Kereső toggle

Valóságshow a természetben

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Egyedülálló oktató- és játszóeszközzel bővült a fővárosi Füvészkert, egy minden igényt kielégítő  madárles formájában. A mYnest elnevezésű búvóhely egyéni ötlet, kifejlesztése azonban csapatmunka eredménye – mondta az átadó ünnepségen Lukács József ötletgazda, a Nádland Kft. ügyvezetője.   Megvalósítását Máté Bence világhírű természetfotós, illetve a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szakemberei is segítették. A biológiai ismeretek elsajátítására alkalmas, állatbarát objektumot bárki látogathatja a Füvészkert nyitvatartási idejében.

Aginkgofák irányába menjen – igazít útba a Füvészkert Illés utca bejáratának portása, amikor az állatbarát játszótér felől érdeklődöm. Ha valaki nem hallott volna a Füvészkert 200 éves páfrányfenyőiről (Ginkgo biloba), amely fa egy emlékezést segítő gyógyszer alapanyagát is adja, most bizonnyal megláthatja őket, mert a játszótér mintegy a fák árnyékában helyezkedik le. Madáretető, itató, harkályfa, „darázsgarázs”, bagolyetető veszik körül a törés biztos, foncsorozott „detektív üveggel” ellátott búvóhelyet, amely az állatok megfigyelésére szolgál. A szerkezet olyan modulokkal is kiegészíthető, mint homokozó, hinta, mászóka – vagy éppen webkamera. „A Nádland fejlesztőcsapatának célkitűzése, hogy a virtuális világból a természet valóságához vezesse vissza a gyerekeket, miközben a mai digitális eszközökkel is összekapcsolhatóvá teszi az élményeket. A füvészkerti mYnesten lévő két kamerával például akár távolról is megfigyelhető az élő környezet a gyermekek számára” – fogalmazott az átadó ünnepségen Lukács József. Mint lapunknak részletesebben is kifejtette, óriási különbség van aközött, amikor az ismereteket mi szeretnénk átadni a gyerekeknek, vagy pedig rávezetjük őket arra, hogy maguk fedezzék fel a világot. „Amikor mi tanítunk, akkor a saját értelmezésünket, a magunkban felállított ismeretrendszert szeretnénk átadni, amikor azonban maguk fedezik fel a valóságot, akkor a diákok saját maguk értelmezik a látottakat, alakítják ki a gondolkodási rendszerüket. Ez pedig egyáltalán nem megterhelő, hiszen játék az egész - ráadásul sokkal eredményesebb is.” Életre szóló élményeket jelenthet például annak felfedezése, hogy milyen nagy a különbség a madarak viselkedésében. „Az egyik fajta csoportosan érkezik, a másik fajta egyesével. A verebek állandóan balhéznak, és szétszórják a magvakat, a cinke ellenben csak kicsippent egy magvacskát, és messzire elröppen. Az egyik fejjel lefele szeretet lógni, a másik nem. Az egyik rögtön befészkel a kertbe, a másik inkább csak távolról figyeli az eseményeket. Mindezek a megfigyelések egy élmény centrikus tanulás részévé válnak” – mondja az ügyvezető.

Orbán Zoltán, az MME ornitológusa szerint a madárvédelem elsősorban nem a madarakról szól, hiszen azok elég intelligensek ahhoz, hogy megtalálják a számukra fontos élelmet. Nekünk, embereknek a fontos, hogy visszakerüljünk a természet közelségébe. Ahelyett pedig, hogy minden kártevőt vegyszerrel irtunk, érdemesebb volna madarakra, denevérekre és más állatokra hagyni a feladatot, hogy a szúnyogokat és a kártevőket elpusztítsák. „A szúnyog-irtó minden rovart elpusztít, s ezek közül csupán minden ezredik a szúnyog. A növények beporzását azonban számtalan fajta rovar végzi, amelyek a szabadban élnek, és védtelenek a vegyszerek ellen” – érvel lapunknak a szakember, aki saját udvarát is úgy alakította ki, hogy oda vonzza a madarakat, odút találjon magának a denevér. „Egy denevér mintegy ezer szúnyogot megeszik egy éjszaka alatt, és hónapokon keresztül végzi ezt a munkát” – egészíti ki.

A mezei egerek, rágcsálók irtása hasonlóképpen a madarak táplálékát is elpusztítja. Autópályák mentén gyakran lehet látni keringő ölyveket, mert csak a pályák melletti keskeny sávban találnak maguknak táplálékot. Amikor ugyanis a mezők teljes felületét rágcsálóirtóval kezelik, ezzel a táplálékláncot is megváltoztatják. Lukács József szerint szemléletváltásra lenne szükség, és a gazdáknak érintetlenül kellene hagyniuk egyes földsávokat a kártevőket fogyasztó madarak életben tartása érdekében. 

A baglyok táplálékául szolgáló rágcsálók vonzására szolgál a játszótérre kihelyezett farakás is. Hogyha magvakat szórunk alája, hamarosan megjelennek az egerek, ez pedig oda vonzza a különféle bagolyfajtákat. A „darázsgarázst” farönkökbe fúrt lyukak képezik. A magányos méhek és darazsak ide fészkelik be magukat, s akár közelről is megfigyelhetőek. Ezek a fajok szelídek és nem jelentenek veszélyt az emberre – hívja fel a figyelmünket az ornitológus szakember.

Az állatbarát játszótér nagy előnye, hogy a fiatal generációt – a jövő döntéshozóit – vonja be a természet szeretetébe – hívta fel a figyelmet a Füvészkert pedagógus-igazgatója, Orlóci László. A vízhatlan, télen fűthető, szellőzőkkel is ellátott megfigyelőtornyot nemcsak a kicsik, hanem a nagyobb gyermekek is használhatják. Az első mYnest egyébként már fél év óta sikeresen működik Pusztaszeren, Máté Bence egykori iskolájában. „A madárles használata óráról órára be van osztva, egészen a tél beálltáig. Nem az jelenti a gondot, hogy a diákok nem akarnak beülni, hanem inkább az, hogy nem akarnak kijönni onnan” – egészítette ki Lukács József, akitől megtudtuk, hogy a következő megfigyelőállomás a tervek szerint hamarosan a margitszigeti kisállatkertbe kerül.

Olvasson tovább: