Kereső toggle

Magyar sikerek a „jogászolimpián”

A Hetek munkatársa is a dobogón

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A Philip C. Jessup Perbeszédverseny a világ legprominensebb és egyben legnehezebb jogi versenye, amelyen világszerte több mint hatszáz egyetem csapata indul évente. Ebből idén 126 csapat jutott be a washingtoni nemzetközi fordulókba. Köztük volt az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának delegációja is, amely magyar viszonylatban rekordot ért el a jogászpárbaj során.

Egy olyan rendezvénysorozatot kell elképzelnünk, ahová a glóbusz minden sarkából érkeznek joghallgatók, hogy a Nemzetközi Bíróság (International Court of Justice, ICJ) előtt megmérkőzzenek. Mindezt Washingtonban, a Capital Hilton hotelben, a Fehér Ház árnyékában. A négyfős magyar csapat – Haraszti Judit, Csernus Máté, Máté Dániel és Surjányi Dávid – összesítésben 15. helyen végzett, ami magyar viszonylatban rekordnak számít. Emellett lapunk munkatársa, Surjányi Dávid (a képen középen) a szónokok világranglistáján az előkelő 3. helyezést érte el.

A csapatot a Nemzetközi Jogi Tanszék tanára, Dr. Kajtár Gábor választotta ki és készítette fel a megmérettetésre. A négy fiatal októbertől január 15-ig az írásbeli beadványán dolgozott. A kitalált jogeset két fiktív állama között felmerülő jogvitát mind alperesi, mind felperesi oldalon ki kellett dolgozniuk a valós nemzetközi jog alapján. A téma rendkívül komplex; szerepelt benne idén tengerjog, államfelelősség, nemzetközi büntetőjog, környezetvédelem, kulturális örökség stb.

A négy fő a két perbeli oldal két-két képviselője. A felkészülés fél éve alatt a versenyzőknek el kellett sajátítaniuk a jogi szövegalkotás precíz műfaját, a szónoklás művészetét, és az angol szakszókincsüket is sokszorosára kellett bővíteniük.

A szabályzat szerint a versenyen a két peres oldal kétszer negyvenöt percben ismertetheti álláspontját, tehát egy 120 oldalas írásbeli matériát a szóbelire késszé kellett gyúrniuk az egyre fogyó hetek során. Egyik csapat alperesei versenyeztek a másik csapat felperesi versenyzőivel, és fordítva. Nem volt elég folyékonyan beszélniük angolul, meggyőzőnek is kellett lenni; nem túl erőszakosnak, de nem is megfélemlíthetőnek. Visszás esetekben is az ügy iránti  megfelelő és teljes elkötelezettség kinyilvánításával, egyúttal a bíróság iránti tisztelettel kellett a pódium mögött állva teljesíteni, oly módon, ahogyan azt a taláros testület a felektől elvárta.

A felkészülés során különböző szakmabelieket hívtak meg, hogy más szemszögből hatoljanak a jogeset mélyére, és felkészüljenek a bíróság várható kérdéseire. Az ICJ ugyanis gyakorlatilag teljesen öntörvényűen, belátása szerint megszakíthatja a perbeszédeket, kérdéseket tehet fel, és további magyarázatokat követelhet. Az ügy annyira bonyolult, hogy a jogi és ténybeli kérdések sokaságának feltárása kemény feladat mind versenyzőknek, mind bíráknak. Összetett, akár elvontabb jogi kérdésekre kellett a fiataloknak releváns választ adniuk, ahol pedig az adott pillanatban a jog nem segített, csakis józan eszükre és leleményességükre hagyatkozhattak.

A csapat április 3-án indult a tengerentúlra, ahol a verseny előtt még állampolgári jogaikkal is éltek, és leadták szavazataikat a washingtoni magyar nagykövetségen.

Féléves munkájuk eredményeként összesen két és fél hetet töltöttek az Egyesült Államokban, ami fontos tapasztalatszerzésnek bizonyult, sok-sok új szakmai kapcsolattal, további kemény munkával és elegáns szórakozással.

A versenynek ezen a pontján már nem lehet elviccelni egy-egy bakit; a bírók kérdéseire alaposan meg kell felelni, betartva a meghatározott időt, az esetleges pontlevonások elkerülése érdekében. Márpedig itt egy-két ponton rengeteg múlhat. Nüanszokon dől el, ki nyeri el a bíróság tetszését, és kerül tovább a következő fordulóba.

A háromfős bíróságok a jogi tudást, a tények ismeretét, az idővel való gazdálkodást, a kérdésekre való megfelelést, illetve a retorikai teljesítményt értékelték, meglehetősen szubjektíven. Nincs biztos recept; az agent (adott állam képviselője) mindig a bíróság szája íze szerint kell tálalja érvanyagát; nem lehet kaptafára perbeszédet mondani. A siker valahol az európai jellegű didaktikus jogalkalmazás és az angolszász vitakultúra mezsgyéjén található.

Az idén kiutazó fiatalok mind a négy körüket megnyerték, legyőzve Thaiföldet, a hollandiai Leiden tanulóit, Kanada egyik csapatát és Albániát. Így tizenötödikként jutottak a világ legjobb 32 csapata közé, s olyan egyetemeket kényszerítettek maguk mögé, mint a Columbia, az Oxford és a jeruzsálemi Héber Egyetem.

A továbbjutott csapatok ezután egyenes kieséses szakaszban folytatták a versenyt egymás ellen.

A továbbjutás után hazánk fiai egy másik kanadai csapattal kerültek szembe. Mint utólag kiderült, az anyanyelvi csapatot ugyan szóban legyőzték, ám a pontozásba beszámított írásbelire Kanada kapott több pontot, így végül 1 ponttal kiestek.

De kellemes meglepetésből még jutott a csapatnak. A verseny során nemcsak a csapat-, hanem az egyéni teljesítményt is díjazzák egyéni pontozás alapján. A Hetek hasábjain is publikáló Surjányi Dávid a szombat esti eredményhirdetésen egyéni díjban részesült, mivel az európai versenyzők, valamint a nem angol anyanyelvűek között 1. helyen végzett, a világranglista 3. fokán, ahol az első két helyezett (egy kanadai–ausztrál és egy amerikai versenyző) csupán 0,8 ponttal győzött a magyar joghallgató előtt. A többek között Harvardról indulókat is megelőző eredmény szintén páratlan hazánkban, hisz a washingtoni fordulók előtt induló 2000 szónok, illetve a nemzetközi fordulók közel 600 szónoka közül magyar versenyző még nem jutott az 50. helyezésnél előrébb.

A döntőt végül az ausztrál Queensland Egyetem nyerte Szingapúr ellen. Nemzetek felvonulása, zárógála és számos egyéb rendezvény várt még a jogászifjúság sok száz képviselőjére, és közben, mivel a verseny a magyaroknak véget ért, bőséges idejük nyílt felfedezni az amerikai fővárost, ahogy pár nappal később New Yorkot, a kulturális fővárost is.

Olvasson tovább: