Kereső toggle

Mióta járatják velünk a bolondját?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Április elsejei tréfa nem új keletű szokás. Legalább a középkorra visszavezethető, de ókori eseményekkel is összefüggésbe lehet hozni kialakulását.

A középkori ősök közül a legismertebb, hogy Franciaországban, ahol 1564-ig április elsején ünnepelték az év kezdetét, ezen a napon sokan ajándékokat küldtek ismerőseiknek. Ez a szokás lassan januárra tevődött át, sokáig azonban még április elsején is küldtek ajándékokat egymásnak, melyek lassan egyre kisebb értékűvé, semmiségekké lettek. Majd tréfás meglepetésekkel köszöntötték egymást a hamis évkezdeten.

A másik középkorból származó magyarázat szerint a szokás a Német-római Birodalomból ered. 1530-ban az augsburgi birodalmi gyűlés amellett döntött, hogy egységesítik a pénzverést, és mindezt április elsején fogják végrehajtani. Sokan spekulációkba kezdtek, de a pénzverés végül elmaradt, akik pedig így akartak nagy haszonra szert tenni, pórul jártak, április elseje pedig ezt követően lett a bolondozások napja a Német-római Birodalomban.

Hogy a bolondok napja az ókori Rómából eredne, arról három elmélet is született. Az egyik szerint a szaturnália ünnepekhez köthető, és a bolondok napját mintegy annak továbbéléseként látják. Az elmélet megalkotói inkább az ünnep jellegzetességei, történései, mint időpontja végett láthatják a kettő közötti párhuzamot, folytonosságot. Ugyanis a szaturnália ünnepe a téli napforduló idejére esett, valamikor decemberben, az őszi vetés befejezésének alkalmából ünnepelték, Szaturnusz római isten tiszteletére. A rómaiak ilyenkor nagy lakomákat, ivászatokat rendeztek tánccal, zenével, a házakat örökzölddel díszítették és megajándékozták a szolgákat. A császárok gladiátorjátékokat rendeztek, melyet felvonulás követett, ahol beöltöztek. Ezt a karneválok ősi formájának is tekintik. A néhány nap alatt a társadalmi rangok is felfüggesztésre kerültek, a rabszolgák úgy viselkedtek, mint urak, a gazdáik pedig szolgálást imitáltak, továbbá a rabszolgák az uraik asztalához ültek, s a gazdagok megvendégelték a szegényeket.

Mások úgy vélik, hogy a szokás a frissen alapított Róma demográfiai növekedését célzó szabin nők elrablásához köthető. A legenda szerint Romulus vezetésével felépült Róma történetének első éveiben az a probléma adódott, hogy a városban sokkal nagyobb arányban éltek férfiak, így a dicső város jövője bizonytalannak látszott. Mivel nem tudtak szövetséget kötni a környező városokkal, Romulus fondorlatos cselt eszelt ki. Ünnepségre hívta a városok polgárait, s a fogatverseny közben jelet adva, a fiatal férfiak elrabolták a szabin származású családok fiatal nőtagjait. A cselszövés, ármánykodás képe mellett az ünnep időpontja támaszthatja alá az elméletet. A harmadik elmélet a rómaiak Vénusz istenasszonyával hozza összefüggésbe a szokás kialakulását. Eszerint ezt az időszakot a rómaiak Vénusznak szentelték, mert a naptárreformot végrehajtó Julius Caesar ősanyjának tekintette az istennőt. Vénusz mellékneve aprilis volt, amely megnyitást jelent, és a latin „aperire” ’megnyitni’ szóból ered. A Julius Caesar-féle naptárreform után a konzulok április elején nyitották meg az esztendőt.

Április elseje az újkorban

Április elsejei viccek már a 18., 19. században is divatban voltak barátok, ismerősök között, de a sajtó elterjedése nyomán a tréfák tömegeket értek el. 1878-ban például az amerikaiakat azzal szédítették, hogy Edison a fonográf után olyan készüléket talált föl, amely a földet gabonává, a vizet borrá változtatja, így oldva meg az éhezés problémáját.

Egy francia lapban a 20. század elején jelent meg az a hír, hogy lebontják az Eiffel-tornyot. Ez egyébként nem volt a valóságtól elrugaszkodott elképzelés, a kezdeti tervek alapján ugyanis a világkiállításra készült építményt egy idő után valóban lebontották volna. A hír nyomán az Eiffel-toronynál ócskavaskereskedők tömege gyűlt össze, hogy licitáljon Párizs jelképére. 

1933. április elsején a Madison Capital Times hasábjain megjelent a „hír”, hogy a Wisconsin állami törvényhozás székháza összedőlt. A sajnálatos balesetet egy titokzatos robbanással magyarázta, mely robbanás a „politikusok több heti bőbeszédű vita keretében keletkezett gázának tulajdonítható”. Ráadásul a cikk mellé egy képet is csatoltak az összedőlt épületről, így rengetegen bedőltek a blöffnek, nagyon sokan fel is háborodtak és ízléstelennek tartották a tréfát.

1957 áprilisában Nagy-Britanniában sikerült nagy tömegeket megtéveszteniük újságíróknak. A BBC nagy nézettségű és mérvadó műsorában számolt be a következőről: az enyhe téli időjárásnak, illetve a spagettibogár kiirtásának köszönhetően kitűnően alakult a svájci spagettitermés. Ráadásul a hír kommentálása közben olyan manipulált képeket játszottak be, amelyen svájci parasztgazdák húzzák le fáikról a méretes spagettiszálakat. Ezt követően tömegek érdeklődtek a BBC-nél a felől, hogyan lehetne nekik is saját spagettifájuk.

Az 1976-os bolondok napján a BBC Radio egyik adásában egy brit csillagász, Patrick Moore, azt találta mondani, hogy este 9:47-kor a hallgatók egy nagyon különleges élménynek lehetnek a részesei, a Plútó ugyanis a Jupiter mögött halad át, amelynek így megváltozik tömegvonzása, és ennek hatására átmenetileg csökkenni fog a földi gravitáció. A tréfás kedvű csillagász még azt is ígérte a hallgatóknak, hogy egy különleges lebegő érzésben lehet részük, amennyiben az együttállás pontos pillanatában ugranak egyet. 9 óra 47-től a rádió telefonvonalai égtek, több ezren beszámoltak állítólagos lebegő élményükről, sőt valaki még azt is állította, hogy ő és barátai fotelestől lebegtek a szobában.

1984-ben született az első, mai kifejezéssel internetes átverésnek nevezhető áprilisi tréfa. Ekkor azt az álhírt terjesztette a holland Piet Beertema, hogy a Szovjetunió csatlakozni akar a usenet hálózathoz (a mai internetes fórumok elődjéhez), mert Konsztantyin Csernyenko, a Szovjet Kommunista Párt főtitkára szabad vitafórumot keres. 

A kilencvenes években a Burger King is csatlakozott az áprilisi tréfálkozáshoz. 1998-ban az USA Today című lap egy teljes oldalon hirdette, hogy a Left Handed Whopper, vagyis a 32 millió amerikai balkezesnek gyártott hamburger elérhető a gyorsétteremben. A hirdetésben az állt, hogy ugyanazokat az alapanyagokat használták fel az elkészítés során, mint a hagyományos burger esetén, de azokat balkezes fogyasztókra való tekintettel 180 fokkal elfordították. Habár a Burger King másnap bejelentette, hogy csak tréfáltak, mégis több ezren keresték fel őket a következő napokban balkezes hamburgereiket kérve.

Olvasson tovább: