzelmi reakciókat, a hangulatot, és szerepet játszhatnak a depresszió kialakulásában is. Végső következtetésekhez egyelőre még nem áll rendelkezésre kellő számú tanulmány, de egy biztos: a jó minőségű joghurt fogyasztásával tehetünk az egészségünkért! (A cikk termékmegjelenítést tartalmaz.)

Olvasson tovább: