Kereső toggle

A jövő városai

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az Elysium, a Különvélemény, a Hatodik napon és még számos futurisztikus film vázolta már fel a jövőbeli városok „prototípusait”. De milyenek lesznek a valóságban a „jövő városai”? Önjáró robotok? Extrém autók? Föld alatti bunkervárosok? A téma egyáltalán nem fantasztikus, gondoljunk csak a Föld lakosságának ugrásszerű növekedésére és ezzel párhuzamosan a tízmilliós megapoliszok elterjedésére.

Az urbanizáció kialakulásának lépései

Az elmúlt évszázadokban a szállítás mindig hatással volt a városok kialakulására és fejlődésére. A városiasodás fejlődési fokait a szállítás fejlődése határozta meg.

Első lépésként a legjelentősebb városok mindig kikötők közelében alakultak ki, amit később a folyók ipari fejlődésre gyakorolt hatása követett. Harmadik és negyedik lépésként a vasútvonalak kiépítése és azok számának folyamatos növekedése tekinthető, amelyek révén már a szárazföldi régiókban is létrejöhettek metropoliszok.  

Ennek a fejlődéstörténetnek jelenleg az ötödik fázisában vagyunk, ahol a hatalmas repülőterek lettek a szállításközpontú és folyamatosan fejlődő üzletágak meghatározó színterei és motorjai, mivel ezek a repülőterek a legjelentősebb üzleti funkciókat vonzzák és tömörítik magukba, létrehozván az új városi „erőközpontok” prototípusait a Közel-Keleten, Ázsiában és Európában. Ilyen központtá vált az utóbbi évtizedekben Frankfurt, London és Tokió.

Válhat egy város túl naggyá?

A mai ismert adatok alapján több mint három tucat úgynevezett megapolisz található a Földön. Megapolisz alatt tízmilliós vagy annál népesebb várost értünk. A fennmaradásuk érdekében ezeknek a városoknak számos változó, és esetleg később problémát jelentő ténnyel kell szembenézniük, mint a közlekedési dugók és torlódások, a légszennyezettség, a tengerszint növekedésének lehetősége a globális felmelegedés miatt, valamint a lakóhelyek árainak drágulása. Az elmúlt jó pár évtizedben a városi karrier és életmód csábítása lényegesen megnövelte nemcsak a városba beköltöző családok és esetleges generációk számát, hanem a kisebb városokból a nagy városokba járó ingázó munkavállalók tömegét is. A jövőbeli problémák megelőzése végett ezeknek a városoknak a gépjárművek számának drasztikus csökkentése, tömegközlekedési rendszerük fejlesztése és esetleges újragondolása, valamint a városi zöldövezetek számának növelése jelentheti a megoldást.

Aerotropolisz

A repülés népszerűségének növekedésével a repülőterek egyre inkább az üzleti folyamatok katalizátoraivá lettek, különösen értékessé válva olyan cégek számára, amelyek nagymértékben függnek az üzlet kivitelezésének gyorsaságától. Az aerotropolisz egy olyan városszintű centrum, amelynek központja egy-egy repülőtér, légi szállítmányozásra épülő üzleti szereplőkkel, infrastruktúrával és gazdasági feltételekkel körülvéve. Az aerotropolisz az ilyen igényekkel rendelkező üzletágaknak hosszú távon, olyan könnyű elérhetőséget nyújt, ami segít a költségek lefaragásában, a termelékenység növelésében, és kiszélesíti a piaci elérhetőséget a légi szállítás lehetőségének biztosításával.

Élet a föld alatt?

Az egyre zsúfoltabb városok esetében felmerül a lefelé terjeszkedés lehetősége is, amit az Ausztráliában Adelaide városától 846 km-re lévő Coober Pedy-ben tulajdonképpen már kiviteleztek is. Pekingben a vidékről a városba járó munkaerő számára sincs nagyon más lehetőség, mivel a nagyvárosban található lakhatási költségek, fenntartások és ingatlanárak számukra igen magasak. Viszont ennek a megoldásnak is vannak problémás aspektusai, mint például az emberi agy félelemre való hajlama a bezártság körülményei között, a megfelelő világítás és az oxigénellátás biztosításának nehézségei, valamint a napfény hiánya miatt esetlegesen jelentkezhető alvás, hangulatbeli és hormonális változások.

Hogyan hozhatunk létre „fenntartható” városokat?

A mai megapoliszok jelentős része küzd a fenntarthatóság problémájával, hiszen a tízmilliós városok élete egyre több energiát emészt fel. Gyakorlatilag nincs olyan nagyváros, amely megengedhetné magának, hogy ne ruházzon be a tömegközlekedésbe és az elektromos autók fejlesztésébe. Napjainkban a tudásra és a változások követésére épülő városok a legélhetőbbek, és ez a trend valószínűleg a jövőben is folytatódni fog, mivel ez az attitűd – a tanulással és az innovációval karöltve – negatív mellékhatások nélküli növekedést tesz lehetővé.

Olvasson tovább: