Kereső toggle

A kezünk életet menthet!

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Magyarországon ezer emberből mindössze 17 tudja, mit kellene tennie, ha összeesik mellette valaki. Ezen szeretnének változtatni az immár harmadik éve megrendezett nemzetközi Restart a Heart Day aktivistái. Dr. Lóczi Gerdával, a Magyar Resuscitatiós Társaság oktatási irodájának vezetőjével beszélgettünk az esemény apropóján.

Magyarországon ezer emberből 17 tudja, mit kellene tennie, ha összeesik mellette valaki. Dániában ez a szám több mint 900, az Egyesült Államokban is tízéves korban tanítják az újraélesztést. Hogyan mutatkozik meg a társadalom felkészültsége a túlélésben?

– Magyarországon ugyan rengetegen tanulják az újraélesztést, hiszen a jogosítványhoz kell az elsősegélynyújtás, és ennek része az újraélesztés, mégis azt látjuk, hogy ez a tudás elvész, mert nagyon kevés alkalommal van lehetősége az elsősegélynyújtóknak ismételni. A bizonytalanság és a félelmek miatt nagyon ritkán kezdik meg az emberek a segítségnyújtást. Magyarországon a kórházon kívül történt keringésmegállások túlélése mindössze 5-8 százalék. Ha az elsősegélynyújtás aránya lényegesen javulna, illetve automata defibrillátorok nagy számban lennének kihelyezve, akkor a betegek akár fele is túlélhetné a hirtelen szívmegállást.

Ötévente friss ajánlások jönnek ki az újraélesztés cselekvéssorára vonatkozóan, épp a múlt héten jött ki a friss, 2015-ös útmutató. Hogyan frissítik ezeket az ajánlásokat? Mi alapján jönnek rá, hogy egyik módszer jobb, mint a másik?

– Ez egy nagyon komoly tudományos munka eredménye, a reanimatológia egy külön tudományág. Szakmai bizottságok összegzik és rendszerezik a témában megjelent kutatásokat, és levonják belőlük a következtetéseket. Például összehasonlítják a különböző mentési rendszereket: ha az egyik országban adhat adrenalint a mentőápoló, a másikban nem, megnézik, hogy van-e különbség a két országra jellemző túlélésben. Vagy csinálnak olyan kísérleteket, ahol a koszorúér keringését figyelik mellkaskompresszió közben, és ebből kiderül, hogy a második perc végére a segélynyújtó elfárad, és nem elég hatékony a kompresszió.

Miben változott a múlt héten kiadott új ajánlás a laikus újraélesztést tekintve?

– Érdemi nagy változás nincsen, a korábbi adatokat megerősítette az új ajánlás, tehát jó úton vagyunk. Újdonság benne, hogy bár a telefonon vezényelt újraélesztés eddig is létezett, most külön hangsúllyal szerepel. Ha valaki betelefonál a mentőszolgálathoz, és felmerül a mentésirányítóban, hogy újraélesztési szituáció van, akkor gyakorlatilag a mentő kiérkezéséig – ha ez 23 perc, mert a tanyavilágban történik, akkor 23 percig – nem rakja le a telefont, hanem mondja, hogy mit kell csinálni, és azon igyekszik, hogy a mentő érkezéséig minél jobb minőségű újraélesztés folyjon.

Évek óta lebegtetett kérdés, hogy kell-e lélegeztetni, vagy elég a mellkaskompresszió. Jött ebben friss instrukció?

– A 2015-ös ajánlás továbbra is azt mondja, hogy amennyiben az elsősegélynyújtó tanulta és tudja kivitelezni a lélegeztetést, akkor jobban jár a beteg, hogyha történik lélegeztetés. Ha azonban olyan segélynyújtó kerül a beteg mellé, aki ezt soha életében nem tanulta, akkor ez ne akadályozza meg a segítségnyújtásban, végezzen folyamatos mellkaskompressziókat, hiszen már ezzel is rengeteget tesz a túlélésért.

Gyermekek újraélesztésében van valami különbség a felnőtthöz képest?

– Van egy minimális különbség, de nagyon-nagyon fontos kiemelni, hogy ha nem tanulta valaki a gyermek-újraélesztést, akkor kezdje meg a felnőtt protokollt, ezzel is rengeteget tud segíteni. Technikailag az a különbség, hogy csecsemő- és gyermekkorban a mellkast körülbelül egyharmad mélységig kell benyomni. Csecsemőnél két ujjal nyomjuk a mellkas közepét, gyermeknél pedig egy kézzel, ha ezt nagyobb gyermeknél a segélynyújtó nem tudja hatékonyan kivitelezni, akkor két kézzel. Továbbra is nagyon hangsúlyos gyermekkorban a lélegeztetés, hiszen náluk a keringésmegállás hátterében gyakran légzési elégtelenség áll. Igyekezzünk tehát befúvást is végezni, sőt gyerekeknél maga az újra-élesztés öt befúvással kezdődik.

Éppen a napokban zajlott a Restart a Heart Day. Miről szól ez a nap?

– A Restart a Heart Day harmadik alkalommal került megrendezésre Európa-szerte. Célja egyrészt az ismeretterjesztés, hogy minél többen megtanulják az újraélesztést, de talán még ennél is fontosabb, hogy felhívjuk arra a figyelmet, hogy egy beteg élete a körülötte álló laikusok aktivitásán múlik. Magyarországon számos program volt: mind Budapesten, mind vidéken helyi aktivisták szerveztek különféle programokat a helyszín lehetőségeihez képest. Volt 24 órás újraélesztés vidéki közösségi házban, egy középiskolában az összes osztály részt vett oktatáson, de üzletközpontokban, plázákban is szólítottunk meg embereket.

Hogyan állunk a laikusok által kezelhető defibrillátorokkal az országban? Egyáltalán mi a jelentősége ezeknek az eszközöknek?

– A félautomata defibrillátorok jelentősége az, hogy laikusok kezébe adjuk a kamrafibrilláció gyógyítását. Felnőttek hirtelen szívhalálakor legtöbb esetben nem áll le a szív elektromos tevékenysége, hanem egy gyors, összerendezetlen működés történik, ami mellett már nem tud a szív pumpaként funkcionálni. Viszont ez az úgynevezett fibrilláció idejében adott elektromos sokkal még visszafordítható. Minden percben 10-15 százalékkal csökken a túlélés esélye, ha nincs defibrillátor a beteg mellett, vagyis könnyen kiszámítható, hogy mire a mentő kiér, az esély nagyon kicsi. Ezért lenne jó, ha minél több helyen lenne AED, jól látható helyre lenne kirakva, illetve ha létezne egy regiszter, és a mentésirányítás tudna arról, hogy van a segélynyújtó közelében ilyen eszköz. Jelenleg ugyanis nem kötelező jelenteni, ha valahova kihelyeznek egy AED készüléket.

Ha az újraélesztés ekkora félelmet kelt, hogy nem merik az emberek elkezdeni, mekkorát kelthet egy elektromos készülék?

– A helyzet az, hogy a hirtelen szívhalált halt embernek nem tudunk ártani sem a mellkaskompresszióval, sem a félautomata defibrillátor használatával. Mindenki használja bátran ezt az eszközt, ha meglátja plázában, színházban vagy bárhol. Egyetlen gomb van rajta, magyarul beszél, és mindent mond. Nem tudjuk elrontani, mert ha véletlenül élő betegre helyeztük az eszközt, a gép ezt észlelni fogja, és véletlenül sem vezetünk áramot a betegbe. Ha viszont tényleg keringésmegállása van, akkor óriási eséllyel növeljük a túlélését.

 

Felnőttek laikus újraélesztése (BLS)

1) Győződjön meg arról, hogy a helyszín biztonságos!
2) Rázza meg a bajba jutott vállát, szólítsa meg! Ha nem reagál, kiáltson segítségért!
3) Egyik kezét a beteg homlokára, másikat az álla alá helyezve billentse hátra a beteg fejét, emelje ki az állát, így biztosítsa a szabad légutakat!
4) Hajoljon a beteg orra elé, miközben tekintete a mellkas felé irányul! Így látja a mellkas mozgását, hallja, és bőrével érzi a levegő áramlását. Tíz másodpercig vizsgálja így a légzést! Ha azt észleli, hogy egyáltalán nincs légzés, vagy hörgő, horkoló légzést tapasztal, kezdje meg az újraélesztést!
5) Hívja (vagy ha érkezett segítsége, hívassa) a 104-et, és megkezdett újraélesztéshez riassza a mentőket.
6) Térdeljen a beteg mellkasának magasságába, és összekulcsolt kezével nyomja a mellkas közepét kb. 5-6 cm mélységben, percenként 100-120 lenyomás frekvenciával. Nyújtott könyökkel, a teljes testsúlyát használva nyomja a mellkast!
7/A Ha tanulta, 30 kompresszió után végezzen két befúvást!
7/B Ha nem tanulta, végezzen folyamatos mellkaskompressziókat!
8) Folytassa az újraélesztést, amíg a mentő meg nem érkezik! Ha lehetőség van rá, két perc után a segélynyújtók váltsák le egymást, hogy a kompressziók hatékonysága ne csökkenjen.

Olvasson tovább: