Kereső toggle

A sokoldalú finomság

A joghurt élet, erő, egészség!

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Bár „a tej élet, erő, egészség” szlogenje már rég lejárt, helyét kétségkívül a joghurtok vették át. A nagy nyári melegben ráadásul jó, ha van olyan csemege a tarsolyunkban, ami egyszerre finom, tápláló és a szervezetünk számára hasznos, jótékony hatással bír. A kánikulában a fokozott folyadékbevitel mellett érdemes kihasználni a nyár adta természetes adottságokat: variálni az idénygyümölcsöket, a zöldségeket a jellegzetes ízű, értékes összetevőkkel rendelkező joghurtokkal.

Talán nem véletlen, hogy a gyerekek számára általában az orvosok is javasolják egyéves kor felett napi egy pohár joghurt fogyasztását, méghozzá az adalékoktól mentes, élőflórás, cukrozatlan változatból. Ám felnőtteknek is létfontosságú étel a kiegyensúlyozott táplálkozás és az egészségünk megőrzése érdekében. Ugyanis a nemzetközi és hazai ajánlások szerint naponta fél liter tej vagy annak megfelelő tejtermék fogyasztása javasolt, ami a napi kalciumbevitel 70 százalékát fedezi. Köztudott, hogy a tej és a tejtermékek a kalciumban leggazdagabb élelmiszerek közé tartoznak, ezért naponta többször is érdemes fogyasztani belőlük valamilyen formában. Amúgy a joghurt és a kefir ugyanannyi kalciumot tartalmaz, mint a tej.

Aki nehezen emészti meg a tejcukrot, nem fogyaszthat tejet. Joghurtot viszont igen! Hiszen az élő kultúra enzimei „előemésztik” a laktózt a szervezetünk számára. Egyébként a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal közleménye szerint: „A joghurt összetételére és minőségére vonatkozó követelményeket Magyarországon a Magyar Élelmiszerkönyv (MÉ 1-3/51-1) szabályozza. A savanyú tejtermékek beállított zsírtartalmú tejből vagy tejszínből speciális mikrobatenyészetek, tejipari starterkultúrák hozzáadásával erjesztés (savanyítás) és alvasztás útján készülnek. A termékek zsírtartalmától függően beszélünk savanyított tej-, illetve tejszínkészítményekről. 10 százaléknál alacsonyabb zsírtartalmú savanyú tejkészítmény a hagyományos joghurt, a pro- és prebiotikus joghurt, az aludttej, a kefir és a kumisz. 10 százalék vagy ennél magasabb zsírtartalmú savanyú tejszínkészítmény a tejföl.”

A dublini Trinity College szakemberei által végzett vizsgálat szerint a megnövelt joghurtfogyasztás hatására megnő a csípő csontsűrűsége, és ezáltal csökken az osteoporosis, azaz a csontritkulás veszélye. A Medipress beszámolója szerint: közel 2000 személy bevonásával végzett kutatás során a nők körében a legtöbb joghurtot fogyasztóknál 3,1-3,9 százalékkal jobb értéket mértek a teljes csípő- és combnyakcsontsűrűség tekintetében, mint azoknál, akik a legkevesebb joghurtot ették. Ugyanakkor a férfiak esetében a csontállományok között 9,5 százalékos különbséget mértek, azaz ennyivel volt alacsonyabb mértékű a csontritkulás azoknál, akik a legtöbb joghurtot ették, azokhoz képest, akik a legkevesebbet. A vizsgálat során természetesen a szakemberek számos egyéb tényezőt is figyelembe vettek, ám ezekkel együtt egyértelműen kimutatható volt, hogy a nőknél 39, a férfiaknál pedig 52 százalékkal csökkent a csontritkulás esélye a megnövelt joghurtfogyasztás következtében.

Ráadásul nemrégiben közölték a joghurtfogyasztás lélekre gyakorolt pozitív hatását is: japán és kínai kutatók szerint kisebb a depresszió kialakulásának kockázata azoknál, akik alacsony zsírtartalmú tejet és joghurtot fogyasztanak.

A joghurtot azonban nemcsak önmagában kanalazhatjuk, hanem remek kiegészítői lehetnek desszerteknek, süteményeknek, de készíthetünk belőlük öntetet zöldségekhez, salátákhoz, szószt, joghurtos italt, leveseket vagy akár kánikulában jeges finomságot is. Ugyanakkor nem árt tudni: a fagyasztott joghurtnak vagy joghurtfagylaltnak nevezett termékek nem mindegyike tartalmazza azokat az élő baktériumkultúrákat, amelyeket a joghurtban megtalálhatunk. A fagyasztott joghurtot sokszor hőkezelik, amelynek során kipusztulnak az élő kultúrák.

Egyesek szerint sütéskor az olajat vagy vajat helyettesíthetjük joghurttal is. Mások arra esküsznek, hogy a tejfölt is jól ki lehet váltani natúr joghurttal, méghozzá sokféle ételben: például a görög joghurtban kétszer annyi a fehérje, mint a tejfölben, és az ízük nagyon hasonló.

Viszont szakemberek szerint olyan joghurtot válasszunk, amelyben több a fehérje, mint a cukor. Léteznek olyan joghurtok is, amelyek nem tejből készülnek, így azok is élhetnek velük, akik valamilyen oknál fogva nem fogyaszthatnak tejterméket. Ezek növényi alapanyagokból készülnek, általában szója- vagy kókusztejből.

Létezik már joghurtkészítő gép is, ám az az igazság, hogy a kézi előállítása sem egy bonyolult folyamat, és mintegy 10 percet vesz igénybe: elég a kedvenc, élőflórás natúr joghurtunkból pár evőkanál és hozzá jó minőségű, nem tartós, nem hőkezelt, magas zsírtartalmú tej. Utóbbiból egy litert egy vastag fenekű, lapos edényben lassan forraljunk fel, majd hagyjuk lehűlni kb. 40 fokosra, a fölét közben szedjük le. Keverjünk bele hat kanál élőflórás joghurtot, majd öntsük a keveréket egy tiszta termoszba vagy csavaros üvegbe, csavarjuk rá a tetejét, és hagyjuk állni 6-8 óráig meleg helyen. Házi joghurtunk selymes, tiszta, enyhe, tejes ízű, átlagos sűrűségű lesz. Hűtőszekrényben elvileg 6 napig áll el. De ha ebből újabb 1-2 decit félreteszünk, máris megvan a következő adagunk a joghurtgyártáshoz. (A cikk termékmegjelenítést tartalmaz.)

Olvasson tovább: