Kereső toggle

Mire figyeljünk, ha meg akarjuk őrizni fogaink egészségét?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Mindenki szeretne szép mosolyt és ápolt fogakat, ám ezért bizony tenni is kell. Noha az elmúlt időszakban óriási fejlődésen ment keresztül a fogászat, a felnőtt lakosság 98 százalékának van szuvas foga, ami az elégtelen szájhigiénia, az egészségtelen táplálkozás, a genetikai okok vagy a helytelen, rendszertelen fogápolás számlájára írható. Pedig az esetek többségében a komolyabb fogászati problémák könnyen megelőzhetővé válnának. Kérdéseinkre a KontaktPont Fogászat fogszakorvosai válaszoltak.

Mennyire rendelkezünk tudatos szájápolási szokásokkal?

– Általánosságban elmondható, hogy a páciensek nagy része naponta többször rendszeresen tisztítja a fogait, viszont nem tudatos a fogmosási technikájuk. Ezért fordul elő, hogy még a rendszeres, de nem megfelelő fogápolás esetén is kialakulhat fogszuvasodás, fogínyvérzés, fogágygyulladás.

Sokaknál elmaradnak az éves ellenőrzések, amikor még kicsiben, tünetek nélkül lehetne orvosolni a felmerülő problémát, és gyakran csak fogfájás esetén keresik fel a fogorvost. A fogorvosi kezelések, kontrollok során nagy hangsúlyt helyezünk a szájhigiéné javítására, a személyes tanácsadásra, hogy mivel és hogyan tudják személyre szabottan megfelelően tisztítani a fogaikat. A helyes fogmosási technika elsajátításával válhatnak a jövőben elkerülhetővé az újabb és újabb fogászati beavatkozások.

A rossz fogak örökölhetőek? Mennyire felelősek a genetikai okok?

– Anatómiai tényezők öröklődhetnek, amelyek hajlamosítanak fogszuvasodás kialakulására, ilyen például a mély barázdák és a torlódott fogazat. Azonban ezek is kezelhetőek, és megelőzhető a fogak romlása barázdazárással, fogszabályozással.

Mit tehetünk a fogínyvérzés megelőzése érdekében?

– A fogínyvérzés az íny vérbő, gyulladt állapota miatt fordul elő. Jellemzően fogmosáskor észlelik a páciensek. A fogínygyulladást a lepedékben felhalmozódó baktériumok okozzák. Ez mindenkinél kialakul, aki az íny melletti területet huzamosabb ideig nem tisztítja megfelelően. Azonban bizonyos hajlamosító tényezők mellett egyeseknél a fogínygyulladás fogágygyulladássá alakul, és ez a csontlebontódással járó krónikus folyamat idővel a fogak kilazulását, elvesztését okozhatja. Fogínyvérzés esetén fontos az alaposabb fogmosási technika elsajátítása, valamint a professzionális fogkő-eltávolítás. Fogágygyulladás esetén ez még kiegészül speciális tasaktisztítással is. Ebben az esetben nagyon fontos a gyulladás megszüntetése, hogy a csontlebontódás folyamata megálljon.

Hogyan alakul ki a fogkő, miért fontos eltávolíttatni?

– A fogkő a lepedékből alakul ki a nyálból, vérből kicsapódó ásványi sók hatására. A fogkő érdes felszínén a lepedék megtelepszik, ami annak folyamatos növekedését eredményezi. Ezt már nem lehet otthon a fogmosás során letisztítani, fogorvos vagy dentálhigiénikus beavatkozására van szükség. Amennyiben az íny alatt alakult ki a fogkő, az az íny folyamatos gyulladásához, következményesen csontlebontódáshoz vezethet. Így tehát a fogkő kialakulásának megelőzéséhez is alapvető a jó szájhigiéné fenntartása. Lepedék minden olyan fogfelszínen felhalmozódhat, amit a páciens nem tart tisztán. Ezt nehezíti a torlódott fogazat, elálló koronaszélek, tömésszélek.

Mi a helyes fogmosási technika? Milyen gyakorisággal kerüljön sor a fogmosásra?

– Napi kétszer, reggeli és esti fogmosás az étkezések után elegendő. Nem a fogmosás gyakorisága, hanem az alapossága számít. Körülbelül háromperces fogmosással lehet kézi fogkefével alaposan megtisztítani minden fogfelszínt. Ez elektromos fogkefe használatával lecsökkenhet két percre. Apró körkörös vagy seprő mozdulatokkal félig az ínyt is mosva kell végighaladni tematikusan minden fog minden felszínén. Fogkefével nem tudjuk a fogak minden felszínét elérni, a fogak közötti területet, ahonnan gyakran kiindul a szuvasodás, fogselyemmel vagy fogköztisztítóval érjük el. Nem szabad elfelejtkezni a nyelvhát alapos tisztításáról sem a fogmosás végén, mert a nyelv redőiben sok baktérium tud megbújni, ami a kellemetlen szájszag okozója is lehet. A fogmosás legvégén még javasolt a szájvízzel való öblögetés is.

A fogápolás mellett nem elhanyagolható a szerepe az étkezésnek. A táplálkozás során mit szükséges preferálni, és mi kerülendő?

– A fogszuvasodás kialakulása szempontjából a szénhidrátok szerepe meghatározó, hiszen ezek a szájban előforduló baktériumok tápláléka. Számít a szénhidrátfogyasztás gyakorisága, annak konzisztenciája, fizikai állaga, valamint azok összetétele (poli-, di- vagy mono-szacharid). Bizonyos ételek, italok savas kémhatása is elősegíti a fogszövetből az ásványi anyagok kioldódását, így azok gyakori fogyasztása is a fogszuvasodás kialakulására hat. Kedvezőbbek a rostdús, rágást igénylő ételek ebből a szempontból is, nem beszélve arról, hogy azok a szervezet számára is egészségesebbek.

Milyen fogápolással kapcsolatos tévhitet tudnának még eloszlatni?

– Sokan úgy gondolják, hogy elegendő a fogmosás, és kihagyják a fogközök tisztítását. Ez azonban szinte garancia a fogszuvasodás kialakulásához. Egy másik tévhit, hogy erős sörtéjű fogkefével jobban meg tudják mosni fogaikat, pedig azzal csak ártunk a fogainknak és a fogágynak.

A fognyaknál az erős sörték ék alakban elkoptathatják a fogzománcot, az íny visszahúzódhat. Az is gyakran előfordul, hogy az erős sörte miatt nem mossák megfelelően, inkább elkerülik az íny melletti területet, mivel az fájdalmat okoz.

Milyen gyakran érdemes ellenőriztetnünk fogaink állapotát?

– Általában féléves-éves fogászati kontrollokat javasolunk szájhigiénétől függően. A rendszeres kont-rollok során maximum egy kis fogkővel vagy kisebb méretű szuvasodással találkozunk, amik így időben orvosolva sokkal kevesebb kezelést igényelnek. Ha valaki húzza-halogatja a fogorvoshoz menetelt, az évek múlásával egyre több és komplexebb be-avatkozásra számíthat.

Mikor adható a gyermek kezébe először fogkefe?

– Az a legjobb, ha már 1,5-2 éves korban engedjük a gyereknek, hogy saját maga is próbálkozzon a fogmosással, ami természetesen eleinte csak játék számára, de szokja meg, hogy része a napi rutinnak. Nagyon fontos azonban, hogy legalább 7-8 éves koráig ezt kiegészítsük egy alapos, szülő által végzett fogmosással is, hiszen a gyerekek finommotorikus kézügyessége addigra érhet el egy olyan szintre, hogy képes legyen kivitelezni a bonyolult mozdulatsorokat.

Hány éves kortól célszerű rendszeresen szakorvoshoz vinni a gyermeket?

– A fogorvosi vizsgálatokat érdemes már korán, 1-1,5 éves korban elkezdeni és félévente megismételni. Így a gyermek még panaszok nélkül, nyugodt körülmények között tud összeismerkedni a fogorvossal, a környezettel, kialakulhat az elengedhetetlen bizalmi viszony orvos és kis páciense között, amely az alapját képezi a később esetlegesen felmerülő fogászati problémák sikeres kezelésének. Fontos már gyermekkorban kialakítani a helyes étkezési szokásokat nemcsak a fogak, hanem az egész test egészségének megőrzése érdekében is. Kerüljük a cukros italok és édességek adását! Ha szomjas a gyerek, szomj oltására adjunk vizet! A kisbabát pedig főleg ne a cukros itallal altassuk el, mert attól hamarabb elromlanak a tejfogai!

Mikor időszerű a fogszabályozás? Valóban jobb előbb, mint később?

– Általánosságban elmondhatjuk, hogy gyermekkorban, az aktív növekedés időszakában, a pubertáskor előtt, illetve alatt a szervezet egésze, így az állcsontok és a fogak is gyorsabban, könnyebben reagálnak az őket érő impulzusokra. Később, felnőtt életkorban vannak olyan rendellenességek, melyek már pusztán fogszabályozással nem is orvosolhatók, csak – esetenként akár több – állcsontműtéttel kombinálva. A kezelés megkezdésének optimális időpontja leginkább az eltérés jellegétől függ. Fontos azonban tudni, hogy sok olyan eltérés van, ami még felnőtteknél is eredményesen kezelhető, és ezzel megelőzhető a fogak rendellenes helyzetéből is adódó számos káros következmény. Felnőttkorban előtérbe kerülnek az esztétikai igények, a szép mosoly, a szabályos fogsor, ami építi az önbizalmat, megelégedettséggel tölti el tulajdonosát.

Olvasson tovább: