Kereső toggle

Új év, új élet?

Hogyan lehet megtartani a fogadalmakat?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az új év kezdetével sokan megállnak egy pillanatra, mérlegelik, mi történt előző évben, és friss lendülettel vágnak neki az újnak, az ismeretlennek. És ekkor megfogalmazódik bennük a „fogadom, hogy idén…” kezdetű mondat.

A fogadalomtétel mára egy fogalommá lett az új évvel, hisz az új esztendő sok új lehetőséget hordoz magában, az embereknek meghozza a kedvét a változásra. Habár sokan nem hisznek benne – vagy abban, hogy az újév a legalkalmasabb az ilyen döntések meghozatalára –, január elején mégis emberek milliói tettek különböző ígéreteket a 2016-os évre, hogy az idei esztendő jobb legyen az előzőnél. Honnan ered ez a szokás? Hogyan lehet betartani a fogadalmat? Mi a legalkalmasabb időpont a fogadkozásra?

Eredet

A fogadalomtétel ősi korokra vezethető vissza: a babiloniak minden új év kezdetén fogadásokat tettek isteneiknek, áldoztak nekik, hogy évük sikeres legyen. A mi kultúránkra a Római Birodalom nagyobb hatással volt, hisz január hónapunk a római Janus istenről kapta a nevét, aki az ajtók,

hidak, átjárók, illetve a végek és kezdetek védőistene. Ábrázolásában is kitűnik, hogy a kétarcú isten képes előre és hátra is nézni, így egyszerre látja a jövőt és a múltat, a kezdetet és a véget. A naptári ciklikusság kezdetét ily módon január elsejére tették, hisz ilyenkor mindenki visszatekint egy kicsit, majd előre néz, hogy mit is tartogathat számára az épp kezdődő év.

Az újévi fogadalomtétel közel 2000 éve vált szokássá. Kezdetben a rómaiak olyan morális célokat tűztek ki, hogy például kedvesek lesznek másokhoz. A 4. században a kereszténység államvallássá vált a Római Birodalomban, így az effajta, Janus istennek tett fogadásokat felváltották az imák és a böjtök. A kétarcú isten tiszteletét azonban csak részlegesen tudták felszámolni, az államvallás ellenére sokan gyakorolták a római isten imádatát, ami nagy mulatozással is járt.

Az amerikai puritánok azonban ellenezték az ilyesmit: a 17. századig nem vettek részt semmilyen új évvel kapcsolatos eseményen, a 18. századtól pedig – hogy elkerüljék Janus nevének még a használatát is –, a januárt „első hónapnak” nevezték inkább. A tivornyázás helyett az idejüket azzal töltötték, hogy mérlegeljék az előző évet, és az új évről gondolkozzanak, melynek keretében kötelezettségekkel járó fogadásokat tettek. Például arra, hogy jobban sáfárkodnak a tehetségükkel, a szomszédjaik felé kedvesebbek lesznek, vagy épp elkerülik majd a bűnöket. Ezzel honosították meg a mai fogadalomtételi szokásokat.

Más kultúrákban az újév a fogadalmak helyett a megtisztulásról és a szerencséről szól, mint például a kínaiaknál, ahol szigorú előírások vannak arra, hogy a szemetet hogyan kell kivinni, összesöpörni, nehogy a szerencsét is kidobják vele együtt. A holdév vagy tavaszünnep mozgó ünnep, általában január 21. és február 21. közé esik. A zsidó újévi ünnepkör szeptemberben van, középpontjában a megbocsátás, az elengedés és engesztelő áldozat áll.

Fogadom, de hogyan?

Mára a fogadalomtételek célja az életmódváltás, a rossz szokások felszámolása, egy nagybetűs „Új” kezdete. Évente több millió ember fogadja meg az esztendő kezdetén, hogy abbahagyja a dohányzást, az alkoholfogyasztást, vagy lefogy pár kilót. Kutatások ugyanakkor kimutatták, hogy a fogadást tevők 88 százaléka nem képes megtartani az újévi fogadalmát, mivel célkitűzése vagy nagyon irreális volt (esetleg túl sok fogadalmat tett), vagy szimplán elfelejtette, amit fogadott. Kiderült azonban az is, hogy a férfiak könnyebben teljesítik a fogadalmukat, ha az egy rendszert képez (például „minden héten lefogyok egy kilót” a „lefogyni” cél helyett), míg a nőknek az segít, ha céljaik nyilvánosak, és támogatást kapnak barátaiktól.

Sokan úgy gondolják, hogy a sikeres fogadalomhoz két dolog szükséges: a helyes időpont és a helyes megfogalmazás. A változás kezdetét inkább javasolják olyan időpontokra tenni, amikor egy életszakasz lezárul, és az új szakaszban új kihívások várhatók, sok új körülményhez kell majd alkalmazkodni. Ilyenkor az ember könnyebben tud változtatni rossz szokásain, hisz a kényszerhelyzet vagy épp egy trauma miatti pálfordulat nagy lendületet ad ahhoz, hogy végig kitartson. Habár az újév alkalmas idő arra, hogy összeírjuk, mit szeretnénk másképp csinálni az előttünk álló esztendőben, önmagában ez nem elegendő a változásra.

Segítségünkre lehet azonban az, ahogyan megfogalmazzuk ígéretünket. Egy amerikai szakértő szerint öt kulcskérdést kell feltennünk, mielőtt véglegesítenénk a fogadalmunkat: 1. Boldogabbá fog tenni? 2. Mi az a konkrét szokás, amelynek elsajátításával el lehet érni a kívánt eredményt? – Sokan abba a hibába esnek, hogy gyökérkezelés helyett csak a tüzet oltják, így a berögzült rossz szokás, amitől mentesíteni szeretnék életüket, sajnos ott marad útitársul. 3. Igenekre vagy nemekre van szükségem?

– Valakinek tiltásra, valakinek azonban pozitív gondolkozásra van szüksége ahhoz, hogy elérje a célját. (Tiltás: „Nem szívok el több szálat”, pozitív ígéret: „Független vagyok a dohányzástól”.)

4. Elég nagyot álmodtam? Vagy túl nagyot? – Nem szabad sem túl kicsit, sem túl nagyot ígérni, hisz előbbiek elveszik az érdeklődésünket a cél iránt, utóbbi pedig csalódást okozhat. 5. Hogyan mérhetem a sikert? – A pontos cél mellett fontos a mérföldkövek meghatározása is, így biztosíthatjuk, hogy a sikerélmény ne sétáljon el mellettünk, és motivációnk fennmaradjon.

Néhány tipp

Szakértők szerint egy szokás elsajátításához, illetve elhagyásához elég mindössze egy hónap. Erre fejlesztette ki Matt Cutts az úgynevezett „30 napos kihívást”, ami valójában egy fogadalomtétel, amit egy hónap alatt kell teljesíteni. A célok sosem túl nagyok, de rendkívül sokoldalúak a cukorfogyasztás csökkentésétől kezdve a szabad írásig. Habár bizonyos célok nagy összpontosítást igényelnek, akik kipróbálták, elégedetten számolnak be a sikerükről, hisz elmondhatják, hogy egy hónap alatt sikerült elérniük valami változást.

A hatékony változásban nagy segítséget jelenthet, ha bevonjuk a barátokat, a házastársat, hisz társaságban könnyebb változni. Emellett rendkívül fontos a fokozatosság elve. A hirtelen változások sokszor megterhelik a testet és a lelket, siker helyett csalódás lesz az eredmény. A kis célok kitűzése és fokozatos nehezítése nagy segítséget jelent az életmódváltásoknál, például sporttal kapcsolatos vagy étkezési fogadalmaknál.

Egy kihagyhatatlan tipp, amit valamennyi szakértő megerősít, a pozitív gondolkozás és a nevetéssel töltött idő. Ez a két cselekvés már önmagában biztat arra, hogy „meg tudjuk csinálni”, emellett rendkívül jó hatással van az egészségünkre, közérzetünkre és a kapcsolatainkra.

Persze a negatív motiváció is ösztökélhet, így erre is adunk pár ötletet. Régi szokás, hogy a fogadások teljesítését pénzösszeghez kötik, azonban ebbe lehet egy kis csavart is vinni: amennyiben nem sikerül teljesíteni az ígéretet, a pénz átvándorol egy másik számlára, ami lehet egy haveré, egy nem kedvelt személyé, egy menhelyé, bárkié. A pénzsóvár embereknek nagy motivációs faktor lehet egy ilyen feltétel.

Olvasson tovább: