Kereső toggle

Profit fűben, fában, virágban

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Magyarország rövid időn belül gyógynövénytermesztő nagyhatalommá válhat. Ennek feltételeit most dolgozza ki a Gyógynövény Kutató Intézet Kft. a vidékfejlesztési tárca felkérésére. A terv a szakma képviselői szerint jó, de a végeredmény számtalan apró részlet pontos végrehajtásán múlik majd. A gyógynövénytermesztés ma is jövedelmező tevékenység, de a feldolgozás jelenleg domináns, uniós szereplőit nem lesz könnyű kiszorítani a piacról.

A Kárpát-medence agroökológiai adottságai lehetővé teszik, hogy a gyógynövénytermesztés, -gyűjtés, és -feldolgozás közötti összhang megteremtésével az ágazat megerősödjön – mondta Pallós József Péter a távirati irodának. A Gyógynövény Kutató Intézet Kft. vezetője szerint a világpiacon óriási az igény a gyógynövények iránt, az elmúlt időszakban évi 10-15 százalékos növekedést realizált a szakma. Főleg a gyógyszer- és az élelmiszeriparban, illetve a kozmetikumok gyártói között keresettek a természetes eredetű alapanyagok. Az egykor szebb napokat látott hazai gyógynövénytermesztés és -feldolgozás az elmúlt húsz év átgondolatlan privatizációs gyakorlata következtében hullott szét, és kedvező adottságait a mai napig nem használja ki az ország. A vadon termő, és az ipari mákot leszámítva a termesztett gyógynövények mennyisége a korábbinak alig negyedére csökkent, és ennek a hozzávetőleg évi kétezer vagonnyi tételnek a döntő hányada is olcsó nyersanyagként kerül exportra, hogy aztán egy része feldolgozva, drága késztermékként kerüljön vissza a hazai piacra.

A készülő koncepció a vidéki foglalkoztatás helyzetére is kitér – utalt rá a szakember, és szerencsés egybeesésnek tartja, hogy éppen a legelmaradottabb térségekben kiemelkedően gazdag a természet a vadon termő gyógynövényekben. A gyűjtés, válogatás, a szállításra előkészítés és a feldolgozás csaknem 100 ezer embernek adhat időszakos munkát. Az intézet jelenleg is csaknem 40 kistérségi településsel áll kapcsolatban, ahol szakmai segítséggel a környéken megtermő gyógynövényeket az önkormányzatok például közmunka keretében, gyűjtetik össze a helyben lakókkal.

Balázs Tibor szeghalmi gazda évekkel ezelőtt vágott bele a gyógynövénytermesztésbe. „Előbb fűszernövényekkel kísérleteztem, fűszerkömény, borsikafű, de aztán rátaláltam az ánizsmagra, amiben rögtön megláttam a lehetőséget – meséli a gazda a kezdeti lépéseket. Mint minden agrártermék esetében, itt sem a termesztés a rizikós, hanem az értékesítés, ami az ánizs tekintetében biztos piacot ígért, hiszen a Dél-Európában gyomnövényként vadon növekvő illatos ánizs nagyon kedvelt növénye a gyógyszergyártónak, a kozmetikai piac szereplőinek és a szesziparnak – gondoljunk csak a görög nemzeti italra, az ouzora, vagyis ánizspálinkára. A növény nagyon jól tűri a meleget és a szárazságot, és a termés átlagai is jó mutatókkal bírnak, persze talajminőségtől függően. A vetőmag ára és a művelési költségek sem rémesek, és a termésátlagtól függően, hektáronként 2-400 ezer forint tiszta hasznot tud produkálni – enged betekintést a részletekbe Balázs Tibor, aki azt is elárulja, hogy a termelés vegyszermentes kell legyen, és évente csak egy esetben, a kelés után szabad gyomírtózni, a többi a kapa és a kapanyelet fogó dolga.

Az átvételt, a piacra jutást, egy dél-békési cég végzi, amelynek vezetője Malya András komoly szaktekintélynek számít gyógynövényfronton. A szakember harminc év tapasztalatával és közel ezer hektáron termesztett gyógynövény kultúrájával itthon a legnagyobb termelőnek számít. Ehhez képest ő is csak a sajtóból értesült az agrárstratégiai döntésről, amit egyfelől furcsáll, hiszen milyen stratégia az, amiből a résztvevők kimaradnak, másfelől viszont üdvözöl, mert a döntés nyomán (már ha megszületik) talán rendeződik az ágazat mostohagyerek állapota.

„Amikor a gyógynövénytermelésről van szó és annak esetleges pályázati támogatásáról, akkor sehova sem tartozunk, nem vagyunk agrárszektor, de ipari szereplők sem, így az elmúlt húsz évben semmit nem kaptunk, mondván: úgyis sok pénz van a szektorban” – mondja a tutit lapunknak Malya András, hozzátéve: akár a közmunkaprogramban, akár az önkormányzatoknál komoly sikereket lehetne elérni a gyógynövénytermesztéssel, nem csak mert rengeteg embernek adna munkát, hanem mert komoly odafigyeléssel jelentős árbevételre tehetnének szert a résztvevő önkormányzatok. Ehhez azonban a vállalkozói szféra bevonására lenne szükség szerinte, azokra, akik profitban gondolkodnak és az előállított terménynek a biztos megtérülése a céljuk. Malya András például online kapcsolatban áll a német termeltetőkkel, akiknek az engedélye nélkül még kapálni sem lehet akármikor, és sok esetben személyesen utaznak határszemlére a gyárak képviselői, hogy maguk ellenőrizzék a minőséget.

A szakmában közhely, hogy minden centért komoly harc folyik a termelők és feldolgozók között, ezért is érdemes volna végre pályázati forrásokat biztosítani az ágazatba, hogy a termelők a feldolgozásból is kivehessék a részüket, és ne legyenek kiszolgáltatva a piacot jelenleg uraló és kínai árakon dolgoztató nagy európai feldolgozóknak és gyógyszergyártóknak. A magyar befolyást ráadásul gyengíti a kelet-európai konkurencia: a bolgár és a román termelők folyamatosan igyekeznek letörni az árakat, amit mi csak a magasabb és kiszámíthatóbb minőséggel tudunk ellensúlyozni az unióban.

Olvasson tovább: