Kereső toggle

A kavalkád és a „szent ügy”

Arab Kulturális Napok voltak Budapesten

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Március 7-án és 8-án a Néprajzi Múzeum auláját színes kavalkád töltötte meg, ugyanis Arab Kulturális Napokat tartottak az intézményben. A rendezvényen számos arab ország diplomatái, valamint üzletemberek és a tudományos élet képviselői is részt vettek. A rendezvény védnökei Dr. Nourdine Benomar, a Marokkói Királyság nagykövete és egyben a Budapestre Akkreditált Arab Nagykövetek Tanácsának dékánja, magyar részről pedig Kövér László, az Országgyűlés elnöke voltak. A rendezvényt az Emberi Erőforrások Minisztériuma is támogatta.

A marokkói nagykövet beszédében kijelentette, hogy céljuk az arab kultúra megismertetése a magyar emberekkel, azaz „kizárólag kulturális eseményre” kerül sor, semmilyen politikai és gazdasági színezete nincs. Mint látni fogjuk, a rendezők kifejezetten igyekeztek háttérbe szorítani a radikális iszlám témáját a kiállításon, ám amikor a „palesztin ügyre” terelődött a szó, a visszafogottság többnyire véget ért. A marokkói nagykövet külön a jelenlévők figyelmébe ajánlotta a palesztin standot, majd kifejtette: a palesztin kérdés „szent ügy”, ami „mindig az első helyen fog szerepelni” az arab világ vezetőinek gondolkodásában, és kérte is a jelenlévőket „az ügy” támogatására, majd beszéde végén kijelentette: „nem engedem meg, hogy bárki is a palesztin ügyről egyetlen rossz szót is mondjon”. A jelenlévők részéről ezt lelkes taps fogadta.

Ezután kapta meg a szót Kövér László, aki úgy kezdte, hogy az arab kultúrát illető tisztelet kőbe van vésve. Hangsúlyozta az arab történetírók, tudósok szerepét a magyar történelemben, és az arab tudomány hozzájárulását a világ fejlődéséhez. Hozzátette: az iszlám kevesebb, mint egy évszázad alatt „kulcsfontosságú politikai és civilizációs erővé nőtte ki magát, és töretlen életerővel néz a harmadik évezred elé”. Beszédét Gandhi mondásával zárta, amely szerint minden kultúrának teret kell adni, hogy amennyire csak lehet, színesítse a házunkat, de egyetlen kultúrának sem szabad megengedni, hogy elválasszon minket a hazánktól.

A megnyitó után egyiptomi, algériai, marokkói, jordán, szaúdi, palesztin, katari, jemeni és más standok mutatták be az adott területen élők jellegzetes termékeit, művészeik alkotásait és turisztikai látványosságaikat.

A palesztin standnál meglepetésünkre keresztény ajándéktárgyak, művészi kidolgozású, kézzel megalkotott márványból és gyöngyházból kifaragott olajfa, betlehemi jelenet és Biblia-borító fogadott minket.

Az egész rendezvény hangulata barátságos volt, a marokkói nagykövet idézett, kissé militáns kiszólásai nem köszöntek vissza a továbbiakban – egyedül egy palesztin művésznő, Maysoon Bakir állításai hatottak furcsának, aki kifejtette: Izrael folyamatosan palesztinokat gyilkol és a palesztinoknak halálos fenyegetettségben kell élniük.

A Gázából izraeli lakóházak vagy éppen óvodák ellen intézett rakétatámadásokhoz fűződő viszonyáról elmondta: szerinte azok, akik Gázából lövik Izraelt, nem terroristák, hanem a szabadságukért harcolnak, majd a késeléses támadásokról szóló híreket minősítette izraeli propagandának (ezt az állítását az abszurditásig fokozva kijelentette, hogy az izraeli kormány szerinte képes saját állampolgárait megölni, hogy halálukért a palesztinokat tegye felelőssé).

A keddi nap kulturális és tudományos témájú előadásokkal telt. Elsőként Maróth Miklós a magyar történelem arab nyelvű forrásait és azokat a magyar tudósokat mutatta be, akik az arab kultúrával foglalkoztak. Katona Péter például katolikus pap létére az arab tanszék első vezetője volt, vagy Goldziher Ignác, aki vallásos zsidóként volt az arab filozófia szakértője, illetve Kmoskó

Mihály, aki arab és szír források segítségével írt a magyarok eredetéről, hozzájárulva, hogy ezek a források megismerhetőek legyenek. Amiről nem volt szó: Kmoskó Mihály a kor egyik prominens antiszemitája volt. Kmoskónak a numerus clausus elfogadtatásában betöltött úttörő szerepéről a CEU oktatója, Kovács M. Mária írt tanulmányt, majd 2006. februárjában az Index írt a Pusztazámoron Kmoskó Mihályról elnevezett utca körüli viharról. A Pázmány Péter Egyetem dékáni tisztségét betöltő Kmoskó művei között ott sorakoznak a Hogyan zsidósodott el Magyarország? és A zsidóság világuralmi törekvései című művek.

Maróthot, aki előadását arabul tartotta, a konferanszié napjaink két legjelentősebb magyar orientalistája egyikének titulálta (Tüske László mellett, aki az arab nép iránti hűségét azáltal is tanúsítja, hogy ilyen kiválóan megtanulta a nyelvet). Ezért kérte a jelen lévő arabok országok nagyköveteit, hogy támogassák tevékenységüket.

Kedd délután Balázs Judit, az iszlám tudományok kutatója beszélt az arab és magyar kultúra kapcsolatáról. Megfogalmazása szerint „1001 éjszaka meséi a világirodalom legszebb meséi”, felülmúlják a nyugati-európai meséket, különösen a Grimm-horrortörténeteket. Utána Abdelkader Dehendi algériai nagykövet elemezte az iszlám terjeszkedését a Közel-Keleten, és a nyugati tudósok pozitív hatását az arab tudományos életre, külön kiemelve, hogy az iszlám vallás megalapítását követően még évszázadokig nem volt érdemi tudományos élet az arab világban. Ezt azzal állította párhuzamba, hogy a Római Birodalom sem hozott fejlődést a tudomány terén, nem alapítottak iskolákat és más tudományos intézeteket, hanem főként az ógörög kultúra örökösei voltak.

Olvasson tovább: